A 16–34 évesek medián nettó vagyonának szintje jelentősen eltér, az euróövezetben 24 600 euró. Egy szakértő szerint az eltérésekben a családi támogatás és a lakástulajdon játszik kulcsszerepet.
A fiatal európaiak nehéz pénzügyi valósággal szembesülnek. A magas lakbérek, a drága ingatlanok és a növekvő megélhetési költségek miatt a 35 év alattiak számára egyre nehezebb megtakarítani, befektetni vagy megvenni az első saját otthonukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egyes országokban a magasabb bérek, a megfizethető lakhatás vagy a családi támogatás segíti a fiatal háztartásokat abban, hogy hamarabb vagyonhoz jussanak. Máshol a szűkös munkalehetőségek és a súlyos lakhatási költségek miatt sokan alig jutnak többre szerény megtakarításnál.
Hol élnek tehát Európa legtehetősebb fiataljai? És mekkora vagyon felett rendelkeznek a 16–34 évesek?
Az euróövezetben a 16–34 éves korosztály medián nettó vagyona 24 600 euró a 2026 közepén közzétett, az Európai Központi Bank Háztartási pénzügyi és fogyasztási felmérése (HFCS) szerint. Ez mindössze 18 százaléka az összes korosztályra számolt 140 100 eurós medián nettó vagyonnak.
A 22, megfelelő adatokkal rendelkező európai ország között a 16–34 évesek medián nettó vagyona Finnországban 5 700 euró, Máltán pedig 257 500 euró.
Fabian Pfeffer, a Müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem professzora és a Munich International Stone Center for Inequality Research alapító igazgatója az Euronews Businessnek úgy fogalmazott: „A fiatal felnőttek esetében a vagyoni különbségek különösen árulkodóak, mert a 16–34 éveseknek általában még nem volt sok idejük arra, hogy saját munkajövedelmükből jelentős eszközöket halmozzanak fel.”
„Ezért amikor jelentős vagyonokat látunk fiatal háztartásoknál, óvatosan kell bánni azzal a magyarázattal, hogy ez pusztán az egyéni takarékosság eredménye.”
Máltát, a látványos kivételt leszámítva a 16–34 évesek nettó vagyona csak Luxemburgban haladja meg a 100 000 eurót (135 000 euró). Belgium a harmadik helyen áll, ehhez nagyon közel, mintegy 97 200 euróval.
Magas vagyon alacsony keresetek mellett
Horvátország következik 82 000 euróval. Ez meglepően magas, ha figyelembe vesszük az ország helyét az éves nettó keresetek rangsorában. Az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók éves nettó keresete 2025-ben az Eurostat szerint 17 256 euró volt Horvátországban.
Ez az országos átlagot mutatja, nem kizárólag a 16–34 éves korosztályt.
A 16–34 évesek medián nettó vagyona Szlovákiában (74 600 euró), Észtországban (62 200 euró), Csehországban (59 900 euró) és Litvániában (59 600 euró) szintén magas, annak ellenére, hogy ezekben az országokban az éves nettó keresetek jócskán elmaradnak az uniós átlagtól.
A fiatal olaszok háromszor vagyonosabbak, mint a fiatal németek
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül a 16–34 évesek medián nettó vagyona Olaszországban a legmagasabb, 53 500 euró. Ez lényegesen több, mint Franciaországban (27 700 euró) és Spanyolországban (23 700 euró). A 35 év alattiak Németországban rendelkeznek a legalacsonyabb nettó vagyonnal, mindössze 17 600 euróval. Vagyis a fiatal olaszok vagyona háromszorosa a német kortársaikénak.
Finnország és Görögország a lista végén
A lista alján Finnországot (5 700 euró) Görögország követi (9 900 euróval). Ausztria (13 400 euró) és Lettország (16 900 euró) szintén Németország (17 600 euró) alatt maradnak, amely összességében az ötödik legalacsonyabb értéket mutatja.
A 16–34 évesek medián nettó vagyona Írországban 23 900 euró, Portugáliában 36 200 euró, Magyarországon 36 300 euró, Hollandiában pedig 40 900 euró.
A család és az intézmények alakítják a különbségeket
Pfeffer hangsúlyozta, hogy a fiatalon felhalmozott vagyon gyakran kevesebbet árul el arról, mennyit kerestek már meg a fiatal felnőttek, és többet arról, milyen struktúrák veszik körül őket. Ide tartozik a lakhatáshoz, jelzáloghitelekhez való hozzáférés, a családi támogatás, az ajándékok, örökségek és az eladósodottság.
„Ebben az életkorban a magas magánvagyon nem csupán egyéni sikertörténet, hanem családi történet és intézményi történet is” – mondta.
Fabian Pfeffer szerint a korai lakástulajdon gyakran az a pillanat, amikor a fiatal felnőttek kilépnek a puszta megtakarítások szintjéről, és valódi vagyon birtokosává válnak. A lakásvásárláshoz azonban rendszerint többre van szükség, mint fegyelemre és gondosan vezetett táblázatokra.
„Hitelhez való hozzáférésre, stabil jövedelemre, megfizethető árakra és nagyon gyakran olyan szülőkre van szükség, akik tudnak segíteni az önrész előteremtésében, vagy közvetlenül átadnak egy ingatlant. Itt válik a családi vagyon csendes, de rendkívül erős szelekciós mechanizmussá” – fogalmazott.
A vagyonátadások jóval korábban újratermelik az egyenlőtlenséget
Pfeffer kiemelte, hogy fiatal életkorban a jelentős vagyon nagyon gyakran a szülői erőforrásokhoz kapcsolódik. Természetesen a fiatal felnőttek saját jövedelmükből is tudnak és szoktak félretenni, de annak határa van, hogy harmincéves korig mennyi vagyont lehet reálisan csak bérekből felhalmozni – különösen a drága lakáspiaccal rendelkező térségekben.
Elmondása szerint a vagyonátadások lehetővé teszik, hogy egyes fiatal felnőttek több lépéssel előrébb induljanak a felnőtt életben: olykor jelzáloghitelhez szükséges önrésszel, olykor örökölt lakással, máskor pedig azzal a biztonsággal, hogy szükség esetén számíthatnak családi segítségre.
„Ez azt jelenti, hogy a vagyoni egyenlőtlenség nemcsak az élet későbbi szakaszában, az öröklés pillanatában termelődik újra, hanem jóval korábban: amikor a fiatal felnőttek elköltöznek otthonról, tanulnak, munkába állnak, családot alapítanak vagy lakást próbálnak venni” – mondta.