NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tanárok és szociális munkások a terroristák ellen

Tanárok és szociális munkások a terroristák ellen
Írta: Euronews és producer: Valérie Gauriat
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Lehetséges-e hatástalanítani egy emberi bombát? Az Egyesült Királyságban már tíz éve próbálják deradikalizációs programokkal megakadályozni, hogy az erre fogékonyak terroristává váljanak.

Londontól keletre, a walthamstowe-i mecset mellett van az Active Change Foundation ifjúsági központja.
Az Alapítvány célja a fiatal brit állampolgárok deradikalizációja – legyen szó galerikről, futballhuligánokról vagy vallási fanatizmusról.

- Segítettek a tanulásban, a szociális kapcsolataimban, a suliban, az egyetem alatt, mindenben. Segítettek megszabadulni a toborzóktól… tudja, a szélsőséges csoportoktól – meséli Dzsavid, aki hét éve érkezett Afganisztánból.

Miközben Dzsaviddal beszélgetünk, az alapítvány vezetőjét, Hanif Kadirt a telefonhoz hívják. Egy Szíriában harcoló fiatal apja az. A fiú hazatérne, ehhez kéri a szülő Hanif Kadir segítségét, aki már itt leszögezi, hogy a fiút a mostani mérgezett hangulatban nem fogják tárt karokkal fogadni a szigetországban.

Hanif Kadir tudja, mit beszél. 2002-ben elutazott Afganisztánba, és csatlakozott az Al-Kaidához, de végül elriasztotta a talibánok rendszere. Egy évvel később létrehozta az alapítványt, amely a londoni metrót ért támadások után előtérbe került deradikalizációs programok egyik úttörője lett.

Az alapítvány munkája beérett: már hónapok óta olyan érveket juttatnak el a fiatalembernek az édesapján keresztül, amelyek cáfolják az Iszlám Állam vallásértelmezését.

- Ez az első igazi siker, amit ebben az ügyben elértünk – mondja Hanif Kadir. – Amikor valakit rávettünk, hogy fontoljon meg alternatív megoldásokat, tekintsen másképp a vallásra. Ha valakinek van türelme és megfelelő információja, és van módja arra, hogy az információt célba jutassa, hogy az illető elgondolkodhasson rajta, akkor lehetséges eredményt elérni.

“Teljesen normális ötletnek tűnt terrortámadást végrehajtani Londonban”

London nem csak az egyik célpontja, de fontos toborzóterepe is az Iszlám Állam terrorszervezetnek.

- Egy olyan világban, ahol ennyi a bizonytalanság, az emberek félnek, és az Iszlám Állam üzenete megnyugtató. A bonyolult és nehezen átlátható világot a jó és a rossz harcára egyszerűsíti le – magyarázza Adam Deen, az Al Muhadzsirun szélsőséges iszlamista csoport volt tagja, aki ma a terror elleni harc és a deradikalizáció szakértője. – Volt dolgom igazi szélsőségesekkel. Komoly tekintélyt szereztek a szememben, úgy éreztem, segítenek megérteni a hitemet, és egy utazásra invitáltak – a szélsőség útjára. Teljesen normális dolognak tűnt számomra leülni és arról beszélgetni emberekkel, hogy terrortámadást kellene végrehajtani Londonban. Ha most visszagondolok erre, elképedek: mi az ördögöt képzeltem? De akkor teljesen rendben lévőnek tűnt a dolog. A Nyugat megtámadta a muzulmánokat, vagyis az ellenségünk volt.
Nem szabad hagyni, hogy az emberek erre az útra lépjenek. Ehhez teológiai reformra van szükség. Ahogy az iszlám vallásról gondolkozunk, ahogy az iszlám vallás szemüvegén keresztül a világot látjuk, annak kell megváltoznia.

Egy lukas ideológia

Rashad Ali szintén egy iszlamista csoportból lépett ki, és szintén deradikalizációval foglalkozik. A folyamat lényege, hogy darabjaira kell szedni azt a narratívát, amit a toborzók nagyon hatásosan felépítenek.

