Caliban és Pereirában éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, hogy elejét vegyék a fosztogatásnak, illetve megkönnyítsék a mentők munkáját a hétfői fölrengés után. Az államfő rendkívüliállapotot hirdetett, és személyesen koordinálja a mentést.
A Kolumbiai Fővárosok Szövetsége szerint legalább 132-en vesztették életüket és 570-en megsérültek a hétfői, 7,4-es magnitúdójú földrengés – és az azt követő utórengések– által érintett tartományokban.
Cauca és Risaralda, a közismert Eje Cafeterótól nyugatra fekvő megyék a legsúlyosabban érintettek az áldozatok számát tekintve.
A földrengés epicentruma San José del Palmar településnél volt, Chocótól délkeletre, Valle del Cauca és Risaralda határán, nagyjából egyenlő távolságra Cali és Medellín városától. Cali infrastruktúrája szenvedte el a legsúlyosabb károkat.
A szeizmográfok szerint a természeti katasztrófa a Nazca-lemez belsejében, mintegy 103 kilométeres mélységben keletkezett. Ez a lemez a dél-amerikai kőzetlemez alá bukik, ez hozta létre az Andok láncát, súrlódásokat és ehhez hasonló természeti eseményeket okozva.
Abelardo de la Espriella, akit nemrégiben választottak elnökké, hétfő délután Quibdóba, Chocó tartomány fővárosába utazott, majd továbbment Caliba. Az intézkedések megerősítése részeként utóbbi város 60 Bogotából érkező mentőst és további 32, a fegyveres erők kötelékébe tartozó katonát kap.
A szélsőjobboldali államfőszemélyesen felügyeli a mentést és a kárelhárítást. Közölte, hogy a kormány képviselői vezetik majd az egységes irányítóközpontokat az érintett területeken, a tartományok pedig átadják e téren hatásköreiket. „Nem akarok különutasokat” – fogalmazott az államfő, aki a következő napokban az Eje Cafeteróba is ellátogat. „Az információ a Köztársasági Elnökségtől érkezik, a kolumbiai állam egyetlen más intézményétől sem” - jelentette ki.
Cali és Pereira kijárási tilalmat vezet be
Valle del Cauca megye fővárosa kijárási tilalmat rendelt el hétfő este 20 órától kedd reggel 6 óráig, valamint a város militarizálását is elrendelte a rendkívüli helyzet miatt, amely számos épületet és más létesítményt megrongált Caliban.
A polgármester, Alejandro Eder azzal indokolta az intézkedést, hogy így a mentőszervezetek azokra az emberekre összpontosíthatják erőfeszítéseiket, akik még a romok alatt rekedhettek. „Fosztogatásokkal fenyegetnek, ezért rendeltem el a kijárási tilalmat és Cali militarizálását” – jelentette ki Eder, aki arra kérte a lakosokat, hogy jelentsenek minden fosztogatási kísérletet vagy biztonsági fenyegetést.
Pereira városának polgármestere, Mauricio Salazar szintén éjszakai kijárási tilalmat hirdetett hétfőn, hogy megelőzze a fosztogatásokat. „Mától 18 órától reggel 5 óráig kijárási tilalmat rendeltünk el, hogy megvédjük a város kereskedelmét. A tilalom a belvárosra, az Universidad községre és a Kuba alközpontra vonatkozik” – magyarázta Risaralda tartomány székhelyének vezetője. Caldasban Henry Gutiérrez Angel kormányzó szintén a kijárási tilalom bevezetése mellett döntött ugyanezért.
A földrengés, amelyhez hasonló erejűt évtizedek óta nem mértek Kolumbiában, kimaradásokat okozott az áramellátásban és a kommunikációban, illetve a közlekedésben is fennakadások vannak. Az ország érintett, nyugati részén hat repülőtér forgalmát is le kellett állítaniuk a hatóságoknak.
A rengést a szomszédos, de az epicentrumtól jóval távolabb fekvő országokban, például Ecuadorban és Panamában is érezni lehetett.
Mexikóból Claudia Sheinbaum elnök fejezte ki szolidaritását Kolumbiával, és biztosította, hogy országa kész megadni minden szükséges támogatást a rendkívüli helyzetben.
A támogató üzenetekhez a venezuelai María Corina Machado is csatlakozott, aki szolidaritását fejezte ki az érintettekkel, és kiemelte a venezuelaiak tapasztalatát az ilyen típusú katasztrófákban. „Első kézből tudjuk, mennyire létfontosságú a nemzetközi szolidaritás egy ekkora tragédia idején” – írta az emigrációban élő, „de facto” ellenzéki vezető. Venezuelában június végén pusztított hasonló, 7,2-es és 7,5-ös magnitúdójú földrengés gyors egymásutánban. Ezek a rengések több száz épületet romboltak le és több mint ötezer ember halálát okozták.
Spanyolországból Pedro Sánchez is kifejezte szolidaritását az országgal, és felajánlotta a segítséget (forrás: spanyol), amelyre szükség lehet. Egyelőre nincsenek jelentések arról, hogy spanyol állampolgárok lennének a halálos áldozatok között.