A Dartingtoni Nyilatkozat „példátlan” mértékű kibocsátáscsökkentéseket sürget, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fölé emelkedését.
Több száz tudós írt alá egy sürgős nyilatkozatot, amely arra kéri a világ vezetőit és döntéshozóit, hogy „azonnal és gyorsan cselekedjenek” a klímaváltozás ügyében.
A Dartington-nyilatkozat szerint az emberiség a „veszélyzónába” sodródik, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig nem csökkentik a 2010-es szint felére, és 2050-re nem érik el a nettó zérót.
Az Exeteri Egyetem és a WWF UK által koordinált nyilatkozat a Global Tipping Points Report 2025 jelentés nyomán született, amely nemrég arra figyelmeztetett, hogy a Föld elérte első, katasztrofális éghajlati billenőpontját a korallzátonyok „példátlan pusztulása” miatt.
Eddig 583 tudós és 579 további támogató állt mellé, akik mindannyian PhD-vel vagy magasabb tudományos fokozattal rendelkeznek.
„A bolygó jövője függőben van”
A nyilatkozat szerint: „Ha várunk, túl késő lesz.” „A politikának és a civil társadalomnak össze kell fognia, hogy megelőzzük a további káros billenőpontokat , és megragadjuk a pozitív billenőpontok kínálta lehetőségeket.
„A bolygó jövője függőben van. Hogy merre billen, a mostani és az elkövetkező években tett lépéseinken múlik.”
A nyilatkozat „példátlan” mértékű csökkentést sürget a globális üvegházhatású gázok kibocsátásában, ami a fosszilis energiahordozóktól való gyors átállás nélkül lehetetlen lenne.
Az ENSZ szerint a fosszilis energiahordozók messze a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a globális éghajlatváltozáshoz: a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 68 százalékát és az összes szén-dioxid-kibocsátásnak csaknem 90 százalékát adják.
A fosszilis energiahordozóktól mentes jövő esélyei hátrébb kerültek a múlt havi COP30 csúcson, amikor a végső megállapodásból kimaradt a kivezetési menetrendről szóló vita. Ugyanakkor a merészebb országok láthatóan a a fosszilis energia kivezetésének menetrendjét a COP-folyamaton kívül igyekeznek előmozdítani.
Szénelnyelők
A nyilatkozat a fenntartható szénkivonás gyors felfuttatását is sürgeti a légkörből, természetes szénelnyelők, például az erdők védelmével és helyreállításával.
Ha a szénelnyelők leromlanak vagy erdőirtás sújtja őket, a tárolt szén visszajuthat a légkörbe. Ez már megtörtént az Amazonas esőerdő egyes részein, amelyet egykor a Föld tüdejének neveztek, valamint Afrika és Délkelet-Ázsia számos erdejében.
A talaj egy másik szénelnyelő , amely jelenleg több mint 2800 gigatonna szenet tárol az első egy méterben. A jelenlegi degradációs ütem azonban azzal fenyeget, hogy a talaj óriási szénkészletei a légkörbe kerülnek, évente 4,81 milliárd tonna CO₂-nek megfelelő mennyiségben, ami nagyjából megegyezik az Egyesült Államok éves kibocsátásával.
Pozitív billenőpontok
A nyilatkozat arra kéri a világ vezetőit, hogy a „pozitív billenőpontok” kiváltására összpontosítsanak, amelyek felgyorsíthatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra és magatartásformákra való átállást, és megakadályozhatják a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti határ átlépését.
A nyilatkozat hozzáteszi: „Jó példa erre a napenergia és az akkumulátoros tárolás árának zuhanása és gyors terjedése.”
A teljes Dartington-nyilatkozat itt.