Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Verdi sötét drámája: a Simon Boccanegra

euronews_icons_loading
Verdi sötét drámája: a Simon Boccanegra
Szerzői jogok  euronews
Írta: Katharina Rabillon

A tengerész kalandor történetét Andreas Homoki állította színpadra a Zürichi Operaházban, Ludovic Tézier főszereplésével. Érzelmes és sötét darab a Musica műsorán.

- Az öltözőből a színpadra vezető út egyfajta légzsilip két világ között, Ludovic Tézier és Simon Boccanegra világa között. Ez egyfajta üres pillanat. Az első lépés a színpadon az a pillanat, amikor átadod magad a jelenetnek, amikor magával ragad a zene, és amikor felszabadítod magad és átadod a teret a karakternek – meséli a Simon Boccanegra szerepében színpadra lépő Ludovic Tézier.

- Verdi egy ragyogó zeneszerző. Egy nagyon színházi szerző. Rengeteg szeretet van ebben a kottában. Olyan kotta ez, amelyet ha kézbe veszel, és próbálod megfejteni, rájössz, hogy minden lapja sokkoló – tette hozzá a bariton.

Egy családi dráma a politikai feszültség hátterében - érzelmek tengere a Zürichi Operaházban. Verdi tragikus operája, a Simon Boccanegra egy tengerész kalandor történetét meséli el, aki Genf dózséja lesz.

- Mindig van egy ilyen vezérmotívum Verdinél, az erős apák és lányaik, és a családok eltorzulása – mondja a magyar gyökerekkel rendelkező rendező, Andreas Homoki.

- Verdi elvesztette a gyermekeit, amikor még nagyon kicsik voltak. Folyamatosan jelen van az elveszett angyalok keresése és az apaság, amit a sors elvett tőle. Ez nagyon megérint, ezt a kutatást tökéletesen érezzük Simonban is – véli a főszereplő.

Ennek a komor operának a legérzelmesebb pontja, amikor Simon Boccanegra visszakapja régen elvesztett lányát - egy pillanat, tele ellentmondásos érzelmekkel.

- Bár egyszerre van jelen a feszültség és az ölelés vágya, mindketten visszatartjuk ezt, és azt mondjuk: Hűha, mennyi érzelem egyszerre! Lépjünk egyet hátra, és érezzük azt, amit valójában érzünk, és építsük a kapcsolatot – meséli Jennifer Rowley, a Boccanegra lányát alakító szoprán.

A boldogság rövid ideig tart. Boccanegrát megmérgezik, miután rátalál a lányára.

- Kinyit egy ajtót a mennyek királyságába. Nem természetesen hal meg, hanem egy másik világba távozik. Az emlékei világába – mondja a rendező.

- Micsoda zene! Nagyon sok érzelmet táplálok eziránt az ember iránt, az élete miatt, és amiatt, hogy ilyen ajándékot hagyott ránk, a közönségre és a művészekre is – fogalmaz Ludovic Tézier, - Köszönjük, Verdi!