– Valóban azt akarják, hogy az Egyesült Királyság versenybe szálljon az európai választásokon, és nagyszámú kilépéspárti képviselőt juttasson az európai parlamentbe akkor, amikor önök a kontinensen egyre terjedő populizmussal harcolnak? – kérdezte Nigel Farage az EP-ben.
Május 23-át vélhetően nem az európai választásokról fogják megjegyezni a britek. Korábban azt mondták nekik, hogy „a brexit az brexit”, tehát nem lesznek többé európai választások.
A brexit káoszában azonban a kabinetnek mégis elő kell készítenie a voksolást. A jogi lépéseket megtették, így most a pártok kampányüzemmódba váltottak.
Az Európai Parlament 751 képviselői helyéből 73 illeti meg Nagy-Britanniát, ezen belül a legtöbb Angliát. Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak kisebb a népessége, így kevesebb képviselőt választanak.
Az unió arányos választási rendszere a kisebb pártoknak kedvez, így Nigel Farage volt függetlenségi pártja szerezte a legtöbb helyet 2014-ben.
Az euroszkeptikus tömörülés 24, a Munkáspárt 20, a toryk pedig 19 képviselőt delegáltak az európai parlament jelenlegi felállásába.
A UKIP romboló erő maradt, a most a Brexit-pártot vezető Nigel Farage pedig azzal fenyegette meg képviselőtársait, hogy ennél rosszabbra is számíthatnak.
– Valóban azt akarják, hogy az Egyesült Királyság versenybe szálljon az európai választásokon, és nagyszámú kilépéspárti képviselőt juttasson az európai parlamentbe akkor, amikor önök a kontinensen egyre terjedő populizmussal harcolnak? Tényleg azt akarják, hogy térjek vissza…? Nos, itt tartunk… – kényszerítette heves reagálásra kollégáit Nigel Farage.
A nemrégi walesi időközi választások igazolták, hogy a Munkáspártnak és a konzervatívoknak van oka aggodalomra. Mindketten vesztettek a kilépést ellenző és támogató szövetségektől egyaránt.
A kudarc a májusi választásokon is megismétlődhet, amikor az újonnan alakult, Európa-barát Független Csoport arathatja le a babérokat.