Európát egyre nagyobb, szúnyogok terjesztette betegségek okozta fenyegetés sújtja, miközben a kontinens védekezőképessége továbbra is egyenlőtlen – közölte az EU járványügyi ügynöksége.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) arra figyelmeztetett, hogy Európának erősítenie kell a szúnyogmegfigyelést, és bővítenie kell a szúnyogirtáshoz rendelkezésre álló eszközöket, mivel a Nyugat-nílusi vírus terjedése folytatódik, és az invazív szúnyogfajok új területeken is megvetik a lábukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A Nyugat-nílusi vírus terjedési területének bővülése, valamint az invazív szúnyogfajok előretörése is megmutatja, miért kell Európának megerősítenie a szúnyogirtási kapacitását” – mondta Céline Gossner (forrás: angol), az ECDC élelmiszer-, víz-, vektorok által terjesztett és zoonózisos betegségekkel foglalkozó szakértője.
A figyelmeztetés arra az időszakra esik, amikor a nyári terjedési szezon a legaktívabb szakaszába lép. Hat európai régió számolt be idén először helyben szerzett Nyugat-nílusi vírusfertőzésekről, miközben augusztus 13-ig kilenc európai országban összesen 429 helyi fertőzést regisztráltak az ECDC adatai szerint. A terjedés általában augusztusban és szeptember elején tetőzik, vagyis a megbetegedések számának további emelkedésére lehet számítani.
Ezzel párhuzamosan az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) már 16 európai országban megtelepedett – ez kétszer annyi, mint 12 éve. A faj a dengue-lázat és a csikungunyát is terjesztheti, olyan betegségeket, amelyeket korábban jórészt a trópusi és szubtrópusi térségekkel hoztak összefüggésbe.
Széttagolt rendszer Európa-szerte
A változó helyzet egy kevésbé látható problémára is rávilágít: Európának nincs egységes rendszere a betegségeket terjesztő szúnyogok elleni védekezésre.
Az ECDC új, a szúnyogmegfigyelésre és -irtásra vonatkozó gyakorlatokat feltérképező felmérése (forrás: angol) jelentős különbségeket tárt fel az egyes országok között abban, hogyan szervezik, finanszírozzák és hajtják végre programjaikat. A megkeresett 38 ország és joghatóság közül 26 küldött vissza kitöltött kérdőívet.
A jelentés szerint számos szúnyogmegfigyelési és -irtási program rövid távú finanszírozásra épül, és hiányzik mögülük a hosszú távú tervezés. A felelősség ráadásul különböző kormányzati szinteken – országos, regionális vagy helyi szinten – oszlik meg, ami megnehezíti a határokon átnyúló összehangolást.
Mindez azért lényeges, mert a szúnyogokat nem állítják meg az országhatárok.
„A hatékony szúnyogirtáshoz szoros európai együttműködésre és olyan integrált megközelítésre van szükség, amely egyesíti a szúnyogmonitoringot, a lakosság bevonását, valamint a környezeti hatásokat is figyelembe vevő célzott szúnyogirtási megoldásokat” – mondta Gossner.
Az ECDC szerint a reaktív szúnyoggyérítés gyakran eseti jellegű, és főként a kifejlett rovarokra összpontosít, miközben az invazív populációk felszámolására irányuló, hosszabb távú stratégiák sokszor hiányoznak. Az Aedes-fajok ellen az országok vegyesen alkalmaznak kémiai és nem kémiai beavatkozásokat, például a lárvák elleni intézkedéseket és a lakosságot megszólító kampányokat.
Az éghajlatváltozás tovább növeli a probléma sürgősségét. Az ECDC új jelentése szerint a Nyugat-nílusi vírus, a dengue és a csikungunya esetében már most hosszabb és intenzívebb terjedési időszakokat figyelnek meg. A melegebb időjárási feltételek kedvezőbb élőhelyet teremthetnek a szúnyogok számára, és meghosszabbíthatják azokat az időszakokat, amikor a vírusok keringenek.