Bár a labdarúgó-világbajnokságot nem Portugáliában rendezik, a torna akár 945 millió eurós bevételt is termelhet a portugál gazdaságnak egy friss tanulmány szerint.
Bár nem házigazda ország, Portugália akár 945 millió euró bevételre is szert tehet a 2026-os labdarúgó-világbajnokságnak köszönhetően, az IPAM – Portugál Marketingmenedzsment Intézet tanulmánya szerint, amely a torna portugál gazdaságra gyakorolt hatását elemzi.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tanulmány szerint a futball gazdasági modellje szerkezeti átalakuláson megy keresztül: gazdasági hatása már nem a földrajzi helytől függ, hanem attól, hogy a szurkolók, a márkák és a média mennyire tudják felerősíteni az eseményt a mérkőzések előtt, alatt és után.
Az IPAM Sportmarketing-kutatóközpontja 378 és 945 millió euró közé teszi a gazdasági hatást, amely közvetlenül a portugál válogatott szereplésétől függ majd.
A csoportkörnek megfelelő, minimálisan becsült érték 378 millió euró. Egy köztes forgatókönyvben, nyolcaddöntőbe jutással a hatás elérheti az 561 millió eurót. Győzelem esetén pedig 945 millió euróra ugorhat.
A tanulmány szerint ez a növekedés négy fő tényezőből adódik: „a vásárlóerő növekedéséből; a verseny megrendezéséből nagy gazdasági kapacitású piacokon (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó); a világbajnokság 48 válogatottra és 104 mérkőzésre történő bővítéséből; valamint a digitális gazdaság megszilárdulásából mint új értékforrásból”.
Az IPAM Sportmarketing-kutatóközpontja arra is rámutat, hogy ez lesz „minden idők legnagyobb Portugáliában mért hatása” olyan sporteseménynek, amelyet nem az ország területén rendeznek.
„Portugáliának nem kell megrendeznie a világbajnokságot ahhoz, hogy jelentős gazdasági hatást érjen el. A tanulmány azt mutatja, hogy a futball értéke már nem a stadionban vagy a rendező országban összpontosul. Ma a hatás a fogyasztás, a figyelem, a digitális interakció és a szurkolók azon képessége révén keletkezik, hogy felerősítsék az eseményt” – fogalmaz a közleményben idézett Daniel Sá, az IPAM ügyvezető igazgatója.
Még a Portugália által megnyert 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság is 609 millió eurós hatást generált – ezt az összeget a 2026-ra becsült felső érték több mint 300 millióval haladja meg.
A kutatás kiemeli „a szurkoló szerepét mint új gazdasági eszközt”. Egy „alkalmi szurkoló”, akit „pillanatfogyasztóként” írnak le, a torna idején 40 és 70 euró közötti költést generálhat. Az „intenzív és digitális szurkolók” esetében viszont jóval magasabb összegekkel számolnak, akár 3500 eurós kiadással, „a visszatérő fogyasztás, a többplatformos jelenlét, a társas interakció és más fogyasztókra gyakorolt befolyás kombinációja miatt”.
Bár a hagyományos fogyasztás továbbra is a hatás túlnyomó részét, mintegy 77%-át adja, a digitális komponens már a becsült érték 23%-át képviseli a streamingplatformokon, a közösségi médián, az elköteleződésen és a felhasználók által létrehozott tartalmakon keresztül – derül ki a tanulmányból.
A legnagyobb hatáskategória az otthoni fogyasztás, amely a teljes érték 26%-át adja, ezt követi a vendéglátás 15%-kal, valamint a reklám és a média 14%-kal. A digitális szegmensen belül a streaming- és OTT-platformok részesedése 10%, a közösségi médiás engagementé 7%, az úgynevezett „content economy” (tartalomgazdaság) részesedése pedig 6%.
A kutatók szerint a gyűjtőkártyák és matricák (5%) és a merchandising (4%) azt jelzik, hogy a világbajnokság „érzelmi és gyűjtői gazdaságokat aktivál, erős vonzerővel bizonyos szegmensekben és impulzusvásárlási ciklusokban”. A fogadások (6%) szintén fontos tényezőként jelennek meg, de már a szórakozás és a kényelem logikájába illeszkedve.
Ugyanakkor az utazások (4%) súlya kisebb, ami összhangban van azzal, hogy az eseményt Európán kívül rendezik, és a tanulmány központi gondolatával, miszerint „a hatás már nem a fizikai jelenléttől függ”.
„A futball továbbra is fogyasztást generál, de a növekedés egyre inkább azon múlik, hogyan osztják meg, kommentálják, alakítják tartalommá és erősítik fel ezt a fogyasztást. A világbajnokság által termelt minden négy euróból már csaknem egy a digitális térből érkezik” – részletezi Daniel Sá.
Az IPAM szerint a 2026-os világbajnokság a márkák, a média és a közintézmények számára is fontos stratégiai kihívásokat vetít előre, amelyek a Portugália társrendezésében megvalósuló 2030-as világbajnokságra is érvényesek. „A márkáknak fel kell adniuk a merev tervezési modelleket, és a valós idejű aktivációkra kell összpontosítaniuk. A médiának ötvöznie kell a televíziót, a streaminget és a digitális tartalmakat. A gazdasági szektor pedig nemcsak a vendéglátáson, a kiskereskedelmen és a turizmuson keresztül profitálhat, hanem új bevételekből is, amelyek platformokhoz, tartalomkészítőkhöz és a figyelemgazdasághoz kapcsolódnak” – teszi hozzá az intézet.
A tanulmány egy másik tanulságot is megfogalmaz a 2030-as világbajnokságra: önmagában az, hogy egy ország ilyen léptékű eseményt rendez, még nem garantál gazdasági hatást. Az igazi érték attól függ majd, mennyire tudják stratégiailag aktiválni a tornát a megrendezése előtt, alatt és után. „Aki képes jól értelmezni a 2026-os világbajnokságot, többet nyer annál, aki csak közvetíti. Talán ez a kutatás legfontosabb következtetése: a világbajnokság értéke már nem magában az eseményben, hanem abban rejlik, hogyan aktiválják” – zárja szavait Daniel Sá.