NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Harc a rákkeltő szerek ellen

Harc a rákkeltő szerek ellen
Írta: Valérie Gauriat
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egyre több francia faluból akarják kitiltani a veszélyes rovarirtókat.

Egy októberi reggelen Rennes-ben, Bretagne fővárosában szokatlanul nagy tömeg gyűlt össze egy bíróság előtt, hogy támogassa egy falu, Langouet polgármesterét. Daniel Cueffet azért fogták perbe, mert megtiltotta, hogy a lakóövezetek 150 méteres körzetében vegyszerekkel permetezzék a növényeket. A prefektúra szerint ennek eldöntése nem a polgármester, hanem az állam hatásköre.

„A Köztársaságnak meg kell védenie a polgárokat a szintetikus növényvédő szerektől.”

Egyre több francia aggódik amiatt, hogy ezek a szerek ártalmasak lehetnek az egészségre.

"Nagyon súlyos az, ahogyan az embereket mérgezik manapság. Meg akartam mutatni, hogy közvetlen veszélyről van szó, amikor rovarirtó szereket használnak. És mivel az állam nem cselekszik, nekünk kell alkalmaznunk az elővigyázatosság elvét, amely az alkotmányban is szerepel.”

Daniel Cueff nyomdokaiba lépve számos francia polgármester hozott hasonló intézkedéseket, ők is bíróság elé kerülhetnek. Néhányan közülük eljöttek, hogy támogassák. Még nem tudták, hogy a bírák eltörlik majd a rendeletét néhány nappal később.

Azok a gazdák sem tudták, akik ugyanazon a reggelen összegyűltek Langouet-ban. Nehéz közös nevezőre jutniuk a falu lakóinak, akik aggódnak az egészségükért és a farmereknek, akik a megélhetésüket féltik. Annak érdekében, hogy megfeleljen egy európai uniós előírásnak, a francia állam azt tervezi, hogy 5-10 méteres kötelező távolságot ír elő a lakó- és a mezőgazdasági övezetek között. Ezt a helybeliek nem tartják elegendőnek, a legnagyobb agrárszakszervezet szerint viszont ezzel tönkreteszik a mezőgazdaságot.

Cedric Henry. elnök FDSEA, Ille et Vilaine

"Sok helyen Franciaországban engedélyezték, hogy az emberek bárhol építkezzenek. Ha bevezetik a kötelező távolságokat, az érinti az összes termelőt az összes településen. Mi lesz ezekkel a zónákkal? Ha nem használhatják őket, hogyan lesznek nyereségesek?"

Ez az érvelés sokakat nem győz meg a falu 600 lakója közül.

Erwan méhészkedik Langouet-ben. Az utóbbi években – sok társához hasonlóan – sok méhkolóniáját elveszítette. Tavaly 60 százalékuk elpusztult. Szerinte a rovarirtók okozták ezt. Időzített bombáról beszél.

"Tudjuk, hogy nagyon illékonyak ezek a termékek, egy permetezés után a szereknek csak 2 százaléka vagy maximum egyötöde szívódik föl a növényekben. A maradék a levegőbe vagy a talajvízbe kerül. Beivódik a földbe, és bekerül a talajvíz-szintbe, vagyis a hatása sokkal nagyobb, nem csak néhány négyzetméterről van szó a mező körül.”

Néhány száz méterre Erwan kaptárjaitól Guillaume több mint 50 tejelő tehenet tart. A takarmányukként használt gabona egy részét növényvédő szerekkel kezeli. Ha nem így tenne, azt mondja, az csőddel érne föl, csakúgy, mint sok más gazda számára.

"Ha vannak olyanok, akik mérgezőnek neveznek minket, akkor mondjanak valami megoldást, ha tudnak. Ha kevésbé intenzív gazdálkodásra kell áttérnem azzal az állatállománnyal és területtel, amelyet ma használok, akkor nem fogom tudni megfelelően táplálni az állataimat. És így a lakosságot sem.”

Ismét a falujában találkozunk Langouet polgármesterével. Tudja, hogy a gazdák nehéz helyzetben vannak, de a többi helybeli aggodalmát is megérti.

