Új gyógyszerekhez való hozzáférés továbbra is élesen eltér Európában: a várakozás néhány hónaptól több mint három évig tart, közli az EFPIA.
Miközben új gyógyszerek és innovatív terápiák jelennek meg, és új kezeléseket fedeznek fel, sok gyógyszerhez még mindig nem lehet egyformán hozzájutni Európa-szerte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) új jelentése azt vizsgálta, mennyi idő telik el, mire egy gyógyszer elérhetővé válik az Európai Unióban, és mekkorák a különbségek az egyes országok között.
Európában egyre kevésbé elérhetők a gyógyszerek: 2025-ben a készítményeknek már csak 28%-át fedezte teljes mértékben a közfinanszírozás, szemben a 2019-es 42%-kal.
Az országok közötti különbségek is jelentősek.
A jelentés szerint bizonyos európai országokban a betegek körülbelül hétszer hosszabb ideig várnak ugyanarra a gyógyszerre, mint más országokban élők: az 5 hónapos várakozástól egészen 37 hónapig terjed a skála.
Hol várnak a legtöbbet a betegek?
Az EFPIA szerint a medián idő az elérhetőségig 532 nap, vagyis ennyi telik el egy adott gyógyszer forgalomba hozatali engedélye és a különböző európai országokban való hozzáférhetősége között.
A várakozási idő országonként óriási eltérést mutat. Míg Németországban a betegek az engedélyezés után 56 nappal már hozzájutnak a gyógyszerekhez, Romániában 1 201 napot kell várniuk.
Németország után Svájc, Szerbia, Ausztria és Dánia számít a leggyorsabbnak, jóllehet az elérhető gyógyszerek száma eltér egymástól.
A leghosszabb ideig Romániában, Portugáliában, Litvániában és Horvátországban kell várni, mire a gyógyszerek megjelennek.
„Észak- és Nyugat-Európában a betegek jellemzően 100–500 nappal a forgalomba hozatali engedély kiadása után jutnak hozzá az új kezelésekhez, míg Dél- és Kelet-Európában 500–900 napos várakozási idő a jellemző” – áll a jelentésben.
Mely országokban elérhető a legtöbb gyógyszer?
A hosszú várakozási idők és a késleltetett piaci belépés nem az egyetlen akadályt jelentik az európai betegeknek a gyógyszerekhez való hozzáférésben. A termékek száma is jelentősen eltér.
Nem minden országban érhetők el ugyanazok a gyógyszerek, különösen az innovatív terápiák és az árva gyógyszerek – vagyis a ritka betegségek kezelésére fejlesztett készítmények – esetében.
2019-ben a teljes körű elérhetőség aránya 42% volt, 2025-re azonban ez 28%-ra esett vissza Európa-szerte. A közfinanszírozásból teljes mértékben térített gyógyszerek aránya jelentősen csökkent, és ma már közel minden ötödik készítmény csak korlátozott feltételek mellett elérhető.
Az EFPIA jelentése 168 innovatív gyógyszert követett nyomon, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség 2021 és 2024 között engedélyezett.
Ugyanebben az időszakban Németország 156 ilyen készítményt hozott forgalomba, míg Máltán mindössze 22 volt elérhető.
Ausztria (143), Olaszország (133) és Spanyolország (116) mutatta a legmagasabb számokat az Európai Unióban.
Lettország (25), Románia (28) és Magyarország (35) áll a skála másik végén.
Hogyan áll Európa más régiókhoz képest?
Az EFPIA arra is figyelmeztet, hogy az európai engedélyezési eljárás lassabb néhány más nemzetközi folyamatnál, különösen az Egyesült Államokénál, ami miatt a régió lemarad.
Az EFPIA az IQVIA, egy globális egészségügyi adatelemző és klinikai kutatócég adatai alapján negyedéves jelentést is készít, amely azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államokban jóváhagyott új gyógyszereket milyen mértékben engedélyezik – vagy fogják engedélyezni – más globális gyógyszerhatóságok, köztük az Európai Gyógyszerügynökség és a kínai NMPA.
2021 és 2025 között az EMA 231 új hatóanyagot hagyott jóvá, míg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 253-at. Kína 296-ot.
A gyógyszereknek csak egy töredékét engedélyezik minden régióban. A jelentés szerint Kínában és az Egyesült Államokban számos olyan készítményt hagytak jóvá, amelyeket máshol nem, és új adatok szerint nő azoknak a termékeknek a száma, amelyek az USA-ban elérhetők, Európában viszont hiányoznak.
2016 és 2025 között az amerikai FDA 526 gyógyszert engedélyezett, ezek közül 193 (37%) még nem kapott EMA-engedélyt.
„Még az Európai Bizottság azon javaslatai mellett is, amelyekkel egyszerűsíteni kívánja az EU engedélyezési eljárásait, a bizonyítékok azt mutatják, hogy Európa lemaradásban van a szabályozói jóváhagyás gyorsaságát tekintve, és a közeljövőben várhatóan nem sikerül behoznia a hátrányt” – figyelmeztet az EFPIA.