Tanulmány: nem azonos az alkohol kockázata – sör, cider, tömény ital magasabb halálozással, bor alacsonyabb kockázattal függ össze
A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás a fogyasztott ital típusától függetlenül rosszabb egészségi kimenetelekkel jár, ám új kutatások szerint az alacsony vagy mérsékelt fogyasztás hatása már függhet attól, hogy mit iszunk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A röviditalok, a sör és az almabor magasabb halálozási kockázattal, míg a bor alacsonyabb kockázattal hozható összefüggésbe.
A mértékkel bort fogyasztóknál például 21 százalékkal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, miközben más alkoholos italokból még a kis mennyiségű fogyasztás is 9 százalékkal magasabb kockázattal járt.
„Ezek az eredmények az általános lakosságra vonatkoznak, és bizonyos, magas kockázatú csoportokban, például krónikus betegségekben vagy szív- és érrendszeri problémákban szenvedőknél a kockázatok még magasabbak lehetnek” – mondta Zhangling Chen, a tanulmány vezető szerzője.
Hogyan zajlott a vizsgálat
Az eredményeket, amelyeket az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának éves tudományos ülésszakán mutatnak be, a 2006 és 2022 között gyűjtött, több mint 340 ezer brit felnőttre vonatkozó UK Biobank-adatok alapján állították össze.
A résztvevőket az elfogyasztott tiszta alkohol grammokban mért napi és heti mennyisége szerint csoportosították, és átlagosan több mint 13 éven át követték nyomon.
Azokhoz képest, akik egyáltalán nem vagy csak alkalmanként isznak alkoholt, a nagyivóknál 24 százalékkal nagyobb volt az általános halálozás, 36 százalékkal a daganatos halálozás, és 14 százalékkal a szívbetegség miatti halálozás kockázata.
Alacsonyabb fogyasztási szinteknél azonban az alkoholfajta szerint már különbségek mutatkoztak. A rövidital, a sör vagy az almabor fogyasztása magasabb halálozási kockázattal járt, míg ugyanennyi bor fogyasztása alacsonyabb kockázattal társult.
„Ezek az eredmények az általános lakosságra vonatkoznak, és bizonyos, magas kockázatú csoportokban, például krónikus betegségekben szenvedőknél vagy szív- és érrendszeri problémákkal élőknél a kockázatok még magasabbak lehetnek” – mondta Chen.
Hozzátette: „Eredményeink segítenek tisztázni a korábban ellentmondásos bizonyítékokat az alacsony és mérsékelt alkoholfogyasztással kapcsolatban. Ezek az adatok finomíthatják az ajánlásokat, kiemelve, hogy az alkohol egészségügyi kockázatai nemcsak az elfogyasztott mennyiségtől, hanem az ital típusától is függenek.”
A kutatók szerint a különbségek magyarázhatók a borban található vegyületekkel, például a polifenolokkal és antioxidánsokkal, valamint tágabb életmódbeli tényezőkkel is.
A bort jellemzően étkezésekhez és gyakrabban olyan emberek fogyasztják, akik egészségesebb étrendet követnek, míg a sört, az almabort és a tömény italokat inkább rosszabb minőségű étrenddel és más kockázati tényezőkkel hozzák összefüggésbe.
„Összességében ezek a tényezők arra utalnak, hogy az alkoholfajta, a fogyasztás módja és a kapcsolódó életmódbeli szokások egyaránt hozzájárulnak a halálozási kockázatban megfigyelt különbségekhez” – mondta Chen.
A tanulmánynak azonban vannak korlátai is. Megfigyeléses jellegű, vagyis nem alkalmas ok-okozati összefüggések bizonyítására, és az alkoholfogyasztást a vizsgálat elején önbevallás alapján mérték, a későbbi változásokat nem követték.
A UK Biobank résztvevői ráadásul általában egészségesebbek és tehetősebbek a teljes népességnél, ami korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát. A kutatók szerint ezért randomizált vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a különböző alkoholtípusok valódi hatásait.
Egyre több bizonyíték az alkohol kockázataira
A mostani kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is kockázatokkal jár.
Tavaly a BMJ Evidence-Based Medicine folyóiratban megjelent tanulmány hívta fel a figyelmet az alkohol agyi egészségre gyakorolt lehetséges hatására. Ez a kutatás mintegy 560 ezer, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban élő embert vizsgált, és azt találta, hogy a nagyobb alkoholfogyasztás magasabb demenciakockázattal jár együtt.
„Bárki számára, aki úgy dönt, hogy iszik, a vizsgálatunk azt jelzi, hogy a nagyobb alkoholfogyasztás a demencia magasabb kockázatával jár” – mondta Stephen Burgess, a Cambridge-i Egyetem statisztikusa egy közleményben.
Egy másik korábbi, agyvizsgálati képalkotást alkalmazó tanulmány pedig azt mutatta, hogy napi egy-két egység alkohol fogyasztása az agytérfogat csökkenésével és a szerkezet megváltozásával jár együtt, ami összefügghet a memóriazavarral és a demenciával.