A szélsőséges hőség szorongatja Olaszország „sajtbankjait”, az Emilia-Romagnában lévő, klímaszabályozott trezorokat, ahol gazdasági hitelek fedezeteként százezernyi Parmigiano Reggiano sajt érlelődik, növelve az energiaköltségeket és apasztva a tejkínálatot.
Az idei nyári hőhullámok Észak-Olaszországban egy váratlan helyen jelentek meg a mérlegeken: azokban a raktárakban, ahol a regionális hitelezők az érlelődő sajtokat tartják fedezetként a tejtermelőknek nyújtott előlegekhez.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Credito Emiliano bank, közismert nevén Credem, 1953 óta fogadja fedezetként az érés előtt álló, fiatal Parmigiano Reggiano sajtkerekeket. Leányvállalata, a Magazzini Generali delle Tagliate a sajtot Reggio Emiliában és Modenában érleli, ahol több mint félmillió, összesen jóval 300 millió euró értékű sajtkereket tárolnak.
A termelők a sajtkerék értékének 60–80 százalékát kapják meg előre, mivel a Parmigianót legalább 12 hónapig, gyakran 24 vagy 36 hónapig kell érlelni, ami olyan tőkét köt le, amellyel a kisebb sajtüzemek nem rendelkeznek.
A blokklánc-technológia ma már lehetővé teszi, hogy a gazdák úgy adjanak jelzálogfedezetet a sajtkerekekre, hogy az áru a saját üzemükben marad, ami gyakorlatilag megduplázza a bank hitelezési kapacitását.
Ám az állomány megfelelő hőmérsékleten tartása látványosan kockázatosabbá vált.
Az idei hőség tetőpontján a raktárak napi áramfogyasztása mintegy 30 százalékkal emelkedett, ami rákényszerítette a bankot a hűtőrendszerek és kazánok korszerűsítésére, a szigetelés bővítésére és a megújuló energiatermelés növelésére.
A sajtkerekeket időnként akár három évig is érlelik, így minden forró nyár tovább növeli a költségeket jóval azelőtt, hogy a sajt értékesíthető lenne, miközben az előrejelzések szerint a 2026-os nyár az olasz mérések történetének egyik legforróbbja lehet.
Hol mutatkozik meg a kár
A szélsőséges hőség okozta megterhelés már az istállóban elkezdődik.
Amint a hőmérséklet 40 °C fölé emelkedik, a tehenek többet fekszenek és kevesebbet esznek, ami akár 10 százalékkal is visszavetheti a tejhozamot.
„A szélsőséges hőség a tej minőségére és mennyiségére is hatással van” – mondta Nicola Bertinelli, a Parmigiano Reggiano Konzorcium elnöke.
A szabályok alig hagynak mozgásteret: a sajt kizárólag öt tartományban készülhet, olyan tehenek tejéből, amelyeket helyben termesztett fűvel és szénával etetnek, így egy száraz időszak egyszerre sújtja a takarmányt és az állományt.
Nagy a tét: Olaszország 2025-ben 4,19 millió sajtkereket állított elő, ami a Parmigiano Reggiano Konzorcium adatai szerint mintegy 4 milliárd eurós fogyasztói forgalmat jelent.
A közgazdászok szerint a hőség hatása rendszerint így jelentkezik: közvetetten és késleltetve.
„A termelési lánc elején jelentkező hőség »számszerűsíthető hatást gyakorol a lánc végén lévő vállalatok értékelésére«, és ez a minta akkor is látható, amikor egy istállóban tomboló hőhullám hónapokkal később költségproblémává válik egy bank számára” – mondta R. Jisung Park, a Wharton School munkaügyi közgazdásza.
Az Európai Központi Bank márciusban közzétett munkadokumentuma szerint a szélsőséges hőség okozta növekedési visszaesés Olaszországban és Spanyolországban kisebb, mint Németországban, mivel a déli gazdaságok jobban alkalmazkodtak, ám a visszafogott összesített számok a lánc mélyebb szintjein jelentős veszteségeket takarhatnak.