Az idei salzburgi operafesztivál egyik legizgalmasabb előadása Beethoven egyetlen operája, a Fidelio. Florestan szerepében a világhírű német tenor, Jonas Kaufmann.
Az idei Salzburgi Ünnepi Játékok egyik legizgalmasabb előadása Beethoven egyetlen operája, a Fidelio.
Verdi, Strauss vagy Wagner természetesebb szerepeket írt. Beethovennél minden sarkosabb, ezért nehezebb is.
Parádés a szereposztás: a világhírű német tenor, Jonas Kaufmann alakítja a tragikus hőst, Florestant, a politikai foglyot. A bécsi filharmonikusokat Franz Welser-Möst vezényli.
Beethoven első és egyetlen operája himnusz a szabadsághoz és az emberiességhez.
Jonas Kaufmann: – A hangszerelés egyszerűen briliáns. Mintha Beethoven kézen fogná a hallgatót, és lépésről lépésre vezetné le a börtönbe. Egyre sötétebb, nyirkosabb és ijesztőbb mélységekbe. Egészen addig, amíg eljutunk a legfélelmetesebb helyre, Florestan cellájába.
A Fideliót egy igaz történet ihlette, amely a francia forradalom idején esett meg. Leonore mindent megtesz, hogy megmentse a férjét. A kanadai szoprán Adrianne Pieczonka kifejezetten élvezi ezt a szerepet.
Adrianne Pieczonka: – Az operák női szerepei gyakran olyan…. tudja: a nők elájulnak, összeomlanak és a végén meghalnak. Általában meghalnak. Szóval ez egy nagyon izgalmas szerep. Teljesen más, mint a megszokott, egy bátor és erős nőt ábrázol.
Ez az előadás egészen másként mutatja be a mesterművet, happy end nélkül.
Jonas Kaufmann: – Azt kell mondanom, bonyolult dolgom volt, mert Florestan szerepét igazán nehéz elénekelni, kimondottan a zenei részét tekintve. Hogy úgy fogalmazzak, nagyon egészséges. Claus Guth-tal, a rendezővel arra jutottunk, hogy Florestan megtört ember. A sok kínzás, az évekig tartó magánzárka kegyetlen nyomot hagyott rajta. Leonort, a feleségét már meg sem ismeri. Hiába próbálja, képtelen megszabadulni a fejében lévő jelképes láncoktól.
Adrianne Pieczonka: – Beethoven úgy bánt az emberi hanggal, a tenorral és a szopránnal, mintha hangszerek volnának. Például trombita, esetleg hegedű. De néha az emberi hang nem olyan tökéletes, mint egy hangszer, és pont ebben rejlik a nehézség. Verdi, Strauss vagy Wagner természetesebb szerepeket írt. Beethovennél minden sarkosabb, ezért nehezebb is.
Jonas Kaufmann: – A vízióról, a képzeletbeliről van szó. Beethoven sok tekintetben látnok volt. A mű pedig vízió a szabadságról, a békéről és még sok olyasmiről, amit azóta sem sikerült elérnie az emberiségnek, hiába telt már el sok-sok év. Már akkor is vízió volt mindez, Beethoven pedig szenvedéllyel, vehemenciával ábrázolta a muzsikájában.
