A vezető német gazdaságkutató intézetek tavaszi diagnózisukban borús képet festenek a német gazdaságról. Az iráni háború tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Az Európa legnagyobbjának számító német gazdaság éppen csak felküzdötte magát az utóbbi évek visszaeséséből, az iráni háború hatásai viszont megviselik: a vezető német gazdaságkutató intézetek több mint a felére csökkentették 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzéseiket, a szerdán közzétett 2026-os tavaszi előrejelzésükben pedig "kimerültnek" írják le a jelenlegi állapotot. A közös gazdasági előrejelzést évente kétszer állítják össze a gazdasági minisztérium megbízásából. A 2026-os tavaszi jelentés írásában többek között a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW Berlin), az ifo Intézet és a Kieli Világgazdasági Intézet is részt vett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni háború megfelezi a növekedési előrejelzést
Ősszel a közgazdászok még 1,3, illetve 1,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak 2026-ra, de most arra számítanak, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az idén mindössze 0,6 százalékkal, 2027-ben pedig 0,9 százalékkal nő. A gazdasági teljesítmény 2026 első negyedévében gyakorlatilag megtorpant - állapította meg a német Bundesbank a márciusi havi jelentésében: a reál-GDP az év első három hónapjában szezonálisan kiigazítva csupán stagnált.
"Az iráni háború miatt megnőtt energiaárak negatív hatással vannak a növekedésre, de a fiskális politika támogatja a hazai gazdaságot és megakadályozza a súlyosabb visszaesést" - magyarázza Timo Wollmershäuser, az ifo Intézet gazdaságkutatási vezetője. A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárásából fakadó energiapiaci krízis világszerte felhajtja a nyersanyag- és az energiaárakat, ami közvetlen következményekkel jár Németország igencsak energiaigényes iparára nézve.
Az infláció növekszik
Az áremelkedések érezhetően kihatnak a fogyasztók mindennapi életére. Az intézetek arra számítanak, hogy az éves átlagos inflációs ráta 2026-ban 2,8 százalékra, 2027-ben pedig 2,9 százalékra emelkedik. A Bundesbank arra figyelmeztet, hogy a ráta rövid távon akár jelentősen, 3 százalék felé is emelkedhet elsősorban a magasabb üzemanyag- és a fűtőolajárak miatt. Ha a Hormuzi-szoros, a globális olaj- és cseppfolyósított földgáz-kereskedelem központi útvonala továbbra is elzárva marad, az inflációra vonatkozó felfelé irányuló kockázatok még nagyobbak lehetnek.
Az emelkedő infláció közvetlenül visszafogja a fogyasztást, amelytől tulajdonképpen a hazai gazdaság támogatását remélték.
Különösen a vegyipar van válságban
Míg a védelmi ipar és az építőipar egyes részei profitálnak a kormány kiadási politikájából, az ipar egésze kevésbé. A külföldi üzletmenet lomha: a csökkenő nemzetközi versenyképesség, a geopolitikai bizonytalanság és a kereskedelempolitikai terhek alig növelik az exportértékesítést. A Bundesbank megerősíti, hogy a német ipar gyenge versenyhelyzete miatt nehezen tud profitálni a növekvő világkereskedelemből, - ráadásul a kapacitásokat sem használják ki eléggé.
A vegyipart mindez különösen súlyosan érinti, a Hormuzi-szoros blokádja ugyanis gátat vet a rövid távon nem pótolható nyersanyagok ellátási láncának. "Áremelkedések lesznek, mert hiányozni fognak a fontos vegyi anyagok. A helyzet különösen megterhelő a kkv-k számára, mert sokuknak nincs esélyük arra, hogy rövid távon átállítsák a nyersanyagbázisukat" - figyelmeztetett Wolfgang Große Entrup, a Német Vegyipari Szövetség ügyvezető igazgatója a ZDFheute elemzésében.
Az államadósság a GDP 67,2 százalékára emelkedik
A német kormány a gazdasági ellenszéllel szemben az állami kiadások növelésével lép fel. A védelmi, infrastrukturális és klímavédelmi célú új hitelfelvételek 2026-ra a GDP 3,7 százalékára, 2027-re pedig 4,2 százalékára növelik az államháztartási hiányt, és a bruttó adósság a GDP 67,2 százalékára emelkedik. Az intézetek ezt a költségvetési fellendülést fontos gazdasági hajtóerőként értékelik, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az államháztartás stabilitását hosszú távon jelentős kockázatok fenyegetik, és az évtized vége felé valószínűleg jelentős konszolidációra lesz szükség.
Katharina Reiche szövetségi gazdasági miniszter úgy látja, hogy ez növeli a reformnyomást. "A kutatóintézetek tavaszi diagnózisának üzenete egyértelmű: a közel-keleti konfliktus növeli a német politikusokra nehezedő nyomást, hogy következetesen nekilássanak a strukturális reformoknak. Bátor reformokra" – summázta a miniszter.
A munkanélküliségi ráta emelkedik
A visszaesés a munkaerőpiacon is nyomot hagy. Az intézetek arra számítanak, hogy 2026-ban mintegy 100 ezer fővel csökken a foglalkoztatás, 2027-ben viszont 42 ezer fővel növekedhet. A munkanélküliségi ráta 2026-ban 6,4 százalékra emelkedik, majd a következő évben 6,2 százalékra csökken.
A középtávú kilátások borúsabbak: a termelési potenciál növekedése, azaz a gazdaság fenntartható növekedési képessége jelenleg mindössze 0,2 százalékos, az évtized végére pedig teljesen leállhat. Ehhez a munkaképes korú népesség demográfiailag indukált csökkenése mellett az egy munkavállalóra jutó munkaórák számának csökkenése is hozzájárul: mivel egyre több munkát végeznek az idősebb munkavállalók, akik átlagosan kevesebb órát dolgoznak hetente, a teljes gazdasági munkateljesítmény strukturálisan csökken.
Állami árszabás helyett reformok
A kutatóintézetek egyértelmű elutasítással reagálnak az állami energiaár-fékezés nyilvánvaló politikai igényére: az ilyen beavatkozások "felülírnák a fontos piaci jelzéseket", és hosszú távon kontraproduktívak lennének. Ehelyett a különösen érintett háztartásoknak nyújtott célzott szociális kompenzációs intézkedések mellett érvelnek. Németországnak következetes növekedési politikára van szüksége: a magánberuházások és az innováció előtt álló szabályozási akadályokat el kell távolítani, a munkavállalás ösztönzését pedig meg kell erősíteni. Az öt intézet üzenete a szövetségi kormánynak ezért világosabb, mint valaha: strukturális reformok nélkül Németországot az a veszély fenyegeti, hogy tartósan lemarad növekedési potenciáljától, függetlenül attól, hogy meddig tart az iráni háború.
A német kormány saját tavaszi előrejelzése rövidesen várható. Úgy tudni, hogy 1,0 százalékos növekedést prognosztizálnak az idei évre.