Artur Sieravski és barátai úgy érzik, veszélyben a lengyel demokrácia. Egy éve a Jog és Igazság Párt vezette jobboldali kormány vezeti az országot
Artur Sieravski és barátai úgy érzik, veszélyben a lengyel demokrácia. Egy éve a Jog és Igazság Párt vezette jobboldali kormány vezeti az országot, irányítása alá vonva a közmédiát – és ami ennél is érdekesebb, az alkotmánybíróságot. Artur szerint ez veszélyezteti a jogállamot és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét.
A politika megosztja a lengyeleket. 42% támogatja a Jog és Igazság Pártot. 46% viszont szimpatizál a KOD polgárjogi mozgalommal, ami a Bizottság a Demokrácia Védelméért rövidítése. Ennek az ifjúsági szárnyát vezeti Artur.
- Történelmi épületek és ismert szobrok előtt készítünk képeket, hogy megmutassuk: a nemzeti örökséget nem sajátíthatja ki egy politikai párt, mert az mindannyiunké – magyarázta Artur.
Felháborodott civilek
Arturék tiltakozó mozgalmának komoly társadalmi támogatottsága van. A tüntetéseiken több tízezer lengyel vett részt. A Bizottság a Demokrácia Védelméért novemberben alakult, amikor az új jobboldali többség megpróbálta a párthoz közel álló, ultrakonzervatív tagokra cserélni az alktománybíróság néhány bíráját.
Arturt és a barátait ez kellőképpen felháborította.
- A lengyelországi helyzet mélyen aggaszt. Fiatal történészként tisztában vagyok egy ilyen politikai helyzet lehetséges következményeivel – mondta Artur.
- Engem az háborít fel a leginkább, hogy a kormány szembefordítja Lengyelországot az Európai Unióval, holott a tagságunk az elmúlt huszonöt év legnagyobb sikertörténete – így Adamn Lewanski.
Tisztogatás vagy médiaegyensúly?
A közmédiáról szóló törvény a kormány egyik vitatott döntése. A vezetőket jobboldaliakra cserélték. A politikai tisztogatás ellen nemzetközi újságíró-szervezetek is tiltakoztak. Az egyik elbocsátott újságíróval otthonában találkoztunk.
– Először csak kettőnket küldtek el, a köztévé híradójának vezetőjét és engem – mesélte Maciej Czajkowski. Aztán másnap jött a cunami. Egy országban, amely szeretné, ha demokratikus országként tekintenének rá, biztosítani kell a média, és különösen a közmédia függetlenségét. Ahol a műsorok készítésébe közvetlenül beleszól a politika, szerintem azt nem lehet demokratikus országnak nevezni. Az egész kezd elég ijesztő lenni, a köztévé és a közrádió olyan lesz, mint egy új minisztérium, egy propagandaminisztérium. Egy másik kirúgott vezető újságíróval is találkoztunk: ő Jaroslaw Kulczycki. Egy varsói kávézóból küldözgeti laptopjáról az életrajzát szerte az országba. Jaroslav korábban a lengyel köztévé hírcsatornájának egyik ismert arca volt.
- A lengyel közmédiában veszélyben a szólásszabadság – mondta az újságíró. – Most már világosan látszik a politikai elfogultság, a jobboldali kormánypártok megváltoztatják a játékszabályokat. Pontosabban felborítják az asztalt. Mindenféle egyeztetés nélkül vezetnek be új szabályokat. Nagyon komoly változások zajlanak.
A kávézó vendégei közül nem mindenki ért egyet Jaroslavval. Egy piros ruhás hölgy visszavonult bíróként mutatkozik be – és a kormánypárt támogatójaként.
- A kormányváltás előtt a közmédia nyilvánvalóan elfogult volt, liberális és baloldali nézeteket képviselt, ami megfelelt az előző kormány világnézetének is. Ez nem volt fair – szögezte le Kamila Thiel-Ornass. – Nem is néztem tévét, három évig készülékem se volt. Átálltam az internetre, ott legalább én választom meg, milyen híreket akarok olvasni.
Elegancia kontra jogállam
Visszatérünk Arturhoz, akit cudar kedvében találunk. Találkozója van a Jog és Igazság Párt egyik fiatal támogatójával, Ewával. A lengyel társadalom megosztott, a kormánypárti és ellenzéki érzelmű emberek lehetőség szerint nem beszélnek egymással. Az Euronews a két hallgatót egy kis vitára invitálta, hogy megismerje mindkét álláspontot.
- Engem hazafiasságra neveltek – adta meg az alaphangot Ewa Kubasik. – Egy erős, független szuverén Lengyelországot szeretnék, amely tagja az európai uniónak, de ezen belül képes megvédeni saját érdekeit és sajátos álláspontját. Ezért bízom a Jog és Igazság Pártjában, mert számomra ők jelentik erre a garanciát.
