Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézete és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont olyan validált modellezési, illetve szimulációs és szoftveres megoldásokat fejleszt a következő években, amelyek támogatják a kommunikációt, a navigációt és a távérzékelést.
Egy nemzeti űrtudományi laboratórium kezdi meg működését több mint egymilliárd forintnyi állami támogatással az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. A kutatóhelyet Kármán Tódor magyar származású fizikusról nevezték el, akit az amerikai űrkutatás atyjaként tartanak számon. Az új laboratórium hivatalos neve: Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyetem közleménye szerint a korábbi sikeres projektek eredményeire építve az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézete és a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézet olyan validált modellezési, illetve szimulációs és szoftveres megoldásokat fejleszt a következő években, amelyek támogatják a kommunikációt, a navigációt, a távérzékelést, ezek révén az űrbiztonságot.
A projekt, amelyért egy nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely felel, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyerte el a támogatást pályázat útján.
A pályázat az "űrtechnológiák" társadalmi kihívásaira keres válaszokat. Célja, hogy erősítse Magyarország tudásalapú versenyképességét a világűr békés célú hasznosításához szükséges módszertani és adatfeldolgozási kapacitásokkal.
Az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében létrejövő új nemzeti laboratóriumban folyó munkát Pásztor Gabriella, az Atomfizikai Tanszék vezetője irányítja. A laboratórium bejelentésével egyidőben azt hangsúlyozta, hogy ez a projekt rendkívül jó lehetőség a pályakezdő kutatók és fizikus hallgatók számára is, akik tanulmányaik alatt közvetlenül kapcsolódhatnak be nemzetközi kutatásokba és intézményeken átvelő együttműködésekbe.
A projekt vezető kutatója, Frei Zsolt arról számolt be, hogy az új laboratóriumban az alapkutatások mellett az ipari alkalmazások és a piaci hasznosításra alkalmas megoldások is tág teret kapnak. Azt is elmondta, hogy most lendületet kap a már működő, az ESA BILAR projekthez kapcsolódó cégük tevékenysége is, és létrehoznak egy új spin-off vállalatot, amely az Európai Űrügynökség (ESA) LISA missziójával együttműködésben nyújt majd szolgáltatásokat a gravitációs hullámok tanulmányozása terén.
Ki volt Kármán Tódor?
Kármán Tódor (1881–1963) magyar származású mérnök, fizikus és alkalmazott matematikus, a 20. század egyik legnagyobb hatású aerodinamikusa volt. Azért nevezik az amerikai űrkutatás atyjának, mert tudományos és szervezőmunkájával ő fektette le a modern szuperszonikus repülés és a kozmikus űrhajózás elméleti és gyakorlati alapjait az Egyesült Államokban.
A Kármán-vonal: Kármán Tódor számította ki elsőként azt a magasságot, ahol a légkör már annyira ritka, hogy a repülőeszközök nem tudnak a felhajtóerő segítségével repülni, így a haladáshoz el kell érniük az első kozmikus sebességet. Ezt a határvonalat a tengerszint felett 100 kilométeres magasságban állapította meg. A nemzetközi közösség a mai napig ezt az úgynevezett Kármán-vonalat tekinti a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos, fizikai határnak.
Ő tisztázta a folyadékokba vagy gázokba helyezett testek mögött keletkező örvények törvényszerűségeit is, ami elengedhetetlen volt a nagy sebességű rakéták és repülők tervezéséhez. Ez a Kármán-féle örvénysor.
Kármán Tódor volt az első, akit Nemzeti Tudományos Éremmel díjaztak az Egyesült Államokban. John F. Kennedy adta át neki az akkor alapított elismerést 1963-ban.
A Kármán Tódorról elnevezett nagyszabású, most induló magyar kutatási projekt a tervek szerint 2030-ig tart.