Az Európai Unió alapvetően bojkottálta a jeruzsálemi amerikai nagykövetség megnyitóját - néhány kivétellel. Az egységes hang hiánya azt mutatja, milyen kevés befolyása van az EU-nak a Közel-Keleten.
HIRDETÉSBenjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök dicsőséges napnak nevezte a mait Izrael számára.
Brüsszelben azonban a nemzetközi jog és az ENSZ-határozatok megsértéseként értékelik az amerikai elnök egyoldalú lépését.
Az Európai Unió ezért alapvetően bojkottálta a jeruzsálemi amerikai nagykövetség megnyitóját - Ausztria, Csehország és Románia kivételével.
Más európai kormányok, például Franciaország és Nagy-Britannia önmérsékletre szólították fel Izraelt, a gázai határnál történt súlyos összecsapások fényében.
Ennek ellenére nagyon valószínűtlen, hogy az izraeli kormány hallgat az európaiakra, ami azt bizonyítja, hogy az EU-nak milyen kevés befolyása van a Közel-Keleten.
Ilan Pappé elemzőt kérdeztük Európa és Izrael kényes viszonyáról.
A Palesztin Tanulmányok Európai Központjának igazgatója szerint Izrael egyszerre használ megfélemlítést és csábítást az olyan kevésbé tehetős országokkal szemben, mint például Románia. Az olyan országokkal szemben, mint Csehország, amelyeknek második világháború alatti történelme vegyes megítélés alá esik, zsarolja annak érdekében, hogy támogassák az amerikai lépést a saját követségük áthelyezésével.
Számos európai kormány arra kéri Izraelt, hogy kerülje az aránytalan erő alkalmazását a palesztinokkal szenben, de egyik sem megy odáig, hogy szankciókat alkalmazzon. Eközben a közvélemény inkább a palesztinokat támogatja.
Az izraeli történész szerint Európában a legtöbben úgy látják az izraeli politikát a palesztin terletekkel szemben, mint az afrikaiakkal szembeni apartheid-rendszert látták Dél-Afrikában. Emlékeztet arra, hogy akkoriban az európai polgárok azt várták kormányaiktól, hogy gyakoroljanak nyomást dél-afrikára, hogy változtassa meg politikáját és ideológiáját.
Ausztria izraeli nagykövete azt mondta: a megnyitó fogadáson való részvétel diplomáciai gesztus volt, és az osztrák követség Tel-Avivban marad.
Ez valószínűleg így is lesz, de mindez azt a benyomást kelti, hogy Európa ismét megosztott, nem tud egységes hangon szólni a Közel-Keleten, ezért a bőkezű pénzügyi támogatások ellenére nincs befolyása a térségben.
Európa álláspontja az arab-izraeli konfliktusban mindig kiegyensúlyozott volt, a kétállami megoldásban látta az egyetlen utat a tartós békéhez és mindkét felet egyenlő tisztelettel kezelte.
A döntés, hogy ne kövessék Trump példáját az egyoldalúan Izrael melletti állásfoglalásban, egy másik fajta tiszteletről tanúskodik: saját alapelvei tiszteletéről.