Mivel három országban rendezik meg az idei labdarúgó-világbajnokságot és a helyszínek távol vannak egymástól, ráadásul több csapat is indul, sokkal több lesz a néző, többet kell utazniuk, többet repülnek, minden eddig károsanyag-kibocsátási rekord megdőlhet.
A 2026-os világbajnokság, amelyet Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendeznek, a labdarúgás történetének legszennyezőbb tornájává válhat. Erre figyelmeztet a FIFA's Climate Blind Spot (forrás: spanyol) című jelentés, amely szerint a megnövelt tornaformátum, a földrajzi szétszórtság és a légi közlekedéstől való függés drasztikusan felerősíti az esemény klímaváltozásra gyakorolt hatását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A New Weather Institute által készített tanulmány szerint a következő világbajnokság legalább kilencmillió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátásáért lesz felelős, ami csaknem a kétszerese a 2010 és 2022 között rendezett tornák 4,7 millió tonnás átlagának. Egy másik forgatókönyv szerint ez az érték akár 15 millió tonnára is felkúszhat, amivel az esemény a sport történetének egyik legszennyezőbb rendezvényévé válna.
Több csapat, több meccs, több kibocsátás
A kulcsfontosságú tényezők egyike a lebonyolítási rendszer megváltoztatása. A világbajnokság történetében először 48 válogatott és 104 mérkőzés lesz, ami 63%-os növekedést jelent az előző tornákhoz képest. Ez több utazást, több szurkolót és nagyobb terhelést jelent az infrastruktúrára. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a bővítés jelentős kibocsátásnövekedést idéz elő, különösen a légi közlekedésben, amely már most is a torna legfőbb szennyező forrása.
A legkritikusabb kérdés a logisztika. Más, egyetlen országra koncentrálódó tornáktól eltérően a 2026-os világbajnokságot 16, Észak-Amerika-szerte elszórt városban rendezik, amelyeket több ezer kilométer választ el egymástól. Így a csapatok, az újságírók és a több millió szurkoló szinte teljesen a légiközlekedésre lesz utalva. A jelentés becslése szerint a légiközlekedés önmagában több mint 7,7 millió tonna CO₂-kibocsátást okoz, vagyis a teljes emisszió túlnyomó részét.
Emellett a repülőutakhoz köthető kibocsátás 160% és 325% között nőhet az előző tornákhoz képest, ami végleg a közlekedést teszi az esemény legnagyobb klímaproblémájává.
Egy nehezen védhető modell
Bár a tornához nem kell tömegesen új stadionokat építeni, ami részben mérsékli a hatásokat, a jelentés szerint a valódi gond szerkezeti: egyre nagyobb, egyre globálisabb versenymodellről van szó, amely egyre inkább a hosszú távú utazásokra épül.
Ehhez járul a fenntartható alternatívák hiánya is. Európával vagy Ázsiával ellentétben Észak-Amerikában nincsenek kiterjedt nagysebességű vasúti hálózatok, amelyek csökkenteni tudnák a közlekedés szénlábnyomát.
A jelentés a FIFA klímastratégiáját is megkérdőjelezi, és azzal vádolja a szervezetet, hogy „vakfoltja” van a környezeti válsággal szemben. A szerzők szerint egyértelmű szakadék tátong az intézmény fenntarthatósági vállalásai és döntéseinek valósága – például a torna bővítése vagy a szétszórt helyszínválasztás – között.
Arra is figyelmeztetnek, hogy a 2026-os világbajnokság enyhítés helyett tovább súlyosbíthatja a klímaválságot, miközben globálisan sürgős kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.
Mit mond a FIFA?
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) ezzel szemben azt állítja, hogy a 2026-os világbajnokságot egy fenntarthatósági stratégia kíséri majd, amely a környezeti hatások mérséklésére és a házigazda városokban hagyott „pozitív örökségre” összpontosít. Honlapján a szervezet azt ígéri, hogy támogatja a fenntartható építési szabványok alkalmazását a stadionoknál és az ideiglenes létesítményeknél, ösztönzi a tömegközlekedés használatát, valamint igyekszik csökkenteni a torna hulladéktermelését, energiafogyasztását és a hozzá kapcsolódó kibocsátásokat.
Emellett hangsúlyozza, hogy a rendező városok kulcsszerepet játszanak majd a hosszú távú klímavédelmi intézkedések végrehajtásában, és a versenyen túlmutató, fenntarthatóbb gyakorlatok elterjesztésében. A Scientists for Global Responsibility, az Environmental Defense Fund és a Sport for Climate Action Network közreműködésével készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy ezek az intézkedések aligha ellensúlyozzák a torna strukturális hatását.