- De a Jog és Igazságosság Pártja erőszakot tesz a lengyel alkotmányon. A korábbi liberális többség a szabályoknak megfelelően három bírót nevezett ki az alkotmánybíróságra. De a mostani jobboldali elnök nem írja alá a kinevezésüket, megszegve ezzel demokratikus kötelezettségét – érvelt Artur.
- A liberális parlament valahogy az utolsó pillanatban választotta meg ezeket a bírókat, mielőtt elvesztették a hatalmat – vég vissza Ewa. – Ez messze nem volt elegáns. Most a hazafias Jog és Igazságosság Párt van kormányon, a programjukat hajtják végre, amely a választások előtt is ismert volt, az emberek erre szavaztak. Jogukban áll megváltoztatni a törvényeket, ezzel nem sértik az alkotmányt.
— Senki nem vitatta a választás eredményét. De az, hogy a jobboldal többséget szerzett mindkét kamarában nem jelenti azt, hogy megszeghetik a törvényeket és csorbíthatják az emberi jogokat – így Artur. – Ennek ellenére megteszik. Megtették a közmédiában is, amit úgynevezett nemzeti médiává alakítottak, az élére pedig a kormánypárthoz kötődő politikust neveztek ki.
Elegancia kontra jogállam
A lengyel alkotmányjog egyik szakértőjével találkozunk. Marek Chmaj most fejezte be az Európa Tanácsnak írt jelentését. Azt a kérdést vizsgálják, hogy a lengyel jobboldal – különös tekintettel a köztársasági elnökre, Andrzej Dudára – megsérti-e a demokratikus alapelveket, leépíti-e a fékek és ellensúlyok rendszerét.
- A köztársasági elnök helyzete legalábbis rendhagyó – mondta a szakértő. – Egy demokráciában szigorúan elválasztják a bírói hatalmat a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. De a hatalmi ágak elválasztása terén nálunk komoly gondok vannak, és ez egy alkotmányos válság. A demokrácia ugyanolyan játék, mint a futball, szabályok nélkül nincs értelme.
Artur elvisz minket az otthonába. Varsótól egy órára lakik egy mindössze ötven fős faluban a szüleivel, akik egyébként a kormánypártra szavaztak a választáson. A huszonkét éves fiatalember a helyi ügyekben is aktív: tagja az önkéntes tűzoltó brigádnak és a Vöröskeresztnek is.
- Aggódunk, hogy baja lesz a fiunknak – mondta az Euronewsnak Artur apja. – Én még mindig azt gondolom, hogy a jelenlegi kormány demokrata, és semmi komoly retorziót nem kell elszenvednie. De azért mindig aggódunk, hogy egészben hazaér-e.
Artur az a kitartó, állhatatos figura, aki imádja a hosszú távú, nehéz feladatokat. Szabadidejében fut és biciklizik, nemrég harmadik lett egy huszonnégy órás kerékpár-maratonon. De most más dolga van: maratoni vonatozásra készül Lengyelországon keresztül. Ki kell építenie a polgárjogi mozgalom szervezetét és infrastruktúráját.
- Városról városra utazom Lengyelországban, találkozom a fiatalokkal, akik támogatják a KOD-ot. Eszmét kell cserélnünk, és elő kell készítenünk a következő akcióinkat.
Artur azt is leszögezi, hogy a polgárjogi mozgalomnak nem szabad párttá alakulnia, hanem a lengyel demokrácia védelméhez kell erős alapot teremteni.
Az Európai Bizottság is vizsgálatot indított a demokrácia lengyelországi helyzetéről, ezen a téren együttműködnek az Európa Tanács által megbízott szakemberekkel. A vizsgálat eredményét márciusban teszik közzé.
Marek Chmaj: Lengyelország alkotmányos válságban van
Marek Chmaj a lengyel alkotmányjog egyik legismertebb szakértője. Azután készítettünk vele interjút, hogy befejezte a Velencei Bizottságnak és az Európa Tanácsnak készített jelentését a lengyel demokrácia helyzetéről. A teljes, angol nyelvű interjú megtekintéséhez kattintson IDE.
Maciej Czajkowski: A lengyel közmédiából propagandaminisztérium lett
Ő volt az egyik első vezető újságíró, akit az új jobboldali kormány eltávolított a közmédiából. A köztévé híradójának volt főszerkesztő-helyettesével arról beszélgettünk, veszélyben van-e a sajtószabadság Lengyelországban. Az angol nyelvű interjúért kattintson IDE.
Jaroslaw Kulczycki: A lengyel közmédiában veszélyben a szólásszabadság
A köztévé hírcsatornájának egyik volt arcát is eltávolították, jelenleg munkát keres. Az angol nyelvű interjúért kattintson IDE.