Miközben többezer migráns rekedt a görög-macedón határon, az athéni kormány uniós segítséget kért a menekültválság kezeléséhez. Macedónia csak a
Miközben többezer migráns rekedt a görög-macedón határon, az athéni kormány uniós segítséget kért a menekültválság kezeléséhez.
Macedónia csak a szíriaiakat,az irakiakat és az afgánokat engedi be a területére.
Emiatt tüntetés volt és ketten öngyilkosságot követtek el.
Az európai határőrizeti ügynökség, a Frontex ide is küld hamarosan embereket a görög kormány kérésére.
Jelenleg 195 ügynökük segíti a helyi hatóságok munkáját a Törökország közelében lévő szigeteken.
Ők a menekültek regisztrációját végzik, a határőrizetben a görög fél kérésére nem vesznek részt.
Az uniós belügyminiszterek Brüsszelben üdvözölték az athéni kormány döntését az európai segítség elfogadásáról.
A héten egy kiszivárgott dokumentumból kiderült, hogy több tagállam a Schengeni Övezetből való kizárással fenyegette meg Athént, ha az nem kezeli menekültáradatot.
Az elmúlt napokban sok találgatást hallhattunk a Schengeni Övezet jövőjéről Brüsszelben.
A legtöbb tagállam a biztonsági aggályokat emlegeti elsősorban a párizsi támadások után.
De a görög határőrizet ügye is szóba került az okok között. Kapcsoljuk Athént, a görög bevándorlásügyi minisztert, Jannisz Muzalaszt.
Euronews: – Egy kiszivárgott dokumentum szerint veszélybe kerülhet a Schengeni Övezet léte, mert a belső határok őrizetének lehetőségét kiterjesztenék két évre. Néhányan a külső határőrizet gyengeségét okolják. Mit gondol erről?
Jannisz Muzalasz, görög bevándorlásügyi miniszter: – Mit jelent a görög határok védelmének hiánya? Ezt kérdezzük egyfolytában. Tökéletesen védjük a szárazföldi határunkat Törökországgal. Ami a tengeri határokat illeti, ott csak a mentésre van lehetőségünk. Igaz, amit a dokumentról állít, hamarosan kiderül, mi lesz ebből. Úgy gondoljuk, ennek nincs realitása és már a kiszivárogtatás is tragikus hiba volt.
Euronews: – Az Európai Unió azt állítja, Görögország nem fogadja el a segítséget a határőrizethez a Frontextől és a többi uniós szervezettől.
Jannisz Muzalasz, görög bevándorlásügyi miniszter: – Azt mondják, nem kértünk segítséget a polgári védelmi mechanizmussal. Most megtettük ezt.
Euronews: – Igen, de miért most?
Jannisz Muzalasz, görög bevándorlásügyi miniszter: – Mert tisztázni kellett, hogy pontosan mire van szükség. Most már van stratégiai terv az úgynevezett hotspotok, vagyis a regisztrációs központok üzemeltetésére, így tisztában vagyunk a szükségletekkel is. Most Európán a sor, hogy bizonyítsa, volt értelme ennek a lépésnek. Vagyis kiderül majd, megkapjuk-e, amit kérünk.
Euronews: – Szeretném, ha kommentálná az Európai Tanács elnökének nyilatkozatát. Donald Tusk szerint akár 18 hónapig is őrizetben kellene tartani a migránsokat, amíg azonosítani tudják őket. Görögország hajlandó lenne ilyesmire?
Jannisz Muzalasz, görög bevándorlásügyi miniszter: – Anélkül válaszolok Önnek, hogy tudnám, ki tette ezt a javsalatot. Ez ugyanis nem egy uniós javaslat, nem uniós álláspont. Ráadásul ellentétes a Genfi Egyezménnyel, az uniós és a nemzeti joggal is. Ha ilyemi történne a jövőben, az nagy csapás, visszalépés lenne a felvilágosult Európa számára, amelyet annyira szeretünk.
Euronews: – Biztosítani tudják az összes migráns regisztrációját, hogy így utazzanak tovább Európába?
Jannisz Muzalasz, görög bevándorlásügyi miniszter: – Hazugság lenne bárkinek is azt állítani, hogy képes az összes migráns regisztrációjára. Főleg nem úgy, hogy naponta 4 és 10 ezer közötti számban érkeznek. Úgy látom, Ön nem szereti a menekült szót használni, pedig az érkezők háromnegyede menekült. Mondok mást: a nyolc párizsi terrorista közül ketten a menekültekkel érkeztek Görögországba, ahol regisztrálták is őket a hatóságok. A másik hat belga és francia volt. Szerintem a terrorizmus és a menekülthullám összekapcsolása épp annyira rossz és veszélyes, mintha a belgákat és a franaciákat azonosítanánk a terrorizmussal.
