Az adatok szerint minden hatodik európai elhízott és a felnőttek több mint 50%-a túlsúlyos. Az arányok országonként eltérőek, de hol a legsúlyosabb a probléma?
HIRDETÉSAz elhízás egyre nagyobb kihívást jelent Európában: minden hatodik uniós polgár elhízottnak számít, és az EU-ban a felnőttek több mint fele túlsúlyos.
Az elhízás komoly közegészségügyi problémát jelent, mivel növeli az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és bizonyos rákos megbetegedések.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Health at a Glance" című kiadványa szerint az EU-ban a túlsúly és az elhízás átlagosan közel három évvel csökkenti a várható élettartamot: Európa 2020 : Az egészségügy helyzete az EU ciklusában" című jelentés.
A legújabb becslések szerint a túlsúly és az elhízás évente több mint 1,2 millió ember halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 53 országot magában foglaló európai régiójában.
A WHO "European Regional Obesity Report 2022" című jelentése szerint az elhízás a magas vérnyomás, a táplálkozási kockázatok és a dohányzás után a negyedik leggyakoribb ok, ami az összes halálozás több mint 13 százalékának felel meg.
A testtömegindexet (BMI) nagyrészt elfogadják az elhízás leghasznosabb mérőszámaként a felnőttek (18 évesek és idősebbek) esetében, ha csak testsúly- és magasságadatok állnak rendelkezésre.
Ez egy személy testsúlyát méri a magasságához viszonyítva.
A fenti táblázat a WHO BMI eredményosztályozását mutatja:
● < 18,50: alulsúlyos;
● 18,50 - < 25,00: normál tartomány;
● >=25,00: túlsúlyos;
● >= 30,00: elhízott.
A túlsúlyos és elhízott arányok jelentősen különböznek a nem, az életkor és az iskolai végzettség szerint.
Hogyan változik tehát az elhízás és a túlsúlyosság aránya Európa-szerte? Mely országokban a legelhízottabb a lakosság? És milyen okok állnak az elhízás hátterében?
Az EU-ban a felnőttek több mint fele túlsúlyos
2019-ben az EU-ban élő felnőttek 44,8 százaléka volt normál súlyú, míg több mint fele (52,7 százalék) túlsúlyos, 2,5 százalékuk pedig alulsúlyos volt a BMI alapján - derül ki az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatalának adataiból.
A túlsúlyosokat két fő csoportba sorolják, nevezetesen az elhízás előtti és az elhízott csoportba. Ezeket az alábbiakban részletesebben is megvizsgáljuk.
A túlsúlyos emberek aránya jelentősen különbözött az EU-ban.
Horvátországban és Máltán a legmagasabb a túlsúlyos felnőttek aránya.
Horvátországban és Máltán (egyaránt 64,8 százalék) volt a legmagasabb a túlsúlyosok aránya az EU-ban. Ezekben az országokban minden harmadikból csaknem kettő túlsúlyosnak számított.
HIRDETÉSHa az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) és két EU-tagjelölt országot is beleszámítjuk, akkor Izland, Csehország és Magyarország következett, ahol a túlsúlyosok aránya 60 százalék vagy annál magasabb volt.
Olaszországban és Franciaországban a legalacsonyabb a túlsúlyosok aránya
A túlsúlyos emberek aránya Olaszországban (45,7 százalék), Franciaországban (47,2 százalék) és Luxemburgban (48,4 százalék) volt a legalacsonyabb. Ezek voltak az egyetlen országok, ahol a túlsúlyosok aránya 50 százalék alatt volt.
Az EU-ban minden hatodik felnőtt elhízott
A túlsúlyos felnőttek adatait vizsgálva az EU-ban a felnőttek 16,5 százaléka volt elhízott - körülbelül minden hatodik -, 36,2 százalékuk pedig preelhízott, vagyis elhízottnak még nem minősülő túlsúlyos.
