Felborulhatnak az évszakok és összeomolhat az élelmiszer-termelés 2050-re a szakértő szerint, ha nem állítják meg a felmelegedést.
Az Európai Bizottság 2050-re klímasemlegessé kívánja tenni Európa gazdaságát.
Az Európai Bizottság Tiszta bolygót mindenkinek! címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig vázolja azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák - közölte az uniós bizottság szerdán.
A kidolgozott stratégia, mely a jövőbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedéseket körvonalazza, csaknem az összes uniós szakpolitikai területet lefedi, és összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5°C-os emelkedés elérésére.
A klímaváltozás magyarországi hatásairól és a szükséges tennivalókról Botár Alexát, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértőjét kérdezzük.
Zsíros Sándor, Euronews:
"Ha a mostani ütemben folytatódik a felmelegedés, milyen hely lesz Magyarország 2050-re?"
Botár Alexa, Magyar Természetvédők Szövetsége:
"Ha a mostani ütemben folytatódik a felmelegedés, akkor sajnos Magyarországon eléggé katasztrófális helyzet alakulhat ki. Mint ahogy egyébként a világ többi részén is. Tehát várható, hogy sokkal sűrűbbek lesznek az időjárási szélsőségek, teljesen felborulnak az évszakok, már most is vannak jelei ennek, de ez még súlyosbodik. Az élelmiszer-termelés nagyon súlyos zavarokat szenved, aszályok, özönvízszerű esők gyakorlatillag annyira rendszeressé válhatnak, hogy ez nagy problémát jelent. "
Zsíros Sándor, Euronews:
"Magyarország hogyan járulhat hozzá az ENSZ és az EU klímavédelmi céljaihoz?"
Botár Alexa, Magyar Természetvédők Szövetsége:
"Át kell gondolnunk az energia-politikát, akkor a szenes, szénből termelt áramot lassan ki kellene vezetni, a nagy kibocsájtású iparágaknál jobban kellene a kibocsájtásokat csökkenteni. És a lakosságnál is van lehetőség a kibocsájtásokat csökkenteni, úgy, hogy például megfelelően leszigeteljük a házakat és ezáltal akár 40 százalékkal is csökkenthető a lakosság kibocsájtása."