Júniusban az infláció a vártnál jobban csökkent az euróövezetben, enyhítve az EKB-ra nehezedő nyomást, és újraélesztve a reményt, hogy a közel-keleti háború okozta energiaár-sokk végre mérséklődik.
Miközben Európa a feljegyzett egyik legdurvább hőhullámtól szenved, a legfrissebb inflációs adatok ritka „hűsítő” hírt hoztak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az euróövezetben júniusban jelentősen lassult az árak emelkedése az Eurostat gyorsbecslése szerint; ez biztató jel arra, hogy a közel-keleti konfliktus nyomán elszabadult inflációs hullám kifulladóban lehet.
Az éves infláció 2,8 százalékra esett vissza a májusi 3,2 százalékról, amely 2023 szeptembere óta a legmagasabb szint volt.
Az adat az elemzők által várt 3,0 százalék alatt maradt. Havi összevetésben ráadásul 0,1 százalékkal csökkentek az árak – ez az első havi áresés az idén, egy hosszabb emelkedő időszak után.
A fő mutató mögötti részletekben is akadt jó hír.
A változékony energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció 2,6-ról 2,4 százalékra mérséklődött. Ez a mutató fontosabb az EKB számára, mint a teljes infláció, mert tisztábban jelzi, hogy beragad-e az infláció.
Egyelőre úgy tűnik, hogy tovább csökken.
Az energia továbbra is a fő hajtóerő, de veszít az erejéből
Az infláció legnagyobb forrása továbbra is az energia, amely éves összevetésben 8,7 százalékkal drágult. Ez is gyorsan hűl ugyanakkor: májusban még 10,8 százalékon állt a mutató.
A háború kitörése után meglóduló olaj- és gázárak az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, valamint a Hormuzi-szoros újranyitása óta kezdtek visszafordulni.
A fogyasztói kosár többi tétele is enyhülést mutatott.
A szolgáltatások inflációja 3,5-ről 3,2 százalékra csökkent, az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek drágulása 1,9-ről 1,6 százalékra lassult, míg az energiát nem tartalmazó iparcikkek inflációja 0,9 százalékon maradt.
Hol emelkedtek a leglassabban, és hol a leggyorsabban az árak
A legalacsonyabb éves inflációt Málta mérte, 1,9 százalékkal, közvetlenül Franciaország és Észtország előtt, ahol egyaránt 2,0 százalék volt a ráta.
Németország (2,4%) és Finnország (2,7%) szintén kényelmesen az euróövezeti 2,8 százalékos átlag alatt maradt.
Keletebbre azonban egészen más képet mutattak az adatok.
A lista élén Litvánia állt 5,5 százalékkal, mögötte Bulgária 5,3 százalékkal; az ország csak januárban csatlakozott az euróövezethez. Horvátország és Ciprus sem maradt el sokkal, 4,2, illetve 4,0 százalékos inflációval.
Havi összevetésben május és június között több országban is csökkentek az árak.
Belgiumban, Bulgáriában, Észtországban és Luxemburgban 0,4, Franciaországban, Ausztriában és Finnországban 0,3 százalékkal estek vissza.
A legnagyobb havi áremelkedés ugyanakkor a másik irányban látszott: Máltán 1,0, Cipruson 0,8 százalékkal ugrottak meg az árak, Spanyolországban és Litvániában pedig egyaránt 0,6 százalékkal nőttek.
A nagy gazdaságokban is lassult az infláció
Az euróövezet valamennyi nagy tagállama alacsonyabb inflációról számolt be.
Németországban az EU-országok közötti összehasonlításra használt harmonizált mutató 2,7-ről 2,4 százalékra esett, elmaradva az előrejelzésektől.
A nemzeti módszertan szerinti infláció 2,3 százalékra mérséklődött az áprilisi 2,9 százalékról, amely több mint két év óta a legmagasabb érték volt.
