Egy vérbeli diplomata nagy nyilvánosság előtt nem szokott politikai darázsfészekbe nyúlni, vagy csak akkor, ha azzal tervei vannak. Ezért is volt különösen izgalmas Josep Borrell meghallgatása.
HIRDETÉSEgy vérbeli diplomata nagy nyilvánosság előtt nem szokott politikai darázsfészekbe nyúlni, vagy csak akkor, ha azzal tervei vannak. Az Európai Parlamentben most sokan gondolkodnak azon, hogy vajon a leendő főkülügyér, az egykori spanyol külügyminiszter, Josep Borrell a meghallgatásán miért tartotta fontosnak felhozni a hétvégi választási eredmények apropóján felhozni Koszovó kérdését, miközben Spanyolország soha nem ismerte el az egykori Jugoszláv tagköztársaság függetlenségét.
Josep Borrell a képviselők előtt arról beszélt, hogy Koszovó elismerése egy kérdés és megint más kérdés az, hogy Koszovónak és Szerbiának egyezségre kell jutnia és ezért első hivatalos útját Koszovóba tervezi.
A zöldek cseh képviselője, Markéta Gregorová nem annyira külpolitikai, mint inkább személyes pénzügyi témában kérdezte a leendő külügyért.
Borrellt tavaly egy spanyol iparvállalat tanácsosaként és részvényeseként bennfentes kereskedés miatt 30 ezer euróra megbírságolták bennfentes kereskedés miatt, és azt sem vallotta be, hogy az Európai Egyetemi Intézet elnökeként ettől a cégtől évi 300 ezer eurós juttatásban részesül. A cseh politikus az összeférhetetlenségek feloldásáról kérdezte.
Borrell azt mondta, el fogja adni a részesedését és visszautasította a bennfentes kereskedés vádját. Úgy fogalmazott, hogy amiről a bennfentes kereskedés vádja szól egyszerűen butaság.
A meghallgatás végén kénytelen volt bocsánatot kérnie egy nemrégiben tett kijelentése miatt is. Egy madridi egyetemen tartott előadásában arról beszélt, hogy, hogy az Egyesült Államok politikailag azért integráltabb a többi országnál, mert függetlenségét történelmi előzmények nélkül, „mindössze négy indián megölésének árán” vívta ki.