Egy alsó-szászországi üzem a jövőben orosz reaktortípusok számára gyárt fűtőelemeket a Roszatommal együttműködve. A projekt politikailag és jogilag is ellentmondásos.
Az Advanced Nuclear Fuels GmbH (ANF) a francia Framatome nukleáris konszern leányvállalata, 1979 óta gyárt fűtőelemeket európai atomerőművek számára az alsó-szászországi Lingenben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2023. április 15-én Németország úgy döntött, hogy leállítja megmaradt három atomerőművét, köztük a közvetlenül az ANF telephelyén lévő emslandi atomerőművet is, azaz a vállalat számára a hazai piac nagyrészt megszűnt. Az ANF azonban már korábban megkezdte egy új üzletág fejlesztését: a hatszögletű fűtőelemek gyártását a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon és Finnországban még üzemelő szovjet típusú erőművek számára. Ez a 19 reaktor sokáig kizárólag vagy túlnyomórészt Oroszországból szerezte be az üzemanyagot.
Az Európai Bizottság szerint mostanra a legtöbb európai nukleráis erőmű üzemeltetője leszerződött nem orosz beszállítókkal, de még így is nagy mértékben függnek az orosz technológiától.
A függőségből való kilépés Oroszországon keresztül vezet
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a projektnek energiapolitikai szempontból van értelme: ha nyugati gyártók szállítják a fűtőelemeket, a kelet-európai országok csökkenthetik a Moszkvától való függőségüket. Azonban éppen itt rejlik az ellentmondás, hogy az orosz függőségből való kilépés az orosz technológián és az orosz részvételen keresztül vezet.
A projekt alapja az ANF és az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom, valamint annak leányvállalata, a TVEL Fuel Company között 2021-től megkötött licencszerződés. Az ANF 2022 márciusában nyújtotta be a nukleáris engedélykérelmet az alsó-szászországi környezetvédelmi minisztériumhoz, tehát alig néhány héttel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az eljárás bonyolulttá, és politikailag ellentmondásossá vált.
Átmeneti megoldás lehet
Alsó-Szászországnak, mint német tartománynak a mozgástere korlátozott: egyes rendeleteket engedélyeztetnie kell a szövetségi kormánnyal. A Politico2026 februárjában a forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a szövetségi kormány feltételes jóváhagyási ajánlást adott Alsó-Szászországnak. Az Euronews megkeresésére a szövetségi környezetvédelmi, természetvédelmi és nukleáris biztonsági minisztérium azt írta, hogy a folyamatban lévő eljárás részletekeit nem kívánja kommentálni.
Christian Meyer alsó-szászországi környezetvédelmi miniszter (a Zöldpárt tagja) nem titkolja szkepticizmusát. Közölte, hogy a lingeni üzemben orosz részvétellel történő, hatszögletű fűtőelemekre történő termelés-átállítás iránti kérelem "különleges eset", és hangsúlyozta, hogy "komoly aggodalmat" kelt benne és sok állampolgárban is a belső és külső biztonsággal kapcsolatban. A projekt rendkívül ellentmondásos, több mint 11 ezer ember és szervezet írt nyílt levelet ellenében, ami szokatlanul magas szám egy nukleáris engedélyezési eljáráshoz képest.
Szövetségi szinten készített elemzések szerint a Roszatom felelős az atomenergia polgári és katonai felhasználásáért Oroszországban, és tudható, hogy a vállalat 2022. március 4-e óta ellenőrzi a megszállt ukrajnai Zaporizzsja atomerőművet is. Meyer azt is hangsúlyozza, hogy számos ukrajnai és kelet-európai szakértő figyelmeztetett: az állami Roszatom közvetlenül részt vesz az ukrajnai háborúban.
Az ANF és a Framatome Meyerhez képest másként vélekedik a tervről. Mario Leberig, a Framatome alelnöke és a németországi mérnöki részlegért felelős igazgatója a FAZ-nak úgy jellemezte a projektet, mint a kelet-európai energiabiztonság növelésének lehetőségét. A fűtőelemek saját fejlesztése legkorábban 2030-ban állhat készen a sorozatgyártásra, addig viszont az ANF a Roszatom engedélyére támaszkodik. A szükséges gépek már Lingenben vannak; a FAZszerint mintegy 20 orosz szakember 2024 áprilisában adta át a berendezéseket az ANF munkatársainak. Az alsó-szászországi környezetvédelmi minisztérium ezt ellenzi: "Hogy az Oroszországgal való szoros licencgyártás és termelés az orosz gépekkel, az orosz szakértelemmel és az Oroszországból származó kész fűtőelemekkel hogyan csökkentheti az orosz fűtőelemektől való függőséget, az számunkra nem világos" – írták. Az amerikai Westinghouse-t (mely már most is hatszögletű fűtőelemeket gyárt kelet-európai reaktorok számára Svédországban) alternatív modellként említik.
