A pozsonyi csúcs évek után először nem ideológiai kérdésekről szólt, hanem kemény számokról és valódi gazdasági együttműködésekről. Elvégre az inflációra, a romló versenyképességre és a migrációs válságra csak így lehet valódi megoldásokat találni.
Pozsonyban találkozott a négy visegrádi ország miniszterelnöke: Robert Fico szlovák, Andrej Babiš cseh, Donald Tusk lengyel és Magyar Péter magyar kormányfő. A megbeszéléshez csatlakozott Micheál Martin ír miniszterelnök is, mivel Írország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A találkozó egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a V4 mára fátylat borított az éveken át tartó viszálykodásra. 2020 után a négy ország között az ukrajnai háború, az Oroszországgal szembeni szankciók és az uniós politika kérdésében komoly nézetkülönbségek alakultak ki. Miközben Lengyelország és a korábbi cseh vezetés Ukrajna egyik legfontosabb európai támogatójává vált, Orbán Viktor Magyarországa és Robert Fico Szlovákiája Moszkva felé kacsintgatott.
A magyar kormányváltással azonban Budapest pozíciója is megváltozott. Magyar Péter kabinetje szorosabb együttműködésre törekszik az uniós intézményekkel, miközben a visegrádi kapcsolatokat is újjá akarja építeni. Így Budapest ma már nem elsősorban a Brüsszellel szembeni politikai ellenállás eszközeként tekint a V4-re, hanem egy egyre erősödő regionális fórumként, amely akár döntő szóval is bírhat az EU-ban.
Az uniós forrás összeköt
A tárgyalások egyik fontos témája a következő, 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklus. A visegrádi országok közös érdeke, hogy ne csökkenjen jelentősen a kohéziós és mezőgazdasági támogatások összege.
A V4 országai együtt mintegy 65 millió uniós polgárt képviselnek, és valamennyien jelentős kedvezményezettjei az uniós kohéziós politikának. Robert Fico már a korábbi, gödöllői találkozón is arról beszélt, hogy a négy országnak nem szabad egyszerűen elfogadnia az uniós döntéseket, hanem aktívan részt kell vennie azok alakításában.
A Tisza-kormány is csak úgy tudja beváltani nagyszabású választási ígéreteit, ha minél több uniós pénz áramlik Magyarországra.
Van energiájuk?
Hasonlóan fontos terület az energia és az üzemanyagok ára. A régióban az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak, ezért Csehország közös európai fellépést sürgetett.
Andrej Babiš az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer, az ETS2 várható hatásait, az energiaárakat és a finomítók helyzetét is problémásnak tartja.
Magyarországon ez szintén érzékeny kérdés. Magyar Péter a csúcs előtt arról beszélt, hogy a kormány a Mol vezetésével is egyeztetett az üzemanyagárak miatt. A magyar kormány szerint az árak emelkedésében szerepet játszik többek között a 100 dollár fölé emelkedő olajár, a Hormuzi-szoros bizonytalan helyzete és az orosz dízelimport.
Az energia tehát olyan terület lehet, ahol a V4 országai konkrét, közös európai érdekeket tudnak megfogalmazni.
Ukrajna továbbra is megosztja a négy országot
A legnagyobb különbségek továbbra is Ukrajna ügyében vannak. Donald Tusk számára az orosz fenyegetés elsősorban közvetlen biztonsági kérdés. Lengyelország ezért az európai védelmi képességek megerősítését és Ukrajna támogatását is következetesen sürgeti. Varsó szerint az európai védelmi ipar fejlesztésében a SAFE programnak is fontos szerepe lehet.
Robert Fico ezzel szemben az európai diplomácia erősítését és a béketárgyalásokban való aktívabb uniós részvételt hangsúlyozza. Szlovákia az elmúlt időszakban többször bírálta az Ukrajna támogatásával kapcsolatos uniós politikát.
Magyarország helyzete ebből a szempontból változott a legtöbbet. A Magyar Péter vezette kormány nem akarja az országot elszigetelni uniós és NATO-szövetségeseitől, ugyanakkor várhatóan nem fog minden kérdésben automatikusan Varsó álláspontja mellé állni.
A V4 működőképessége ezért valószínűleg nem azon múlik majd, hogy sikerül-e minden külpolitikai kérdésben közös álláspontra jutni. Sokkal inkább azon, hogy a négy ország képes-e különválasztani azokat a kérdéseket, amelyekben alapvetően eltérnek egymástól, azoktól, amelyekben valóban közös érdekeik vannak.
Nem frontorzágok, de érzik a migrációt
"Büszkék vagyunk arra, hogy közösen védjük Európa külső határait, a saját határainkat, és büszkék vagyunk arra - teljesen mindegy, hogy milyen színű kormányok csinálták -, hogy Európa legbiztonságosabb térségében élünk" – fogalmazott Magyar Péter Pozyonyban. Majd kijelentette: nem "brüsszelezni" akar, de szerinte nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet azért, hogy megvédje Európa közös határait és a magyar határt, "miközben más miniszterelnök kap 200 millió eurót az Európai Bizottságtól, mert esetleg nem végezte el a feladatát."
Az illegális migrációval kapcsolatban hangsúlyozta: rengeteget változott a világ, az a vélemény, amivel Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország az elején egyedül volt, most már többségi álláspont. Az Európai Unióban nem 10, hanem 19-20 tagállam mondja ugyanazt, hogy következetesen, szigorúan kell fellépni és támogatni kell a határvédelmet - tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy az októberi Európai Tanács ülésen megegyezhetnek az illegális migráció elleni küzdelem ügyében.
Új V4 születhet
A pozsonyi csúcs így nem feltétlenül a régi visegrádi együttműködés visszatérését jelenti. Inkább annak újragondolását.
Orbán Viktor idején a V4 gyakran egy Brüsszellel szemben fellépő közép-európai politikai blokk képét mutatta. A mostani magyar kormány viszont más irányt képvisel: egyszerre szeretné helyreállítani Magyarország európai kapcsolatait és megőrizni a régiós együttműködésből származó politikai súlyt.
Ez új lehetőséget teremthet, de új feszültségeket is. Lengyelország a biztonságpolitikát, Csehország elsősorban a gazdasági és költségvetési kérdéseket, Szlovákia az energiaárakat, a versenyképességet és az uniós bővítést, Magyarország pedig mindezek mellett az uniós forrásokhoz és gazdasági érdekeihez kapcsolódó kérdéseket tekinti kiemeltnek.
A közös nevező ezért kevésbé egy ideológiai szövetség, inkább a gyakorlati érdekérvényesítés lehet.