Riport Chemnitzből, amely a német szélsőjobboldal jelképé vált.
Az Insiders Unreported Europe adásában Európa törésvonalairól tudósítunk. Ebben a hónapban a németországi Chemnitzbe látogattunk. A várost szélsőségesség melegágyának tartják. Hogy miért? Kiderül, ha végignézzük Ayman Oghanna riportját.
A kelet-németországi Chemnitz, az egykori Karl-Marx-Stadt a szocializmus mintavárosa volt. A szászországi város drámai politikai változásokon esett át az utóbbi években. Alig 30 éve a chemnitziek az önkényuralmi rendszer bukását követelték. Tavaly augusztusban egy egészen másféle tiltakozás zajlott itt. Az erőszakba torkolló bevándorlásellenes tüntetések után Chemnitz az erősödő német szélsőjobb jelképévé vált.
Minden azzal kezdődött, hogy egy német férfit halálra késeltek. A feltételezett két gyilkos egy iraki és egy szíriai menekült. Ezután egy hétig tartottak a bevándorlásellenes tüntetések, közösen meneteltek a migráció ellen tiltakozva neonácik, szélsőjobboldali csoportok és hétköznapi polgárok.
A tiltakozások vízválasztót jelentettek a bevándorlásellenes gyűlölethullámban, amely végigsöpört Németországon, amint a szélsőjobboldal egyre bátrabb és erősebb lett a 2015-ös migrációs válság után. A német szélsőjobb motorja egy populista, migránsellenes párt, az Alternatíva Németországnak (AfD). Csak hat éve létezik, de máris komoly eredményt ért el: a harmadik legnagyobb párt a Bundestagban.
Vezetője a chemnitzi Alexander Gauland, aki tavaly az erőszakról beszélt:
- Amikor sok menekült megszegi a törvényt, elfogy a türelmünk.”
Martin Shulz, a balközép SPD volt vezetője felháborodott ezen.
- Efféle nyelvezetet nagyon régóta nem hallottunk ebben a parlamentben. Ideje, hogy az ország demokratái szembeszálljanak ezzel. Ez retorikai újrafegyverkezés.
Csatlakoztunk az AfD egyik gyűléséhez Chemnitz-ben. Az EP-választásokra kampányolnak. Jelöltjükkel, Maximilian Krahhal beszélgettünk.
- Az AfD hihetetlenül sikeressé vált 6 év alatt, gondolja, hogy ebben közrejátszott a 2015-ös migránsválság, nagy része volt a sikerükben?
- Nyilvánvalóan. Hazugság lenne tagadni ezt. Németország meglehetősen békés hely volt, távol a világ gondjaitól. Aztán Merkel elhatározta, hogy megnyitja az országot, és beengedett egy év alatt majdnem egymillió embert, főként muzulmánokat, többségükben férfi bevándorlót. Ez megváltoztatta az országot. Mi vagyunk az egyetlen politikai erő, amely ellenzi a tömeges bevándorlást. Tudjuk a közvélemény-kutatásokból tudjuk, hogy a lakosság csaknem fele ellenzi a fellendülő tömeges bevándorlást, tehát ez nyilvánvalóan segített nekünk.
Az AfD bevándorlásellenes programja meghallgatásra talál azoknak a német szavazóknak a körében, akik ellenzik Angela Merkel kancellár engedékeny menekültpolitikáját.
- Pontosan az a fajta söpredék érkezik ide, amelyet kidobtak a hazájából. Ezek a paraziták az én költségemen híznak – mondja a párt egyik híve.
Meglehetősen sokkoló azt a nyelvezetet hallani, amelyet az AfD néhány támogatója használ: élősködőknek nevezik a baloldalt, férgeknek a menekülteket. Ez afféle nyelv, amelyet nem hallottunk Németországban a fasizmus legsötétebb napjai óta.
Mögöttünk zajlik az AfD gyűlése, rendőrsorfal veszi körül, a másik oldalon közben ellentüntetés folyik. Csupán 100 méter választja el a német politika két szemben álló csoportját. A német városok többségéhez hasonlóan Chemnitz is megosztott. Miközben az AfD gyűlést tartott, ellenfeleik is nagy számban vonultak az utcákra. Zöldek, liberálisok és baloldali tiltakozók hallatták a hangjukat, ellensúlyozva az AfD erőmutatványát.
– Milyen érzéseket vált ki önből a nacionalista pártok, például az AfD felemelkedése városában?
