NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nagyobb az ózonlyuk, mint az egész Antarktisz

FILE photo: Gentoo penguins stand on rocks near the Chilean station Bernardo O'Higgins, Antarctica - Jan. 22, 2015
FILE photo: Gentoo penguins stand on rocks near the Chilean station Bernardo O'Higgins, Antarctica - Jan. 22, 2015 Szerzői jogok Natacha PisarenkoNatacha Pisarenko
Szerzői jogok Natacha Pisarenko
Írta: MTI + space.com + euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az ózonlyuk mérete az évnek ebben a szakában szokott növekedni, de az elmúlt két hétben azonban szokatlanul nagyra nőtt, és már a Déli-sarkvidéknél is nagyobb.

HIRDETÉS

**Ami a sztratoszférában történik, az a sztratoszférában is marad? Hogyan befolyásolja az ózonlyuk az időjárást és az éghajlatot? Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (CAMS) szeptember elején figyelmeztetett arra, hogy a 2021-ben a déli félteke fölötti ózonlyuk szokatlanul nagy, sőt "nagyobb, mint az 1979 óta az évszaknak ezen szakaszában lévő ózonlyukak 75 százaléka. **

Mi több, a közelmúltban még magánál az Antarktisznál is nagyobb volt. De azon kívül, hogy a jeges kontinens felett megsokszorozódik az UV-sugárzás, milyen hatással van mindez ránk? Tovább ront-e az éghajlatváltozás tényén, tovább gyorsít-e a globális felmelegedésen?

A CAMS jelentése alapján az Antarktisz fölötti ózonlyuk nagyobb, mint a földrész teljes területe, ami 14 ezer négyzetkilométer. Vincent-Henri Peuch, a szolgálat vezetője úgy fogalmazott: adataik arra utalnak, hogy "az idei ózonlyuk a szokásosnál jóval nagyobb és talán mélyebb is lesz." Mint mondta, "a lyuk szeptember és október közepe között éri el a maximális kiterjedését a Déli-sarkvidék fölött, és decemberre rendszerint összezárul."

A légköri ózon megvédi a földi életet a sejteket károsító ultraibolya sugaraktól, melyek a Napból érkeznek.

Az ózonréteg az Antarktisz fölött az egyebek mellett a jégszekrényekben és aeroszolos dobozokban használt ózonpusztító vegyszerek 1987-es betiltása óta lassan regenerálódik. Szakértők szerint azonban a 2060-70-es évekig is eltarthat, mire a légkörben felhalmozódott ózonkárosító anyagok teljesen lebomlanak.

A Copernicus Sentinel-5P műhold méréseit elemző Német Űrkutató Központ 2020. decemberi jelentése is arról számolt be, hogy minden korábbinál nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre növekedett az ózonlyuk a Déli-sark felett, ami a szóban forgó időszakban mért legnagyobb kiterjedés az adatgyűjtés kezdete óta. Az ózonlyuknak a déli félteke felett decemberben szinte teljesen el kellett volna tűnnie, mivel az Antarktiszon akkor kezdődik a nyár.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szokatlanul nagy ózonlyuk formálódik az Északi-sark térségében

1988 óta nem volt ilyen kicsi az ózonlyuk

Alkalmazkodik a szárazsághoz a francia vendéglátóipar