Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megvan a tudósok válasza a Húsvét-sziget ivóvíznyerésének talányára

FILE: August 2012 photo shows fifteen moai standing watch at Tongariki on Easter Island.
FILE: August 2012 photo shows fifteen moai standing watch at Tongariki on Easter Island.   -   Szerzői jogok  Karen Schwartz/AP
Írta: euronews
Betűméret Aa Aa

Amikor az európaiak először érkeztek a Húsvét-szigetre **(spanyol nyelven az Isla de Pascuára)** meglepődve látták, hogy az őslakosok közvetlenül a tengerből isznak. A sziget híres óriás Moai-szobraival együtt a természetnek ez a furcsasága is felkerült a helyi rejtélyek listájára.

Később aztán kiderült, hogy az ivóvízkészlet édesvizű "parti szivárgásokból" származik. Most azonban még ennél is többet fedeztek fel. Drónok segítségével a kutatók rájöttek, hogy a Rapa Nui népe a történelem során hogyan használta ki a vízkészletet a helyi közösségek táplálására. Ez a nyomozás akár a vízzel, az aszállyal és az aszály megelőzésével kapcsolatos jövőbeni tanulmányok útját is kikövezheti.

Édesvizet találni a tengeren a technológia segítségével

Robert DiNapoli, a Binghamton Egyetem környezettudományi és antropológiai professzora szerint a Húsvét-szigeteken az esővíz a porózus alapkőzeteken keresztül közvetlenül egy földalatti víztartó rétegbe (porózus kőzet vagy üledék, ahol a víz koncentrálódik) jutott be. Mindez aztán a partvonal mentén ún. "parti szivárgásként" a felszínre tör, így az édesvíztömegek az óceánba csorognak.

A DiNapoli és kutatótársai által a Binghamtoni Egyetemen végzett tanulmány modern technológiát alkalmazott a part menti szivárgási zónák felkutatására, ami által lehetővé válik az édesvíz megtalálásának szisztematikusabb megközelítése. A kutatók hőkamerákkal felszerelt dróntechnológiát alkalmaztak a part menti szivárgások azonosítására, amelyet hasonló tanulmányok során - például Hawaii-on - már használtak.

Történelmi vízi utak feltárása

Az antropológusok megállapították, hogy a Rapa Nui lakói a part menti szivárgási zónákból származó édesvíz kitermelése mellett víz alatti gátakat építettek az óceánban, hogy az édes- és a tengervizet elkülönítsék egymástól, valamint kutakat építettek, amelyek a víztartó rétegből származó vizet még a tengerbe jutás előtt átirányították.

A szigeten nincsenek folyók vagy patakok, és mindössze három kis krátertóval rendelkezik, amelyek aszály idején kiszáradhatnak. Ez azt jelenti, hogy édesvízből bizony szűkös a sziget tartaléka.

"Nagyon nehéz élethelyzetekkel kellett szembenézniük, és a túlélés érdekében érdekes stratégiákat találtak ki" - mondja Dinapoli. Mindez látványos példája annak, hogy az ott élők hogyan reagáltak a sziget korlátaira - teszi hozzá.

Karen Schwartz/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.
In this August 2012 file photo, statues of heads known as "Moais" stand at Rano Raraku, the quarry on Easter Island, Chile.Karen Schwartz/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.

A jövőbeni aszálykutatás útjának előkészítése

Az olyan helyek, mint a Húsvét-sziget, már most is hajlamosak az aszályokra a korlátozott édesvízkészletek miatt. Így a vízhiány által leginkább fenyegetett közösségek közé tartoznak, mivel az éghajlatváltozás csak tovább súlyosbítja ezeket a természeti jelenségeket.

A jelenlegi tanulmány eredményei egy National Geographic-ösztöndíjjal finanszírozott mellékprojekt alapjául szolgálnak majd, amelynek célja annak megértése, hogyan működnek a part menti szivárgók a hosszabb aszályos időszakok alatt.

A Binghamtoni Egyetem kutatói korábbi tanulmányukat annak a többéves aszálynak az idején végezték, amely a Rapa Nui három krátertavából kettő kiszáradásához vezetett.

"A sziget teljes területén azonosítottuk ezeket a part menti szivárgásokat. Ez arra utal, hogy amikor a szigeten aszályos időszakok következnek be, a szivárgók az egyik utolsó vízforrás, amelyet ez érint" - mondta DiNapoli.

Mivel a part menti szivárgások a szárazság ellenére is jelen voltak, a kutatóknak okuk volt feltételezni, hogy a víz hosszabb ideig maradhat a földalatti víztartó rétegekben, mielőtt az óceánba szivárogna.

Az aszály évente 55 millió embert érint - a világ lakosságának négy százalékát sújthatja vízhiány. Az ENSZ kitűzött egy fenntartható fejlődési célt, amelynek értelmében 2030-ra minden ember számára alapvetően elérhetőnek kell lennie a víznek és a higiéniának.