"A gazdák nehezen élnek meg a foglalkozásukból, törékeny gazdasági helyzetben vannak. Nem úgy, mint a rovarirtók forgalmazói! A vegyszer-lobbit támadjuk, rájuk haragszunk igazán. Valóban közegészségügyi problémáról van szó, sőt azt mondanám, hogy a szabadságjogok problémájáról. Az emberek nem fogadhatják el azt, hogy akaratuk ellenére bizonyos szereket kelljen belélegezniük.”

Langouet régóta környezetbarát modellként ismert: a faluban a bioélelmiszerek, a napenergia, az újrahasznosítás, a fenntartható fejlődés a prioritás.

„Az iskolai menza hulladékát a tyúkok hasznosítják újra.”

Hélène a községi könyvtár vezetője. Langouet azon lakói közé tartozik, akik megvizsgáltatták vizeletüket, hogy van-e benne glifozát. Ez a gyomirtó szer az Egészségügyi Világszervezet szerint rákot is okozhat.

"Mi odafigyelünk, természetes módon gazdálkodunk, nem használunk mosószert, háztartási szereket, ennek ellenére sok a szervezetünkben a glifozát. A gyerekeknél a legmagasabb az aránya. Úgyhogy fölteszünk magunknak kérdéseket.”

A vita jóval túlmegy Langouet határain. Néhány kilométerre onnan Mathieu gabonát termeszt. Aggasztja, hogy esetleg ütközőzónát vezetnek be a mezői és a közeli lakóházak között.

„Vannak házak ezen az oldalon és a másikon is. Ha nem tudjuk majd gyomirtózni a gabonát, akkor kevesebb lesz a hozam”.

Mathieu azt mondja, a gazdák többségének tevékenysége nem indokol új biztonsági intézkedéseket.

"Akartam mutatni néhány iratot. Főként ezt a dokumentumot, amelyet egy képzés után állítottak ki nekem. Megengedi, hogy használjunk növényvédő termékeket, ez azt bizonyítja, hogy jól használjuk őket, nem csinálunk bármit. Nem permetezünk, ha fúj a szél, mert akkor nagy az áramlás. Ezek a szerek sokba kerülnek, nem nem fogjuk akárhogyan szétszórni őket."

Ugyanakkor több gazdálkodó rákos lett, és ezt foglalkozási betegségnek ismerték el. Egyre több falubeli a rovarirtó szereket okolja egészségi problémáiért. Utolsó találkozónkra igyekszem, Larchamp-ba, ez a falu 50 kilométerre fekszik Langouet-től.

Catherine Fargeas élete felbolydult, miután a háza melletti mezőket kukoricaföldek váltották föl.

"Most már permeteznek a területen, nagyjából két hektáron. A házam éppen alatta van. Az udvar medence alakú, tehát összegyűlik benne az esővíz, a permetlé és a hígtrágya. Minden évben, immár 9 esztendeje."

Három éve Catherine testében nem rosszindulatú daganatok alakultak ki, több allergiás és hormonzavara is van. Legfiatalabb lánya súlyos ízületi betegségben szenved 5 év óta. Nem akar többet beszélni erről. Még nincs bizonyítéka, de ő és orvosa is biztosak abban, hogy a rovarirtó szerek miatt betegedtek meg.

"Csak tavaly júniusban hallottunk először környezeti mérgezésről”.

Catherine beperelte azt a gazdát, aki a környező mezőket műveli, és a permetezéssel megbízott cégeket is. A helyi hatóságokat is azzal vádolja, hogy nem tettek semmit, kivéve azt, hogy költözzön el. Tiltakozik a kormánynak az ellen a javaslata ellen, hogy 5-10 méteres övezetet hozzanak létre a lakóházak és a permetezett földek között.

"Nem tudom elfogadni, hogy az emberek azt mondják, még ha a kormányról van is szó, hogy a permetezés 5 méterrel arrébb nem kockázatos. Tőlünk 9 méterre permeteznek, mégis megbetegedtünk. Ez tönkretette az egész életünket.”

"Az a legfontosabb, hogy elmenjünk innen, és meggyógyuljunk, tudván, hogy a dolgok itt csak rosszabbra fordulhatnak.”

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban