Magyar kutatók szerint egyes ráktípusoknál nagyon hasznos lehet a különböző népszerű diéták alkalmazása, mert ezekkel ki lehet használni azt, hogy a rákos sejteknek más a tápanyagigénye, mint az egészséges sejteknek.
HIRDETÉSA teljes kalóriabevitelt, a glükózbevitelt vagy bizonyos tápanyagokat korlátozó diéták, mint például a ketogén, az időzített és az időszakos koplalásos diéta, gátolják a rákos daganatok növekedését. Az új kutatások rávilágítottak arra, hogy a táplálkozás milyen szerepet játszhat a rákkezelési tervekben.
Az eredményeket a Semmelweis Egyetem tette közzé, amely több mint 300 tanulmány összeállítását tekintette át, és arra összpontosított, hogy a különböző étrendek hogyan befolyásolják a rákos sejtek anyagcseréjét.
"Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés" - írta közleményében Dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, a tanulmány első szerzője. "Ami közös bennük, az a növekedésük támogatásához szükséges rendkívül nagy energiaszükséglet" - tette hozzá.
A tanulmány szerzői szerint az étrend módosításával javítani lehet például a beteg kezelésre adott válaszát, valamint befolyásolni lehet a daganat előrehaladását.
„Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének.” Daganat-típustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (például vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (például prosztatarák esetében), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).
Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, mellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják. „Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza dr. Menyhart Otília.
Ki lehet használni a sejtek anyagcsere-különbségeit
"Amikor a szervezet energiaforrásait csökkentjük, elég hosszú időre megfosztjuk a szervezetet a glükóztól, a szervezet éhgyomri állapotba kerül" - írta a SOTE adjunktusa.
Ez arra kényszeríti a szervezetet, hogy alternatív üzemanyagforrást találjon. A szervezet elkezd ketonokat - alternatív energiaforrásként szolgáló molekulákat - termelni a májban, ez a folyamat adta a nevét a népszerű ketodiétának.
Akik a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú diétát követik, halat és tenger gyümölcseit, húst és baromfit, nem keményítőtartalmú zöldségeket, tojást, dióféléket és így tovább fogyasztanak.
Az egészséges sejtek hatékonyan tudják használni a ketonokat energiaforrásként. Ezzel szemben a metabolikusan rugalmatlan rákos sejtek nehezen alkalmazkodnak ehhez a váltáshoz, ami azt eredményezi, hogy csak korlátozottan képesek energiát nyerni a ketonokból.
Stresszhatás esetén, például kemoterápia vagy sugárterápia hatására, a böjt az egészséges sejtekben átmenetet idéz elő a növekedési fázisból a karbantartási és javítási állapotba, míg a rákos sejtekben nem. Ezenkívül az éheztetett tumorsejtek megemelkedett reaktív oxigénfajok szintjét termelik, ami növeli sebezhetőségüket a kezelés okozta DNS-károsodással szemben.
Ez magyarázza a kemoterápia fokozott hatékonyságát, ha azt koplalás előzi meg és követi, ami a kapcsolódó mellékhatások jelentős csökkenésével jár. Ez azonban csak bizonyos betegségek esetében volt megfigyelhető.
- írta Menyhart Otília.
A klinikai vizsgálatok során tapasztalt alacsony megfelelés - a mellékhatások vagy a diéta nem megfelelő betartása miatt - azt jelenti, hogy a kezelés alatti diétára vonatkozó klinikai ajánlások egyelőre nem állnak rendelkezésre.
"Ennek megváltoztatásához olyan protokollokat kell létrehozni és klinikailag tesztelni, amelyeket a betegek képesek és hajlandóak követni" - tette hozzá.
Az időszakos böjt is segíthet
A ketogén étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (kimerültég, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.
Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (Intermittent Fasting), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12%-27%-al nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.
Egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
HIRDETÉSBár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. „Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – mondja dr. Menyhart Otília.
– írja a szerző. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50%-al.”