Az Európa legnagyobb széntermelőjének számító Lengyelországban komoly kihívást jelent a zöldenergiára való áttérés.
HIRDETÉSSzilézia, a lengyelországi szénrégió is zöldebb lett. A régió, valamint az ország egyelőre a széniparától függ, ezért a bányák bezárása és a szén elhagyása továbbra is nagy kihívást jelent. A zöld átalakulás viszont nemcsak energetikai átalakulást jelent, hanem ipari átalakulást is.
Piotr Kuczera, Rybnik polgármestere már évek óta zöld változtatásokat hajt végre városában, de a sziléziai önkormányzatok nem tudnak egyedül megbirkózni ezzel, segítségre van szükségük.
— Tevékenységeinket három részre osztottuk: az első az oktatás, majd a támogatási folyamat, végül pedig a többek között a szmogellenes határozatból eredő szankciók végrehajtása. Ma már biztosan számíthatunk az európai és kormányzati források bevonására ebbe a gazdasági átalakulási folyamatba. Az önkormányzat egyedül nem képes ezt megoldani – mondta Piotr Kuczera, Rybnik polgármestere.
Tavaly Lengyelországban a kőszén kitermelése mintegy 54 és félmillió tonna volt, az értékesítés pedig 53 millió tonna. A fűtési szektor 26 millió tonna szenet fogyaszt, ennek fele a háztartásoknak jut. Lengyelországban égetik el a háztartások által felhasznált szén 87 százalékát az egész Európai Unióban.
Henrietta 72 éves. A nyugdíjas nő egyedül él és beteg is. Szeretne egészséges környezetben élni. Egyelőre még mindig szénnel fűt, de már hitelt vett fel a fűtési rendszer cseréjére, ahogy azt az átalakítás új, zöld szabályai előírják.
— 2400 złoty, hogy mindent ki tudjak fizetni, és a fűtőanyag napról napra drágább, több mint 1000 złoty egy tonna, és nekem havonta pont ennyi kell. Gyógyszereket is kell fizetnem, az is 1000, meg 600 a hitelek... A nyugdíjam erre nem elég – mondta Henrietta.
Lengyelországban sok olyan ember él, mint Henrietta, akik alig engedhetik meg maguknak a zöld váltást. A lengyel bányászok, akik életben szeretnék tartani az iparágat, azt mondják, a szén túl gyors elhagyása energiaválságot okozhat.
— Attól tartok, hogy ez a tél már megmutathatja, hogy Lengyelországnak szén nélkül jelenleg nincs túl sok alternatívája. Már most biztos, hogy ez a válság bekövetkezik. Lengyelország nincs felkészülve az országunk energiarendszerének ilyen drasztikus változásaira. Ma a gázárak azt mutatják, hogy a lengyelek egyszerűen nem fogják tudni megfizetni az energiát – mondta a Szolidaritás Bányász Szakszervezet képviselője, Rafał Jedwabny.
Úgy tűnik, hogy a bevezetett zöld változások ellenére a sziléziai régió és az ország még nem készült fel teljesen a bányák bezárására. Ireneusz Zyska, a klímavédelmi minisztérium alelnöke azt ígéri, hogy a zöld átalakulás Lengyelországban jól fog menni, de kihívást lát abban, hogy az ország energetikai stabilitását már most szén nélkül biztosítsa.
— Optimista vagyok a változással kapcsolatban, még akkor is, ha esetleg kell még némi szénalapú energiát. De fejlett technológiákat alkalmazunk, hogy elkerüljük a szennyező anyagok környezetbe jutását, amíg Lengyelország át nem alakítja energiarendszerét az atomenergiára és a gázra, mint áthidaló technológiára. De addig a hagyományos szénalapú energiatermelést kell használnunk – mondta Ireneusz Zyska, klímavédelmi miniszter.
— Tavaly a lengyel bányák mintegy 7,2 millió tonna kőszenet termeltek ki, kevesebbet, mint egy évvel korábban, és az értékesítés az előző évhez képest mintegy 5,4 millió tonnával csökkent. A termelés közel 12 százalékkal, az értékesítés pedig több mint 9 százalékkal csökkent. A visszaesések ellenére azonban a szénipar stabil pozíciót foglal el Lengyelországban, és még mindig sok lengyelnek ad munkát, akiknek, különösen a sziléziai régióban, nincs túl sok lehetőségük – mondta Magdalena Chodownik, az Euronews tudósítója.