Az egyszerhasználatos műanyag termékek kivezetése miatt lejtmenetbe kapcsolhat az indiai gazdaság: az italgyártók szerint nincs olyan fenntartható alternatíva, amivel a műanyagot kiválthatnák, ami végső soron a fogyasztók kárára válik.
HIRDETÉSJúlius elsejétől betiltották Indiában az egyszer használatos vagy eldobható műanyag termékek gyártását, importálását, raktározását, forgalmazását és értékesítését. Első körben 19, eldobható műanyageszközről rendelkeztek a műanyag poharaktól a szívószálakon át a jégkrém-pálcikákig - de még az év végéig szeretnék ezekhez hozzáadni a műanyag szatyrokat is. A kormány szerint az iparágnak elég ideje volt felkészülni a változásra - a műanyaggyártók és termékeik használói viszont azzal érvelnek, hogy a határidő betartását megnehezíti az elérhető alternatívák hiánya és a világjárvány, mely az elmúlt években megtörte a hagyományos utánpótlási láncokat, illetve növelte a versenyt a globális piacról vásárolók között.
Az indiai miniszterelnök kritikusai szerint Narendra Modi egyik legrosszabb tulajdonsága az, hogy hajlamos a törvényeket átgondolatlanul, hirtelen, minden előkészítés nélkül bevezetni a Föld egyik legnagyobb lakosságával rendelkező, 1,4 milliárdos országában. A 2019-ben tett, rendkívül ambiciózusnak számító fogadalma, miszerint 2022 végéig kivezeti és jelentősen csökkenti az egyszerhasználatos műanyagokat az országban, mégsem ezek közé tartozott.
Modi 2019-es vállalása egybevág azzal a globális szándékkal, miszerint minél inkább csökkenteni kell a bolygónkat elárasztó műanyagszennyezést. Az éves szinten 380 millió tonnányi műanyagból - melynek legalább fele csupán egyszerhasználatos termék, vagyis csomagolás, evőeszköz, szívószál - Indiában legalább 14 millió tonna kerül minden évben az óceánokba. Több ezer más műanyag termék – például a vizes- vagy üdítős palackok, illetve a chipses zacskók – nem tartoznak a tilalom hatálya alá. A szövetségi kormány azonban célokat tűzött ki a gyártók számára, hogy használatuk után gondoskodjanak ezek újrahasznosításáról vagy ártalmatlanításáról.
Az étel- és italgyártóknak közel három éve lett volna felkészülni a váltásra: saját bevallásuk szerint ez mégsem sikerült, mint mondják, részben azért, mert a műanyagot kiváltó alternatívák nem elérhetőek az országban, a koronavírus-járvány miatt pedig az utánpótlási láncok is gondokkal küzdenek.
A szívószálak, mint legfőbb ellenség
Az első körben betiltott 19 termék közül a legfőbb ellenség nem más, mint a szívószál. A teljesen haszontalan, ám a mindennapi használatba erősen beépült terméket azért nehéz kiirtani, mert a legtöbb dobozos italon megtalálható.
Az indiai italgyártás évente nagyjából 6 milliárd szívószálat használ el. A műanyagból készült szálakat az általában tetrapack dobozokban tárolt italokhoz csomagolják, hogy aztán a fogyasztó ezzel nyissa ki a dobozt. Az ország két legnagyobb italgyártója - bár lett volna elég idejük rá, hogy újratervezzék a dobozok nyitását - az elmúlt években sem változtatott a koncepción, így a júliusi szívószálkivezetés rendkívül érzékenyen érintette őket.
Miután az országban nincs olyan cég, mely papírból gyártana szívószálat, a biológiailag lebomló anyagból készült szívószálak pedig csak az országos kereslet 8 százalékát képesek fedezni, mind ők, mind a konkurens cég egymással versengve próbálnak külföldről importált papír szívószálat szerezni.
"Az iparág így most arra kényszerül, hogy külföldről importáljon szívószálat - épp abban az időszakban, mikor az árak az egekben vannak és a globális ellátási láncban óriásiak a gondok" - mondja a két cég egyikének vezérigazgatója. A hirtelen megnövekedett kereslet viszont hiányhoz vezetett: jelen állás szerint a szükséges mennyiség csupán 20 százalékát sikerülhet importból fedezni.
