Az új munkaerőpiaci adatok egyre mélyülő transzatlanti szakadékra utalnak: az amerikai foglalkoztatás bővülése meredeken lassul, miközben az euróövezeti munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton ragadt.
A csütörtökön közzétett friss foglalkoztatási adatok jól mutatják, mennyire eltérő pályán mozognak a világ legjelentősebb fejlett gazdaságai: az Egyesült Államokban súlyos lassulás látható a munkaerő-felvételben, miközben az európai munkaerőpiacok történelmi szintű ellenálló képességet tanúsítanak.
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma mindössze 57 ezerrel nőtt. Ez az érték jelentősen elmaradt a piaci várakozásoktól, amelyek 113 ezer új munkahelyet jeleztek előre, és meredek visszaesést jelent az előző hónapban létrejött 172 ezer álláshoz képest.
Az összesített munkahelyteremtés látványos lassulása ellenére az amerikai munkanélküliségi ráta váratlanul 4,2 százalékra csökkent, ami enyhe javulás a májusban mért 4,3 százalékhoz képest.
Más mutatók azonban árnyaltabb képet rajzolnak az amerikai gazdaságról.
Az első alkalommal benyújtott munkanélküli-segély kérelmek száma a vizsgált héten változatlanul 215 ezer volt, szembemenve az elemzői becslésekkel, amelyek nagyjából 218 ezerre számítottak. Eközben a folyamatosan folyósított segélyek iránti kérelmek száma enyhén 1,814 millióra csökkent, a várt 1,820 millió alá.
Európa túlpartján továbbra is figyelemre méltóan stabil képet mutat a foglalkoztatás.
Az Eurostat adatai szerint az euróövezet munkanélküliségi rátája májusban stabilan 6,2 százalékon maradt, továbbra is rekord alacsony szinten tartva a valutauniót.
Az adat teljes mértékben megfelel a piaci előrejelzéseknek, és rávilágít arra, hogy az európai munkaerőpiac továbbra is rendkívül szűk, jóllehet a kontinensen szélesebb körű gazdasági bizonytalanságok húzódnak.
Következmények a jegybankok számára
A legutóbbi foglalkoztatási jelentések kritikus időpontban érkeztek mind az amerikai Federal Reserve, mind az Európai Központi Bank számára, és meghatározóak monetáris politikai kilátásaik szempontjából.
Az Egyesült Államokban a nem mezőgazdasági foglalkoztatás növekedésének erős visszaesése meggyőzően jelzi, hogy a munkaerőpiac végre kezd engedni a szigorú pénzügyi feltételek nyomásának.
A Federal Reserve júniusban úgy döntött, hogy felfüggeszti a kamatemeléseket, és változatlanul hagyja a hitelfelvétel költségét, miközben a döntéshozók igyekeznek felmérni az előző szigorítási ciklus késleltetett hatásait.
Noha a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra történő csökkenése kissé vegyes képet fest, a mindössze 57 ezres foglalkoztatás-bővülés várhatóan tovább erősíti az óvatos megközelítést.
Elemzők szerint, ha a foglalkoztatási adatok ilyen alacsonyan maradnak, a Federal Reserve-re az év későbbi részében nyomás nehezedhet, hogy kamatcsökkentésekről tárgyaljon, megelőzendő a gazdaság szélesebb körű visszaesését 2026-ban.
Ezzel szemben az Európai Központi Bank egészen más jellegű dinamikával szembesül.
Az euróövezetben változatlanul 6,2 százalékos munkanélküliségi ráta erős, tartós belföldi munkaerő-keresletre utal, és azt jelzi, hogy az infláció továbbra is kiemelt problémának számít.
Az EKB júniusban újabb kamatemelést hajtott végre, makacs inflációs nyomásra hivatkozva. Mivel a foglalkoztatás történelmi csúcsok közelében mozog, az európai döntéshozók joggal érezhetik megalapozottnak, hogy szigorú, héja jellegű álláspontot tartsanak fenn.
Az európai munkaerőpiac szilárd állapota olyan erős gazdasági alapot biztosít a jegybanknak, amely lehetővé teszi, hogy a szigorúbb pénzügyi feltételeket anélkül nyelje el, hogy azonnali recessziót váltana ki.