Az elhízottak aránya 2019-ben a romániai 10,9 százaléktól a máltai 28,7 százalékig terjedt.
Európa 33 országából 12-ben legalább minden ötödik felnőtt elhízott volt.
HIRDETÉSElhízás az EU "négy nagy országában" és az Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyságban az elhízottak aránya 21 százalék volt (2017-es adatok). Az EU úgynevezett "nagy négyes" gazdaságaiban Németországban (19 százalék) volt a legmagasabb az elhízottak aránya, majd Spanyolország (16 százalék), Franciaország (15 százalék) és Olaszország (11,7 százalék) következett.
Az elhízás gyakorisága növekszik
Az elmúlt két évtizedben az OECD "Health at a Glance" című kiadványa szerint az elhízás gyakorisága nőtt az EU-ban az "Európa 2020" jelentés szerint.
Azon 18 uniós ország körében, amelyekről 2000 körül óta rendelkezésre állnak adatok, az átlagos elhízási arány a 2000. évi 11 százalékról 2008-ra 15 százalékra, 2018-ra pedig 17 százalékra emelkedett.
2008 és 2017/18 között Ciprus és Magyarország kivételével szinte minden országban nőtt az elhízottak aránya.
Ebben az időszakban négy skandináv országban nőtt a legnagyobb mértékben az elhízottak aránya. Izlandon (6,5 százalékpont, azaz pp) volt a legnagyobb a változás, ezt követte Finnország (4,3 pp), Norvégia (4,2 pp) és Svédország (3,8 pp).
HIRDETÉSMiért változik jelentősen a túlsúly és az elhízás aránya?
Nincs egyetlen egyszerű válasz az arányok eltérésének magyarázatára. A "Prevalence of adult overweight and obesity in 20 European countries, 2014" című, a European Journal of Public Health folyóiratban megjelent cikk szerint a kelet-európai országokban magasabb az általános előfordulási arány a közép- és észak-európai országokhoz képest.
A túlsúly és az elhízás előfordulása összefüggött a társadalmi-gazdasági jellemzőkkel. Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszt az elhízással összefüggésbe hozhatónak írták le.
"A társadalmi-gazdasági státusz közvetve befolyásolhatja a testsúlyállapotot az étkezési szokásokon, a testmozgási lehetőségekhez való jó hozzáférésen, az egészségügyi műveltségen és a fizikai aktivitásban való részvételen keresztül" - javasolták a cikkben.
A túlsúlyosok aránya minden országban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél
A nem jelentős változó a túlsúlyosság arányának magyarázatában. Mind a 33 európai országban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél.
Az EU-ban a férfiak 60,2 százaléka volt túlsúlyos, míg a nőknél ez az arány 45,7 százalék volt.
HIRDETÉSA nemek közötti különbség jelentősen különbözött. A legnagyobb különbség Luxemburgban volt (20,1 százalékpont), majd Csehország (19,2 százalékpont) és Ciprus (18,6 százalékpont) következett.
Néhány országban azonban a nemek közötti különbség nem volt jelentős, például Törökországban (2 százalékpont) és Lettországban (3,2 százalékpont).
Az elhízott nők aránya több országban magasabb volt, mint a férfiaké.
Ha az elhízást nemek szerint vizsgáljuk, akkor a túlsúlytól eltérő történetet látunk.
2019-ben nem volt szisztematikus különbség a nemek között az elhízott férfiak és nők arányát illetően.
Az EU-ban az elhízottak aránya a férfiaknál 16,8 százalék volt, míg a nőknél valamivel alacsonyabb (16,3 százalék).
HIRDETÉSAz elhízott férfiak (30,6 százalék) és nők (26,7 százalék) aránya Máltán volt a legmagasabb.
A 30 országból 11-ben az elhízott felnőttek aránya magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál.
