A Tropical Forest Forever Facility 108 milliárd eurós befektetést igyekszik mozgósítani, amelyből 74 fejlődő országnak fizethet minden egyes megőrzött erdőhektár után.
Friedrich Merz német kancellár támogatásáról biztosította a világ veszélyeztetett erdeinek megőrzését célzó brazil kezdeményezést az Amazonas esőerdő szélén az ENSZ éves klímakonferenciája (COP30) előtt folytatott nemzetközi tárgyalásokon.
A trópusi erdők örökkévaló erdei eszközének nevezett kezdeményezésre 5,5 milliárd dollár (4,7 milliárd euró) értékben tettek felajánlásokat, Norvégia és Franciaország ígéretet tett arra, hogy Brazíliához és Indonéziához csatlakozik a befektetésben.
Merz elmondta, hogy Németország "jelentős" összegű felajánlást tesz, de nem részletezte az összeget.
Az alap célja, hogy végül 125 milliárd dollár (108 milliárd euró) értékű befektetést mozgósítson, amelyből 74 fejlődő országnak fizethetnének minden egyes hektár erdőért, amelyet megóvnak.
Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter szerint több tucat kormány, köztük Kína és az Egyesült Arab Emírségek is kifejezte támogatását az alap iránt, és tárgyalásokat folytat, hogy többet tudjon meg róla.
Ding Hszüehsziang kínai miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az ország "készen áll arra, hogy megerősítse az együttműködést minden féllel a trópusi esőerdők védelmében, és nagyobb mértékben járuljon hozzá", anélkül, hogy részletezte volna, milyen ígéretet tett.
Néhány, a kezdeményezést dicsérő ország - köztük az Egyesült Királyság - ígéretének hiánya feltűnő volt, mivel a kormányok politikai és költségvetési korlátokkal szembesülnek.
'Autonóm kormányzás a trópusi erdők támogatására'
Az adományok helyett kamatozó adósságból finanszírozott alap befektetné eszközeit, hogy hozamot termeljen, amelyet a hitelezők visszafizetésére és az országok erdőirtás visszaszorításáért járó jutalmakra fordítanának.
A jóakaratra való támaszkodás helyett a rendszer célja, hogy a kormányok számára jövedelmezőbbé tegye a fák megtartását, mint azok kivágását az ipari mezőgazdaság vagy a bányászat érdekében.
Az alap szabályai szerint a kormányoknak a kapott kártérítés 20%-át az őslakos népek számára kell elkülöníteniük, akik évezredek óta kezelik és megőrzik a földeket.
"Ezzel leküzdhetjük a kormányzati politika ingadozásait, és biztosíthatjuk a trópusi erdők támogatására szolgáló struktúrát, autonóm kormányzást" - mondta újságíróknak Sonia Guajajara, Brazília őslakos népekért felelős minisztere.
Az éghajlati tárgyalásokon várhatóan nagy számban lesznek jelen a törzsek, különösen Brazíliából és a környező országokból.
Az erdők, köztük az Amazonas, ahol Brazília ad otthont az idei COP-konferenciának, döntő szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot, üvegházhatású gázt nyelnek el, amely a légkörbe kerülve felmelegíti a bolygót.
A globális szén-dioxid-piacok egységesítése
Az Európai Unió pénteken bejelentette, hogy csatlakozik Brazíliához és más országokhoz egy olyan koalícióban, amelynek célja a globális szén-dioxid-piacok egységesítése, valamint a nemzetek és vállalatok ösztönzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Brazília azt szeretné, ha a COP30-on olyan nemzetközi szén-dioxid-árképzési keretet hoznának létre, amelyben nem egy ország határozza meg a kibocsátás-kereskedelem normáit, amelyek lehetővé teszik, hogy a kibocsátási határértékeknél kevesebbet szennyező vállalatok krediteket adjanak el azoknak, amelyek a saját határértéküket túllépik.
Ahelyett, hogy közel 200 országot próbálnának rávenni arra, hogy egyetlen egységes piachoz csatlakozzon, ami a korábbi csúcstalálkozókon kudarcot vallott, Brazília és az EU azt állítja, hogy a világ különböző szén-dioxid-árképzési rendszereit integráló alapvető szabályrendszerre törekednek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a szén-dioxid-árképzés "az egyik legjobb eszközünk az éghajlat védelmében".
"Brazíliával és más partnerekkel együtt csináljuk jól, és csináljuk együtt!" - mondta.