Robert Hay, a Zöldek támogatója:
– Nem vagyok meggyőződve felemelkedésükről. Szerintem mindig is jelen voltak. Most azonban magabiztosabbak, azt állítják, hogy ellenőrzésük alatt tartják a várost. Ez egyszerűen nem igaz.
Ezen a napon még egy politikai megmozdulás volt. A Pro Chemnitz, a polgárok jobboldali mozgalma, a tavalyi bevándorlásellenes tüntetések szervezője grillpartin ünnepelte új irodáinak megnyitását.
Az AfD gyűléséhez hasonlóan az ő megjelenésük is tiltakozásokat váltott ki. A két csoportot a rendőröknek kellett szétválasztaniuk.
– Szép kis fogadtatás…
Martin Kohlmann:
– Igen, ők a legjobb barátaink, a baloldali szélsőségesek. Már reggel üdvözöltek bennünket, amikor savval öntötték le a bejáratot.
– Németországban hagyományosan arra büszkék, hogy nem büszkék, és nem beszélnek hazafiasan. Ön szerint változnak az idők?
– Ez sosem volt így az egykori NDK-ban. A változás gyökerei a háború utáni oktatásból származnak. Nyugaton az amerikaiak és a britek azt tanították, hogy a német életvitel és gondolkodás vezetett a nemzeti szocializmus bűneihez. Itt az oroszok arra tanítottak bennünket, hogy a kapitalizmus rossz, és az fasizmushoz vezet. Bennünket tehát nem arra tanítottak, hogy németnek lenni nagy probléma.
Történelmileg Kelet-Németország sokkal homogénebb társadalom volt a Nyugatnál. A kolbász, a sör és a népzene mellett feltűnő volt a külföldiek hiánya a partikon. A chemnitzi bevándorlók életének megértése érdekében ismerkedtünk meg Hasszán al-Nasszerral. A 13 éves iraki menekült öt éve érkezett ide a családjával. Hasszán építész szeretne lenni, de Berlinbe akar költözni, mert megelégelte a rasszizmust Chemnitzben.
– A villamoson volt egy incidensem. Egy idősebb férfi egy muszlim nőt videózott. Mondtam neki, hogy hagyja abba, erre elkezdett engem videózni, és másokat, akiknek szintén más a kulturális hátterük. Az indulatok elszabadultak, és üvöltözni kezdett, hogy Hitlernek gázkamrába kellene zárnia bennünket, mint hajdanán.
Nem csak Hasszán harcol az előítéletekkel Chemnitzben. Lajla Ahmed, líbiai menekült azt mondja, hogy szinte minden héten szembesül rasszista megnyilvánulásokkal.
– Öt évet vesztegettem el. Azért jöttem ide, hogy gyermekemmel együtt biztonságban legyünk, de egyáltalán nem érzem magam biztonságban. Ugyanazzal szembesülök, mint Líbiában. Vagy még rosszabbal. Azért hagytam el Líbiát, mert lelki problémáim voltak, és rettegtem a fiamért. De ugyanezt érzem Németországban. Líbia legalább a hazám volt. A helyzettől függetlenül ott legalább valamelyest emberi lényként tisztelték az embereket. Itt idegen vagyok. Azt elhagytam, mindent feláldoztam, veszélyes útra vállalkoztam, még a fiamat is veszélynek tettem ki. Ha az utcán sétálok, és alapvető jogomként hidzsábot viselek, akkor folyton attól félek, hogy megütnek. A fiamnak is azt mondom, hogy ne álljon szóba velük.
Németországban 2015 óta 1 millió 200 ezer menedékkérőt regisztráltak. Chemnitzben azonban viszonylag alacsony a külföldön születettek aránya. Alig 8 százalék. A bevándorlók elleni bűncselekmények aránya azonban sokkal magasabb, mint Németország más részeiben. André Löscher szociális munkás, civil aktivistaként segít a rasszizmus áldozatain.
– A 317 szászországi támadás közül 80-at itt, Chemnitzben követtek el.
– Ez több, mint tavaly?
– Ez 40%-kal több, mint tavaly egész Szászországhoz, és 400%-kal több Chemnitzhez képest.
– Mi a magyarázata a menekültellenes cselekmények terjedésének Szászországban.
