Július 1-jétől Finnország lesz fél éven keresztül az EU soros elnöke. Az északi ország mindent megtesz a környezetvédelmi kiadások növelése érdekében.
Finnország az éghajlatváltozás elleni küzdelmet helyezte a július 1-jén kezdődő EU elnökségi napirendjének élére. Az északi ország a következő félévben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló projektek finanszírozását 500 ezer euróval támogatja. A 2050-ig megvalósuló karbonsemlegességgel szembeni ellenállás leküzdése lesz a nemrég megválasztott Antti Rinne miniszterelnök egyik legnagyobb feladata.
"A kormányzati programunk első szava: éghajlatváltozás. Azért szerepel ott ez a szó, mert nem kockáztathatjuk a civilizáció jövőjét, ha az éghajlatváltozásról van szó" - mondta tíz nappal ezelőtt a frissen megválasztott finn miniszterelnök, Antti Rinne.
Ennek egyik eszköze az EU 2021 és 2027 közötti költségvetésében található, a tárgyalásokat a finnek várhatóan legkésőbb decemberig lezárják. Az ötlet az, hogy az alapok egynegyedét a környezetvédelmi politikákra használják fel.
"Mi történik a 25 százalékkal, de ami még ennél is fontosabb, mi történik az EU költségvetésének 75 százalékával, hogy ez milyen mértékben illeszkedik a fő követelményekhez és szükségletekhez, amelyeket a társadalom és a gazdaság megkíván, ha komolyan gondoljuk az éghajlatváltozás szempontjából semleges EU felé való elmozdulást. De az összes egyéb kihívást is kezelni kell: a versenyképességet, a növekvő egyenlőtlenségeket, a digitális igények és a biztonsági kihívásokat" - érvelt Annika Hedberg, az Európai Politikai Központ vezető politikai elemzője.
A többéves pénzügyi keret a jogállamiság kiemelt eszköze is lehet, a finn program négy prioritásának egyike, amely ezen kívül tartalmazza a társadalmi befogadást és a biztonságot is. Magyarország és Lengyelország ellen az EU-Szerződés 7. cikke alapján folyik eljárás a jelenlegi bizottság pedig azt javasolta, hogy néhány alapot be kell fagyasztani, amíg ezek az országok vissza nem térnek az alapvető értékekhez.
„Amikor megnézzük az általános légkört, az EU-tagországok körében nyilvánvalóan azt láthatjuk, hogy a többéves pénzügyi keret ebben a tekintetben eszközként használható fel, de hogy valóban mindenki egyet is ért majd ezzel, ezt nagyon nehéz megmondani" - tette hozzá Annika Hedberg.
A Brexit és az Egyesült Királyság emiatt kieső hozzájárulásának hiánya miatt az EU 45 milliárd eurót veszít. A finn EU-elnökség már a harmadik elnökség, amelynek segítséget kell nyújtania egy ország kilépési folyamatában. Egészen új arcok érkeznek ebben az időszakban Brüsszelbe: egy új brit miniszterelnök és egy új Európai Bizottság is jön.