- Amint az ember átlát rajta, látja, mennyire lukas ideológia ez, mennyire eltávolodott az ezen alapuló politika a valóságtól, és hogy a vallásos narratívát milyen szélsőséges álláspontok igazolására használják – magyarázza az Institute for Strategic Studies szakértője. – Innentől az egészet le lehet fejteni a vallásos meggyőződésről, és láthatóvá válik, hogy ez az ideológia alapvetően amorális. Nekem is ez tette lehetővé, hogy kitörjek ebből a körből, és ez a legtöbb ember esetében így működik. Az emberek körülbelül hasonló okokból csatlakoznak, és hasonló eszközökkel lehet rávenni őket, hogy szálljanak ki.

A gyanakvás légköre

A szélsőségek elleni harc másik fontos frontvonala a megelőzés, illetve a kockázatot hordozó emberek kiszűrése az élet minden területén. 2006. óta több mint 4000 potenciális szélsőségest azonosítottak, akiknek a 20%-át kellett letartóztatni. A megfigyelés és a listázás a kritikusok szerint azonban megbélyegzi a muzulmán közösségeket.

Az iskoláknak például a kockázatot hordozó diákokat jelezniük kell az intézményrendszer felé. Az IQRA vallásos iskolában a pedagógiát és a vitát részesítenék előnyben.

- Rendszeresen tartunk képzéseket tanároknak arról, hogy mire kell figyelniük, hogyan reagáljanak, hogyan ne reagálják túl, ha valamit látnak – magyarázza Zafar Ali, aki tanárokat tanít arra, hogyan ismerjék fel, ha egy gyerek radikalizálódik, és mit tehetnek ellene. – Az egyik iskolában egy gyerek egy jól sikerült óra után azt mondta a tanárának, Al Hamdulillah, ami nagyjából annyit tesz, hogy dicsőség Allahnak. A tanár azt hitte, ez valami terrorista jelszó, ezért felhívta a rendőrséget. A gyereket keresztül kasul kihallgatták, a családját szintén. A mostani légkörben a fiatalok azt érzik, hogy ha nyíltan kifejezik a meggyőződésüket, akkor szélsőségesként fogják őket számontartani. Ez nagyon veszélyes, mert rejtőzködéshez vezet.

Az igazi csatatér

Az Iszlám Állam propagandája több mint 750 brit polgárt állított a saját oldalára, akiknek a 60%-a a brit belügyminisztérium szerint hazatért. De jelöltekből is egyre több van, és egyre fiatalabbak. A Focival az Egységért Egyesület védencei közül többet is megkörnyékeztek a dzsihadisták a közösségi hálózatokon keresztül. A projekt társalapítója

- Vannak köztük muzulmánok. vannak zsidók, keresztények, hinduk, szikhek. Segítettünk ezeket a gyerekeket deradikalizálni, méghozzá a futballon keresztül, ami fantasztikus módja annak, hogy a különböző kultúrákat összehozzuk – magyarázza Shamender Talwar pszichológus, az egyesület egyik alapítója. – Ezzel közvetve arra tanítjuk őket, milyen fontosak a szabályok, a jogállam, vagyis a brit értékek. Nem számít, milyen a családi háttered, mert az identitásod alapján mindig brit maradsz.

Ezek az értékek győzték meg Aminát – ez nem az igazi neve – arról, hogy ne utazzon Szíriába. A lányt a közösségi hálón keresték meg dzsihádista toborzók, de erről nem akar beszélni. A klub azonban megóvta őt attól, hogy végzetes lépéseket tegyen.

- Megadta nekem azt az érzést, hogy valahová tartozom. Fiatalként az ember mindig kicsit kívülállónak érzi magát, vagy hogy lázadoznia kell, vagy ilyesmi – mondja a lány. – De tulajdonképpen arra van szükség, hogy valaki átölelje a vállunkat, és azt mondja, minden rendben, veled vagyunk, itt vagyunk neked. Ezt adja meg nekünk ez a csapat. Van hova mennünk… tulajdonképpen kicsit olyan, mint egy család.

Az Iszlám Állam kötelékében körülbelül öt-hétezer európai harcol. Hanif Kadir szerint a szíriai katonai offenzíva tovább rontja a helyzetet.

- Az Iszlám Állam és az Al-Kaida tudják, hol az igazi csatatér – mondja az Active Change Foundation igazgatója. – A mi vezetőink nem. És állandóan elkövetjük ugyanazt a hibát, ami miatt 2002 óta a terrorizmus egyre erősödik. Az igazi harc az emberek szívében és az elméjében zajlik, és nekünk is erre kellene koncentrálnunk. A katonai beavatkozás megölheti a terroristákat, de nem öli meg az ideológiát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban