Vadvízi vagy tenyésztett hal – ön melyiket választaná? Az európai aquakultúra egyre fenntarthatóbb megoldásokat alkalmaz. Ráadásul a közkeletű vélekedés ellenére a tenyésztett hal még ízletesebb is lehet. A haltenyészet megoldás lehet az élelmezési és környezeti problémákra?
Nő a Föld népessége. Három évtizeden belül 70 százalékkal több élelemre lesz szükség.
Vajon elláthatjuk-e tenyésztett hallal az egész világot? És milyen az íze?
A Kanári-szigeteken néhány étterem a tenyésztett halat csemegeként kínálja.
Nelson Pérezt a kreatív tengeri ételeiről ismerik.
”Öt éve dolgozom tenyésztett halakkal. Régebben a halgazdaságokból származó halnak egyforma íze volt, erősen halolajszaguk volt. De már nem ez a helyzet, minden halfajnak saját íze van.”
Pérez különleges vacsorát készít. Az előételtől a főételig minden fogást a közeli Aquanaria halgazdaságban tenyésztett tengeri sügérből készítettek.
Az Aquanaria már 40 éve a spanyol haltenyésztés úttörője. Céljuk a legjobb minőségű halak tenyésztése a legjobb éttermek számára.
„Úgy gondoljuk, ha a legjobb éttermekkel kezdünk, akkor idővel a többi emberrel is el tudjuk hitetni, hogy a tenyésztett hal is ugyanolyan finom” - mondta a cég vezetője, Gustavo Larrazábal.
A neveldék a parttól távolabb helyezkednek el, ennek köszönhetően védettek a viharokkal szemben. Az atlanti áramlatoknak köszönhetően itt mindig tiszta a víz, és a folyamatos áramlatnak köszönhetően a halak sokat mozognak – ettől egészségesebbek és finomabbak lesznek.
„Normál esetben elég viharos az itteni időjárás. Sok, erős áramlat, rengeteg hullám. Ezért rengeteg nagyon komoly horgony- és távtartó rendszerre van szükség, amelyek kapcsolódnak egymáshoz. Így biztosak lehetünk abban, hogy függetlenül a viharok erejétől, minden a helyén marad” – mondta a nevelde kereskedelmi vezetője, Pedro Sánchez.
A tenyésztést szigorúan ellenőrzik, hogy megfeleljenek a szigorú élelemezési, állati, vízügyi és környezetvédelmi előírásoknak.
Az európai Unió aquakultúrával foglalkozó kisvállalkozásai mintegy 80 ezer embert foglalkoztatnak, olyan helyeken is, ahol alig van más munkalehetőség. A szektor lassan nő, pedig nagy lehetőség van benne – az EU-ban fogyasztott tengeri halak kétharmadát importálják. A halgazdaság fenntartható alternatívát jelenthet.
„Nem avatkozunk be a természet működésébe, nem tudunk túlhalászni, mert a saját növendékhalainkat tenyésztjük. Ez egy zárt folyamat, nem is tudnánk kizsigerelni a természetet” - mondta Sánchez.
Az aquakultúra élelmet adhat az egész emberiségnek. A halászati lehetőségeinket már maximálisan kihasználjuk, a fogások már az 1980-as évek óta nem növekednek. Ezzel ellentétben a halgazdaságok termelése évek óta folyamatosan nő – és ezek a gazdaságok segíthetnek a növekvő emberiség élelmiszerigényét kielégíteni.
A halgazdaságok környezeti hatásai tudományos kutatásokkal és fejlesztésekkel lehet orvosolni, ezek egy részét az EU is támogatja. A hollandiai Kingfish Zeeland gazdaság tiszta tengervizet használ egy csúcstechnikás vízvisszaforgató rendszerrel, melyet megújuló energiával hajtanak, organikus haltápot használnak, és nem alkalmaznak antibiotikumokat.
„Ez egy drága módja a haltenyésztésnek, ezért meg kellett találnunk a legjövedelmezőbb halfajtát. A választásunk a sárgafarkú fattyúmakrélára esett – ez a drágább halak közé tartozik. A kereslet-kínálat szempontját tekintve Európában ezt kizárólag ausztrál vagy japán importból lehet beszerezni. Egy ilyen prémiumhal tenyésztése, ráadásul közel a fogyasztókhoz, elengedhetetlen volt ahhoz, hogy felépíthessünk egy ilyen korszerű halgazdaságot” – magyarázta a cég vezetője, Ohad Maiman.
Az igények szinte kielégíthetetlenek: sok étterem szívesen lecseréli a kipusztulóban lévő, mélyhűtött vadvízi halakat az Európában tenyésztett példányokra.
„Nagyon friss ízű, állaga a tonhal és a sügér között van. Nagyon kellemes a textúra. Megsütjük, grillezzük, de jó nyersen is, vagy étvágygerjesztőnek. Nagyon sokféleképpen lehet használni” – jellemezte a halat a Scherp étterem séfje, Mart Scherp.