Szorongás és depresszió megugrása 1,2 milliárdra növeli mentális betegek számát, rámutatva: az egészségügyi rendszerek nincsenek felkészülve.
Az elmúlt 30 évben csaknem megduplázódott a mentális zavarokkal élő emberek száma, elsősorban a szorongás és a depresszió világszerte tapasztalható meredek növekedése miatt, derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elemzés, amely a The Lancet orvosi folyóiratban jelent meg a Global Burden of Disease Study 2023 részeként, úgy becsli, hogy 2023-ban mintegy 1,2 milliárd ember élt valamilyen mentális zavarral.
Ez 1990 óta 95 százalékos növekedést jelent. A növekedés a major depressziós zavar és a szorongásos zavarok esetében még meredekebb volt: előbbi 131, utóbbi 158 százalékkal emelkedett, így ezek váltak a világ két leggyakoribb mentális betegségévé.
„A világ népességének mentális egészségügyi szükségleteire, különösen a legsebezhetőbbekére reagálni kötelesség, nem választás” – írták a szerzők.
A jelentés a mentális zavarokat olyan elterjedt betegségekként írja le, amelyek súlyos emberi szenvedést és tartós egészségvesztést okoznak. A személyes terheken túl a szerzők szerint a mentális betegségek a családokra, a munkahelyekre és a kormányokra is hatnak: rontják a termelékenységet, csökkentik a munkaerőpiaci részvételt, és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szociális ellátórendszerre és az egészségügyre.
Nem mindenki szenved egyformán
Bár a mentális zavarok világszerte gyakoribbá váltak, a teher nem egyenlően oszlik meg.
A szerzők becslése szerint 620 millió mentális zavaros eset volt a nők és 552 millió a férfiak körében, ugyanakkor rámutattak, hogy a nemek közötti különbségek mozgatórugóit eddig alig vizsgálták.
„A férfiakhoz képest a nők alacsonyabb önértékelést tapasztalnak, nagyobb a testükkel kapcsolatos szégyenérzetük, és körükben magasabb a családon belüli erőszak és a szexuális bántalmazás aránya” – áll a jelentésben.
A különbséget magyarázhatják biológiai változások is – különösen a szülés körüli időszakban –, továbbá a növekvő munkahelyi terhek és az olyan strukturális egyenlőtlenségek, mint a nemi diszkrimináció.
A nők körében a depresszió és a szorongás voltak a leggyakoribb kórképek. Gyakoribb volt náluk a tartós depressziós zavar, a bipoláris zavar, valamint az anorexia nervosa és a bulimia nervosa is.
Ezzel szemben a neurofejlődési és viselkedészavarok - köztük az ADHD, a magatartászavar és az autizmus - inkább a férfiaknál fordultak elő.
A mentális terhek világszerte a 15-19 éves serdülők körében voltak a legnagyobbak, ami rámutat az időben elkezdett megelőzés és a fiatalokra szabott támogatás szükségességére.
Mi áll a növekedés hátterében?
A jelentés több, a mentális betegségekkel összefüggő fő kockázati tényezőt azonosított, köztük a gyermekkori szexuális erőszakot, a párkapcsolati erőszakot és a zaklatást. Ezeket olyan kórképekkel hozták összefüggésbe, mint a skizofrénia, a depresszió, a bipoláris zavar, a szorongásos zavarok, a magatartászavar és a bulimia nervosa.
A kutatók szerint ezek a tényezők önmagukban nem magyarázzák az esetek megugrását. A kitettségi arányok időben viszonylag stabilak maradtak, és 2023-ban csak a mentális zavarokhoz köthető, rokkantsággal korrigált életévek (DALY) 18 százalékát tették ki – ez annak mérőszáma, hogy hány egészségesen leélhető év vész el betegség vagy fogyatékosság miatt.
A szerzők szerint a mentális egészség alakulását valószínűleg jóval összetettebb tényezőegyüttes formálja, beleértve a genetikát, a biológiát, a szegénységet, a növekvő egyenlőtlenségeket, valamint olyan globális válságokat, mint a háborúk, a világjárványok, a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás.
Bár a mentális zavarok régóta a rokkantság egyik vezető okának számítanak világszerte, a jelentés arra figyelmeztet, hogy a globális teher tovább nő.
Ezzel párhuzamosan a mentális egészségügyi ellátás bővülése nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel.
„Aggasztó módon ezt a tehernövekedést világszerte nem kísérte a mentális egészségügyi szolgáltatások arányos bővülése” – írták a szerzők.