Ezek közé az országok közé tartozott Törökország, Lettország, Észtország, Litvánia, Hollandia, Finnország, Franciaország, Portugália, Dánia, Írország és Svédország.
Törökországban és Lettországban az elhízott nők állapota szembetűnő, mivel arányuk lényegesen magasabb volt, mint a férfiaké. Így a nemek közötti különbség ezekben az országokban jelentősen magas volt, 7,8 százalékpont, illetve 6,1 százalékpont.
A túlsúlyosok aránya általában az életkorral nőtt
A 75 éves vagy annál idősebbek kivételével minél idősebb a korcsoport, annál magasabb a túlsúlyos emberek aránya az EU-ban.
HIRDETÉSA 18-24 éves korcsoportban volt a legalacsonyabb a túlsúlyos emberek aránya (25%), míg a 65-74 éves korcsoportban a legmagasabb (65,7%).
Hasonlóképpen ez a minta érvényesült az elhízottak arányára is (6 százalék vs. 22 százalék).
Volt néhány ország, például Dánia, Írország és Svédország, ahol a túlsúlyosok aránya az 54-64 éves korcsoportban volt a legmagasabb, ami enyhe kivételekre utal.
Az iskolai végzettség számít a túlsúlyos és elhízott embereknél
Az iskolai végzettségi szint tekintetében is egyértelmű mintázat volt megfigyelhető. A túlsúlyos és elhízott emberek aránya az EU-ban az iskolai végzettségi szint emelkedésével csökken.
2019-ben az alacsony iskolai végzettségűek körében a túlsúlyos felnőttek aránya 59 százalék volt, míg a középfokú végzettségűeknél 54 százalék, a magas végzettségűeknél pedig 44 százalék.
HIRDETÉSHasonlóképpen, az alacsony és a közepes iskolai végzettségű felnőttek 20 százaléka, 17 százaléka, a magas iskolai végzettségűek 11 százaléka volt elhízott az EU-ban.
A táblázatban szereplő valamennyi országban magasabb volt a túlsúlyosok aránya az alacsony iskolai végzettségűek körében, mint a magas végzettségűeknél.
Az alacsony és a magas végzettségűek közötti különbség jelentősen eltér a túlsúlyos népességben. A norvégiai 4,6 százalékponttól a törökországi 36,5 százalékpontig terjedt. Az EU-ban ez az érték 20,8 százalékpont volt.
A WHO arra figyelmeztet, hogy ez a szakadék további egyenlőtlenségeket eredményez az egészségügyi és foglalkoztatási eredményekben is.
Az iskolai végzettségi szint az ISCED (International Standard Classification of Education) alapján készült, és a következőkre utal:
HIRDETÉS● Alacsony: óvodai, általános iskolai és alsó középfokú oktatás (ISCED-szintek 0-2);
● Közepes: felső középfokú és középiskola utáni nem felsőfokú oktatás (ISCED 3. és 4. szint);
● Magas: felsőfokú oktatás (ISCED 5-8. szintek).
Az elhízás okai és javaslatok a növekedés megállítására
Az OECD-jelentés szerint az elhízás növekvő gyakoriságának hátterében több magatartási és környezeti tényező áll. Ezek közé tartozik az urbanizáció, a fokozott mozgásszegény magatartás, valamint a nagy energiatartalmú élelmiszerek széles körű elérhetősége és forgalmazása.
"A társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok különösen ki vannak téve az elhízás veszélyének, akár a kevésbé egészséges táplálkozási szokások, akár a fizikai aktivitás hiánya miatt" - állapította meg a jelentés.
HIRDETÉS"Az elhízás összetett, többtényezős betegség" - írta a jelentésben Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. Ez azt jelenti, hogy egyetlen beavatkozás önmagában nem képes megállítani a növekvő elhízásjárvány terjedését.
Az NHS weboldalán könnyen kiszámolhatod a BMI-értékedet, és megnézheted, hogy túlsúlyos vagy-e.