Miben más az ortodox karácsony és miért most ünnepelnek?

Ukrán népviseletbe öltözött gyerekek, karácsonyi énekeket énekelnek, ahogy meglátogatják szomszédaikat az ortodox karácsony alkalmából a Kijev mellett fekvő Pirogovo faluban
Ukrán népviseletbe öltözött gyerekek, karácsonyi énekeket énekelnek, ahogy meglátogatják szomszédaikat az ortodox karácsony alkalmából a Kijev mellett fekvő Pirogovo faluban   -   Szerzői jogok  AP Photo/Efrem Lukatsky
Írta: Euronews

Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsonyt – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt, már a szilveszteren is túl vannak.

Több európai országban, például Szerbiában, Oroszországban, Ukrajnában, Grúziában, vagy például Afrikában Egyiptomban és Etiópiában a szenteste csak január 6-án jön el.

A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak és máshogy értelmezik azt, mint keleti hittársaik.

1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.

Görögország, Bulgária, és a Jeruzsálemben élő ortodox keresztények később, 1923-ban átvették a Gergely-naptárat, így náluk a karácsony pont ugyanarra a napra esik, mint nyugati hittársaiknál. A keleti ortodoxok azonban megtartották a régi, Kr. u. 46-ban bevezetett naptárat, vagyis az ő karácsonyuk az új rendszerben 13 nappal későbbre, január 6-ára esett.

A Gergely-naptárban január 6-án Vízkeresztet ünneplik – a napot, amikor Krisztus emberi testet öltött. Ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot.

Milyen egy ortodox karácsonyi menü?

Az ortodox katolikusok a hagyományok szerint böjtöt tartanak karácsony előtt, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek. A hagyományos köszöntés ilyenkor a családban és barátokkal a “Krisztus megszületett!” amire a “Dicsőség neki!” fordulattal illik válaszolni.

Az ortodox karácsonyi menü hagyományosan hús- és alkoholmentes, csak halat, süteményeket, levest, savanyúságot fogyasztanak. Általában 12 különböző fogásból áll, melyek a 12 apostolt szimbolizálják. Karácsony napján már nem tart a böjt, a lakomák fénypontja általában a liba, vagy a nyárson sült malac. Sokan már Szenteste éjszaka elmennek az éjféli misére, ám tradicionálisan elég a január hetedikei reggeli misén megjelenni.

A nyugati katolikusokkal ellentétben az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ajándékaikat ők inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy újév éjszakáján adják át egymásnak. És míg a mindennapi életben az ortodoxok többsége a Gergely-naptár szerint él, az ünnepeket szeretik a hagyományos Juliánusz-naptár szerint tartani.

Petros Karadjias/AP
Egy zarándok tartja kezében a keresztet, miután egy ortodox pap a vízbe dobta azt a ciprusi Ayia Napa üdülőhelyen 2023. január 6-ánPetros Karadjias/AP

Azokban az ortodox országokban, melyek átvették a Gergely-naptárat, mint Bulgária vagy Görögország, a papok gyakran feszületet dobnak a folyókba és tavakba, melyekért a hívők lebuknak a jeges vízbe, hogy újra felhozzák azt. A hagyomány szerint az a személy, aki visszaszerzi, megszabadul a gonosz szellemektől, és egészséges lesz egész évben.

A ceremónia Jézus megkeresztelését szimbolizálja.

Betlehemezés ukrán módra

Ukrajnában a január 6. és 19. közötti időszak hagyományosan a “Vertep” ideje – ami nem más, mint egyfajta betlehemezés az utcákon. 

A kereszténység előtti időkhöz köthető gyökerekkel rendelkező hagyomány rendkívül népszerű manapság a gyerekek körében, akik énekelve, táncolva játsszák el Jézus születését, melyért “fizetséget” kérnek – amit a felnőttek általában némi aprópénz formájában oda is adnak nekik.