A jelenlegi meleg és párás időjárás Németországban ideális feltételeket teremt a szúnyogoknak. Különösen a honos közönséges háziszúnyog és az egyre jobban terjedő ázsiai tigrisszúnyog profitál ebből.
„A nedves, meleg időjárás ideális feltételeket teremt – a szúnyog ilyenkor gyakorlatilag ujjong” – figyelmeztet Doreen Werner, a Leibniz Agrárterületi Kutatóközpont (ZALF) szúnyogszakértője.
Míg a hazai háziszúnyog elsősorban álló vízfelületeket, például esővízgyűjtő hordókat vagy pocsolyákat használ a peték lerakására, az invazív tigrisszúnyog jóval alkalmazkodóképesebbnek bizonyul: már a legkisebb vízmaradékok is elegendőek számára a virágcserepek alátéteiben vagy a locsolókannákban, hogy tenyészhelyül szolgáljanak. Így a sűrűn lakott városi területeken is gyorsan képes elterjedni.
A biológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a nedves, meleg idő több szúnyognemzedék fejlődését is lehetővé teszi egy nyár alatt. Augusztus végére éri el a populáció a csúcsát – ez a szúnyogok jóval gyakoribb „támadásaiban” mutatkozik meg.
Ezzel szemben a tartós, extrém szárazság visszafoghatja az állományokat, mivel ilyenkor hiányoznak a tenyészvizek.
Különösen az ázsiai tigrisszúnyog áll jelenleg a kutatások fókuszában, mivel eredetileg a trópusokról származik, és Európában egyre inkább megveti a lábát. Nemcsak nappal aktív és kifejezetten agresszív, hanem elméletileg olyan kórokozókat is terjeszthet, mint a dengue- vagy a chikungunya-vírus – Németországban azonban eddig még nem alakultak ki belföldi terjedési láncok.
A chikungunya-láz ritkán halálos kimenetelű, ugyanakkor tartós panaszokat okozhat. Jellegzetes tünetei a magas láz, erős ízületi fájdalmak, izom- és fejfájás, valamint bőrkiütés. A dengue-láz tipikusan magas lázzal, erős fej- és végtagfájdalommal, illetve bőrkiütéssel jár. Súlyos esetben a betegség vérzéseket és életveszélyes szövődményeket okozhat.
Az NTV értesülései szerint az ázsiai tigrisszúnyog eddig elsősorban Németország délnyugati részén fordul elő. Szakértők azonban arra számítanak, hogy a jövőben tovább terjed észak felé, és ott is tartósan megtelepszik.
Így néz ki az ázsiai tigrisszúnyog
Az ázsiai tigrisszúnyog legfeljebb 0,9 centiméteresre nő, így viszonylag kisméretű. A hazai csípőszúnyogoktól elsősorban feltűnő fekete-fehér mintázata különbözteti meg. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint különösen a potroh és a hátsó lábak látványosan fekete-fehéren mintázottak. Jellegzetes még egy fehér csík is, amely a tarkótól indul és egészen a szárnytőig húzódik.
Számos településen az észlelt tigrisszúnyogok hivatalos online felületen jelenthetők.
Olyan városokban, mint Freiburg im Breisgau, az ázsiai tigrisszúnyog észlelését a város, illetve az egészségügyi hatóság honlapján lehet bejelenteni. Heidelbergben is működik online bejelentőlap a tigrisszúnyogok felbukkanásának rögzítésére a helyi gyérítési program keretében.
Karlsruheben és a Középső Felső-Rajna térségében szintén bevett gyakorlat a tigrisszúnyogok monitorozásába való lakossági bekapcsolódás, a bejelentések többnyire a helyi egészségügyi vagy környezetvédelmi hivatalokon keresztül érkeznek. Mannheimben a lakosok általában ugyancsak az egészségügyi hivatalnál vagy online környezetvédelmi portálokon tehetnek bejelentést az észlelt példányokról.
A hazai csípőszúnyog többek között a Nyugat-nílusi vírust is terjeszti
A Nyugat-nílusi vírus, amelyet hazai csípőszúnyogok adhatnak át az embernek, mára Németország több részén is elterjedt. A Charité egyik tanulmánya szerint Berlinben már tartósan megtelepedett.
A Robert Koch Intézet adatai szerint Németországban 2025-ben összesen 14 Nyugat-nílusi esetet regisztráltak. 2024-ben 49, 2023-ban pedig 16 beteget jelentettek – az utazásból fertőzötten hazatérőket is beleszámítva. A szakemberek ugyanakkor jóval magasabb látens esetszámmal számolnak, mivel sok fertőzés tünetmentesen zajlik. Ha mégis jelentkeznek panaszok, azok többnyire influenzaszerű tünetekkel, például fej- és végtagfájással, hidegrázással vagy hányással járnak. Ritka esetben a fertőzés súlyos lefolyást vehet, és halálos kimenetelű is lehet.
Szívférgesség állatoknál
A közönséges csípőszúnyog és az invazív ázsiai tigrisszúnyog egyaránt működhet úgynevezett vektorként, vagyis felveheti és továbbadhatja fonálférgek lárváit.
A Dirofilaria immitis és a Dirofilaria repens parazita fonálférgek, amelyek elsősorban állatokat, ritka esetben embereket is megfertőzhetnek. A Dirofilaria immitis okozza az úgynevezett szívférgességet: ilyenkor a paraziták a szív- és tüdőartériákban telepednek meg, és különösen kutyáknál súlyos szív- és tüdőkárosodást idézhetnek elő.
A Dirofilaria repens ezzel szemben a bőr alatti kötőszövetet támadja meg, ahol többnyire csomós vagy vándorló duzzanatokat okoz – olykor az embert is érintve, mint véletlen gazdaszervezetet.
Érdekességként: a kókuszolajat gyakran emlegetik természetes szúnyogriasztóként, mivel laurinsavat tartalmaz, amely elriaszthatja a csípőszúnyogokat. Hogy az ázsiai tigrisszúnyog ellen is hatásos-e, egyelőre nem ismert. A szakemberek alapvetően olyan riasztószerek használatát javasolják, amelyek hatóanyagát vizsgálatok igazolták.