– Fontos ok, hogy a menekültekről folytatott nyilvános vita Németországban jobbra tolódott. Az AfD ebből előnyt kovácsolt, miközben más javaslatot nemigen tudnak felmutatni. Ez a fő témájuk, amelyre az emberek összpontosítanak.
A fokozódó migránsellenesség Chemnitzben erőszakba csapott át. Maszúd Hasemi iráni politikai menekült, egy perzsa étterme van a városban. Tavaly októberben épp zárásra készült, amikor három feketébe öltözött férfi megrohamozta a helyet.
– Egyikük szalutált, azt mondta nagyon hangosan, hogy „Heil Hitler”, és azonnal törni-zúzni kezdett. Egy szamovárt az arcomba vágott. Bemenekültem a konyhába, aztán megsemmisítették a konyhát. Ütlegeltek, hasba rúgtak. Csak feküdtem a földön, miközben vérzett a fejem. Sok vért vesztettem.
Maszúd több mint egy hétig lábadozott a kórházban. Még mindig nem tudja, miét támadták meg.
– Van munkám, fizetem a biztosítást, a lakbért. Dolgozok. Miért jöttek hozzám, és miért vertek meg? Azért mert perzsa vagyok? De hát mit vétettem?
A szélsőjobb gyűlölet-bűncselekményeinek nem csak bevándorlók az áldozatai. Tavaly Chemnitz mellett egy 27 éves férfit halálra kínoztak, mert homoszexuális volt. Úgy tűnik, Németország sötét múltja újra kísért. Ennek egyik jele a fokozódó antiszemitizmus.
A kóser Salom étterem 2000-ben nyílt meg. Tulajdonosa, Uwe Dziuballa, akinek családja túlélte a vészkorszakot, azt mondja, hogy gyakran van kitéve antiszemita támadásoknak.
Vajon a mostani antiszemitizmus összehasonlítható a 30-as évekkel? – kérdeztük tőle.
– A gazdaság sokkal törékenyebb volt. A nacionalista eszmék táptalaja szerintem 1933-ban sokkal termékenyebb volt, mint manapság. A globalizáció erősítheti azt a pozitív kritikus tömeget, amely kinyilváníthatja a demokrácia erejét.
Az éttermet tavaly augusztusban megtámadták. Tucatnyian rohamozták meg kövekkel, üvegekkel, és vascsövekkel felfegyverkezve. Uwét eltalálták egy nagy kővel.
– A vállamat találta el. Drámai túlzás nélkül állíthatom, hogy ha ugyanez a kő teljes erővel a fejemet találta volna el, talán más vége lett volna a dolognak. Ez az egyik kis változás 1933-hoz képest. Rendőrt hívtam, megérkeztek, és szerintem nagyon professzionális volt a hozzáállásuk. Egy zsidónak 1933-ban talán esélye sem lett volna rendőrt hívni.
Chemnitzi látogatásunk utolsó napján a helyhatósági választások két AfD-jelöltjét kísértük el kampánykörútjukra. Központi üzenetük ezúttal is a bevándorlás és a beilleszkedés.
Falk Heiligenschmidt:
– Az iszlámot szerintem képtelenség integrálni. Naponta tapasztaljuk, hogy az arab bevándorlók Németországban vagy másutt Európában az utcán csavarognak, és németekre támadnak késeikkel, vagy ütlegelik őket. Sok ilyen esemény alapján állíthatjuk, hogy az iszlám képtelen beilleszkedni Németországba vagy Európába.
– Én egy arab bevándorló fia vagyok. Ön szerint jól beilleszkedtem az európai társadalomba? Van itt számomra hely?
Steffen Wegert:
– Nem gondoltam volna. Remek! Szerintem ön beilleszkedett országába. Vélhetően sok éve van itt. Mi mást mondhatnék?
A chemnitzi piacon készítettünk egy tudományos alapot nélkülöző közvélemény-kutatást az emberek politikai nézetéről.
– Az AfD-re szavazok, mert nem látok más alternatívát. A régi pártok kivétel nélkül magunkra hagytak bennünket, és megfeledkeztek rólunk.
– Az AfD a legrosszabb, szívtelenek.
– Mindenkinek van saját vallása, de aki Németországba érkezik, alkalmazkodjon a német kultúrához.