A külföldről importált papírszívószálak egyetlen termékre vetítve nagyjából 2 amerikai centtel dobják meg a gyártási költségeket - ami elég nagy áremelkedést jelent, ha azt vesszük, hogy a rendkívül népszerű, 150 ml-es mangó ízű gyümölcslé dobozonként összesen 13 centbe kerül. Hogy ezt az árnövekedést a vásárlókra terhelik-e, még nem tudni. A viszonteladók eközben kezdenek kifogyni a készletekből, és nincs utánpótlás. A cégek sem tudják, mikor lesznek képesek újra szállítani, egyes boltok épp ezért a még meglévő, műanyag szívószállal ellátott termékeket árusítják ki.
A papír szívószálakért folyó harc pedig egy nem várt következménnyel is járt: India legnagyobb tejfeldolgozó vállalata, a Gujarat csomagolóalapanyag nélkül maradt, miután a tetrapack alapanyagából is hiány van.
Szívószál a kókuszpálma leveléből?
Az a kevés indiai startup, mely gyárt a műanyag helyettesítésére szánt alternatívákat, most aranykorát éli. Az Evlogia Eco Care például évek óta kókuszpálma leveleiből készít szívószálakat, főként exportra vagy luxusszállók és éttermek részére. Bár az ő szívószálaik ötször annyiba kerülnek, mint egy műanyagból készült, a tiltás óta mégis annyira megnőtt a kereslet a termékükre, hogy az Indián belül leadott rendelések az ötszörösére nőttek - és a kérések egyre csak érkeznek. Ahhoz, hogy kielégítsék a keresletet, a gyártási kapacitásuk tízszeresére volna szükség - mondja a cég társalapítója. - És akkor még csak a már meglévő ügyfeleink kéréseinek tettünk eleget, az újaknak nem - teszi hozzá.
A cég igyekszik automatizálni a gyártást, hogy növelje a termelést - de a növényalapú megoldások a műanyag kiváltására a teljes szükséglet csak igen-igen apró szeletét fedezik. És míg a törvény lehetővé teszi a biológiailag lebomló vagy papírszívószálak alkalmazását a műanyag helyett, jelenleg nincs olyan cég az országban, mely ennek eleget tudna tenni.
Aki még mindig a műanyagot használja, büntetést kap
Azok a kereskedők, akik nem tartják be a törvényi előírást, vagy még meglévő készleteiket adják el, azt kockáztatják, hogy megbüntetik őket. A környezetvédelmi minisztérium speciális egységeket állított fel, hogy rajtaütésszerűen, váratlan ellenőrzésekkel vizsgálják azokat a városi helyeket, ahol jó eséllyel még mindig eldobható műanyagot használnak - jelentette be a környezetvédelmi minisztérium. A törvényt megsértők 100 ezer rúpiás (484 ezer forintos) pénzbüntetésre vagy börtönre számíthatnak. A delhi-i kormány már el is kezdte kiszabni a büntetéseket.
Az ország egyre növekvő városaiban és falvaiban a hulladékgazdálkodási rendszer nem működik megfelelően, így a hulladék nagy része nem kerül újrahasznosításra, és végül a környezetet szennyezi. A probléma másik fele, hogy csak Indiában 88 ezer vállalat készít egyszerhasználatos műanyag termékeket, melyek előállítása a Földet felmelegítő üvegházhatású gázokat bocsát a légkörbe. Ahhoz, hogy India elérje vállalását, miszerint nyolc év alatt 45 százalékkal csökkenti a gazdasági tevékenységéből származó kibocsátást, ezeket be kell zárni.
A műanyagszennyezés problémája nem indiai sajátosság, de még csak nem is a fejlődő országoké. Viszonyításképp: az Egyesült Államokban becslések szerint 170 millió műanyag szívószálat dobnak el naponta, még úgy is, hogy több városban már tilos a használatuk.
A szívószálak után jönnek a zacskók
Az év végéig pedig a műanyag zacskók kivezetését is végig akarja vinni az indiai kormány, még akkor is, ha sokan azzal érvelnek, hogy erre az ország nincs felkészülve.
"-A fenntartható opciók a csomagolásra, ideértve a szívószálakat is, sokkal drágábbak a műanyag verzióhoz viszonyítva - mondta egy kávézótulajdonos. - Ha megpróbáljuk növelni az árakat, vagy kifizettetni a csomagolást, a vendég lesz nagyon mérges. A kormány ugyan meghozta ezeket a szabályokat, de nem adtak olyan eszközöket a kezünkbe, amelyekkel be is tarthatnánk őket" - tette hozzá.