Vlagyimir Szlivjak szintén kételyeinek ad hangot. Az Ecodefense orosz környezetvédelmi szervezet társelnöke és a Right Livelihood Award díjasa Németországban él száműzetésben. Szlivjak az Euronewsnak azt nyilatkozta, hogy "a Framatome nem tudja előállítani az üzemanyagot a Roszatom nélkül, tehát a függőség megmarad. Amit diverzifikációnak mutatnak be, azzal csak másik polcra helyezik át a kitettséget, ahol az európai vállalatok lefölözik a profit egy részét."
Szlivjak a projekt létrehozásában a politikai ellenállás megkerülésére tett kísérletet is látja. Elmondása szerint a német kormány 2022-ben elutasította a közvetlen együttműködést német földön. A közös vállalatot ezután Lyonban alapították újra szerkezetileg azonos, de francia jogi személyként. Szlivjak szerint "ez egyértelmű politikai elterelés. Németország nem volt hajlandó beengedni a Roszatomot az atomenergetikai ágazatába, ezért a Framatome egyszerűen áthelyezte a közös vállalatot Franciaországba, és más úton hozta vissza. Az orosz szerep nem tűnt el, csak átcsomagolták."
Európa uránimportja: az oroszországi kapcsolatok továbbra is fennmaradnak
Az NDRkutatása szerint Oroszország 2024-ben mintegy 68,6 tonna uránt szállított a lingeni üzembe, ami mintegy 66 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az EU-ban a tagállamok 2024-ben több mint 700 millió euró értékben importáltak orosz urántermékeket, derül ki az Eurostat adataira épülő, kijevi DiXi Group intézet és a brüsszeli Bruegel gazdasági intézet közös tanulmányából, .
Csak a 20. szankciós csomag érinti közvetlenül a Roszatomot
A Roszatomot számos szankciócsomagba nem írták bele, mert Magyarország és Szlovákia blokkolták a vállalatot érintő szankciókat. A 2026. február 6-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által előterjesztett 20. uniós szankciós csomag viszont megcélozza a Roszatomot és leányvállalatait, köztük a TVEL-t is. A csomag kimondja, hogy tilos a Roszatommal új szerződéseket kötni, és orosz uránt sem lehet többé importálni. A jelenlegi szerződésekre azonban 2026 közepéig átmeneti időszak vonatkozik. Hogy a meglévő ANF-TVEL vegyesvállalat is a szankciók alá tartozik-e, az jogilag egyelőre nem világos. A Framatome az 1957-es Euratom megállapodásra hivatkozik, mely elsődleges uniós jogként védi a meglévő nukleáris együttműködéseket. Az Euronews kérdésére a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium jelezte, hogy figyelemmel kíséri az európai fejleményeket. "Az EU Bizottsága bejelentette, hogy a RePowerEU stratégia részeként konkrét rendelettervezetet fog előterjeszteni az Oroszországból származó nukleáris anyagok és technológia behozatalának fokozatos csökkentése érdekében" - áll a közleményben. A tervezetet azonban még nem nyújtották be a minisztériumnak.
Szlivjak, mint környezetvédelmi aktivista és a Kreml kritikusa is határozottabb fellépést sürget: "Az EU-nak még van egy lehetősége, de cselekednie kell: meg kell szüntetni a Roszatommal és leányvállalataival folytatott nukleáris együttműködést, egyértelmű, időben korlátozott átállási tervekkel kombinálva a még függő országok számára".
Lingen, mint nagyobb probléma
Németországban a nukleáris kérdésekről szövetségi szinten döntenek, a döntéseket pedig követnie kell a tartományi hatóságoknak. Az eljárás alapját az úgynevezett Roller-jelentés képezi, amelyet a szövetségi kormány a kezdet kezdetén rendelt meg, és amely azt javasolja, hogy a Roszatommal közös vállalkozásból eredő belső és külső biztonsági kérdéseket vegyék figyelembe az engedélyezési eljárás során.
A szövetségi kormánynak és biztonsági hatóságainak el kell döntenie, hogy a közös vállalat konkrét veszélyt jelent-e a belső vagy külső biztonságra: szabotázs, kémkedés vagy az orosz befolyás révén.