Mi a baj a munkaerőközvetítéssel?

Mi a baj a munkaerőközvetítéssel?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egyszer régen tizenöt európai ország úgy döntött, megkönnyítik az időszakos munkavégzést egymás állampolgárainak az akkori Unióban.

Egyszer régen tizenöt európai ország úgy döntött, megkönnyítik az időszakos munkavégzést egymás állampolgárainak az akkori Unióban. Kidolgoztak egy törvényi keretrendszert az úgynevezett kiküldött munkavállalókról, akiket a munkáltatójuk ideiglenesen egy másik országba küld egy munka elvégzésére, tipikusan a szállítmányozásban vagy az építőiparban. A hangsúly az ideiglenességen van.

Ezeket a szabályokat 1996-ban hozták, amikor az európai tagállamok társadalmilag és gazdaságilag is hasonló szinten álltak. Huszonegy évvel és több bővítési hullámmal később kétmillió kiküldött munkavállaló van az EU-ban, és a keretrendszer sokak szerint elavult.

Miért? Mert a munkáltatónak – aki teszem azt román – csak a célországban – legyen Németország – érvényes minimálbért kell kifizetnie a kiküldött munkásnak. Egy német munkás ezért a többet kap, a kriitkusok szerint ez a szociális dömping leveri a béreket.

Ráadásul a kiküldött munkásokat közvetítő bonyolult alvállalkozói hálózat gyakran egy jól szervezett csalás leplezésére szolgál.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bolgár szüret Franciaországban

Kiküldött munkások: keleti tagállamok az egyenlő bérek ellen

Heten egy ágyban