A lassulás hátterében az energiaárak inflációjának összeomlása állt: a ráta 6,6-ról 3,4 százalékra, vagyis több mint a felére esett vissza, miközben a maginfláció 2,5 százalékon maradt.
Franciaországban még nagyobb volt a visszaesés: a harmonizált infláció 2,8-ról 2,0 százalékra csökkent, a nemzeti mutató pedig 1,8 százalék lett, ami több mint egy éve a legalacsonyabb érték.
Itt is elsősorban az energia játszotta a főszerepet: az üzemanyagok inflációja 16,6-ról 11,2 százalékra lassult. A francia fogyasztói árak havi alapon 0,2 százalékkal csökkentek, először január óta.
A nagy négyesből Olaszország lógott ki: harmonizált inflációs rátája alig mozdult, 3,2-ről 3,1 százalékra csúszott le.
Ennek oka a lakossági energiaszámlákban keresendő. Az olasz villamosenergia- és gázárak késéssel követik a nagykereskedelmi piacot, ezért tovább emelkedtek még akkor is, amikor a benzinkutaknál már olcsóbb lett az üzemanyag.
A szabályozott energiaárak júniusban éves összevetésben 9,3 százalékkal voltak magasabbak az egy hónappal korábbi 5,6 százalék után; a szabályozott villamosenergia-tarifák önmagukban 2,3-ról 7,1 százalékra ugrottak. A szabad piacon még nagyobb volt az elmozdulás: az áramár-infláció 8,4-ről 12,6 százalékra, a gázé pedig 8,2-ről 9,9 százalékra emelkedett.
Túl gyenge a gazdaság a túlhevüléshez
Joe Nellis, az MHA könyvvizsgáló és tanácsadó cég gazdasági tanácsadója szerint a júniusi adatok két, egymással ellentétes irányba ható erő pillanatképét adják.
A közel-keleti háború megemelte az energia-, a szállítási és a termelési költségeket. Ugyanakkor a vállalatok óvatosak a beruházásokkal, a háztartások pedig megfontoltan költenek, így egyszerűen nincs elég lendület a gazdaságban ahhoz, hogy az árakat gyorsan felfelé hajtsa.
„Röviden: az euróövezet gazdasága nem termel elegendő lendületet ahhoz, hogy az árak érdemben gyorsuló ütemben emelkedjenek” – fogalmazott.
Nellis arra számít, hogy a nyomás tovább enyhül.
A bérek növekedése nagyjából 3 százalék körül stabilizálódott, az energiapiacok megnyugvóban vannak, és az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet is csökkentette egy újabb olajsokk kockázatát.
Mint rámutatott, az EKB júniusban ugyan kamatot emelt, de „nincs ok pánikra”.
Úgy véli, az idén még egy, 2,5 százalékig tartó kamatemelés elképzelhető, ám ennél agresszívebb lépések nem valószínűek, amíg a gazdaság gyenge marad.
„Gyenge gazdaság és kezelhetőnek tűnő infláció mellett az EKB óvakodni fog attól, hogy a mainál lényegesen szigorúbb monetáris politikai irányt vegyen fel” – tette hozzá.
A piacok egy EKB-kamatstopra fogadnak
A befektetők is hasonló következtetésre jutottak.
Az euró 1,14 dollár alá gyengült, ahogy a további kamatemelésekre vonatkozó várakozások lanyhultak.
Az Euro STOXX 50 részvényindex napközben lényegében stagnált, mivel a bankpapírok visszafogták a teljesítményét; ezek általában akkor keresnek jobban, amikor magasak a kamatok.
Az Euro STOXX Banks index mintegy 0,7 százalékkal esett, a BNP Paribas 1,2, a Société Générale 0,8 százalékos mínuszban zárt.
Mindez jóval könnyebb döntési helyzetet teremt az EKB számára, amikor kormányzótanácsa júliusban ülésezik.
Mivel a jegybank csak múlt hónapban emelte az irányadó kamatot, most minden oka megvan rá, hogy hátradőljön és kivárjon.