Chemnitz szélsőjobbos város hírében áll. Miután azonban némi időt töltöttem itt, nem vagyok biztos abban, hogy ez tisztességes. A gyűlölet-bűncselekmények szaporodnak, a rasszizmus és az AfD-hez hasonló pártok támogatottsága nő. Ez azonban merőben különbözik a 30-as évektől. A szélsőjobbal szemben nagy az ellenállás és a düh. Kérdés: ez elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy a politikai közép a liberális és toleráns Európa védelmezőjeként őrizze meg az országot.
– Ayman, amíg Chemnitzben voltál, nem volt sem lázadás, sem erőszak. Sokkal enyhébb volt, mint tavaly augusztusban. Visszatértek a normális kerékvágásba?
– Nem teljesen. Lehet, hogy az utcák csendesebbek, de a példák azt mutatják, hogy a szélsőjobb elég erős Chemnitzben. A gyűlölet-bűncselekmények különösen Chemnitzben, de egész Szászországban elszaporodtak. Köztudott a chemnitzi focicsapat ultráinak neonáci kötődése. Sokkal erőszakosabban fejezik ki magukat. Másrészt, a városban sokan megelégelték a szélsőjobboldali címkét. Azt hiszem, hogy a lakosság többsége nem támogatja a szélsőjobbot.
– A német szélsőjobboldali párt, az AfD vajon bátorítja-e vagy összejátszik-e a szélsőséges újnáci csoportokkal?
– Az AfD-t gyakran vádolják, hogy kapcsolatot ápol az újnácikkal. Ők ezt vehemensen tagadják. Tagadhatatlan azonban az AfD szárnyalása az utóbbi három évben. Hasonlóan erősödtek a szélsőjobbos tömörülések is. Ami a politikai diskurzust illeti, a középpontban az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a Heimat, a haza szellemisége áll, csupa olyan dolog, ami tabunak számított eddig. Azt hiszem hát, hogy a politikai közép egy kicsit jobbra tolódik.
– Nem történik valami ehhez hasonló más nyugati demokráciákban, Kelet-Európában pedig különösképp?
– Egészen biztosan. Egész Európában tapasztaljuk a jobboldal felemelkedését. Ez azonban különösen megrendítő és riasztó Németországban. Egyfelől az ország sötét, fasiszta múltja, másrészt a földrészen meghatározó szerepe miatt.
– Az általad megszólaltatott egyik ember felidézte, hogy más történelmi körülmények között nevelkedtek Kelet-, illetve Nyugat-Németországban. Hogy rendben van büszkének lenni a németségre, vagy nacionalista hévvel védeni Németországot. Mondhatjuk, hogy a jobb, illetve szélsőjobb sokkal jelentősebb Németország keleti, mint nyugati részén?
– Mindenképpen. A számok beszédesek. Az AfD-nek és a hozzá hasonló pártoknak sokkal nagyobb a támogatottsága keleten, mit nyugaton. Miért húz jobbra a Kelet. Ennek sok oka van. Gazdaságilag a Kelet kevésbé virágzik a Nyugatnál. Elgondolkodtató a Keleten elhangzó érv a válságról, a férfiasságról és a férfias azonosságról. A berlini fal leomlása után 10%-kal csökkent Kelet-Németország népessége. Ezek kétharmada nő volt. Nyugatra utaztak a munka reményében. Szó szerint és átvitt értelemben sok dühös fehér férfit hagytak maguk mögött, akik nem találták meg a helyüket az új Németországban.
– Tehát a tesztoszteron dühöngésének vagyunk a tanúi Németország keleti felén?
– Nem hiszem, hogy a dolog ennyire egyszerű. A válasz valószínűleg árnyaltabb, de az biztos, hogy a kirakósban központi szerepe van a keletnémet férfi helyének a német közösségben.
– De ha a nők egy része nyugatra vándorolt, a férfiak miért nem követték őket?
– A kommunizmus sikeresen alakította ki a független, egyenjogú nők széles körét, akik gyakran iskolázottabbak voltak a férfiaknál. Ezáltal könnyebben találtak munkát nyugaton, így maguk mögött hagyták a férfiakat.
– Nagyon röviden, Ayman, szerinted az AfD előrelép az európai választásokon?
– Szerintem igen. Egy dologról nem feledkezhetünk meg: nem csak ők. Meglepett, hogy Chemnitzben milyen tömegesen támogatták a Zöldeket. Találkoztam az egyik aktivistájukkal, aki azt mondta, hogy a német politikai közép talán megroggyan egy kicsit, de nemcsak a szélsőjobb fog nyerni. A Zöldekhez hasonló pártok is növelték támogatottságukat.