Kína ajánlatot tehet minimumárakra, amit ha betart, akkor mentesül különvámok alól. Noha Brüsszel Pekinggel tárgyal, a meccset gyártónként külön-külön kell lejátszani.
Az Európai Bizottság és a kínai kormány új lépést jelentett be a Kínában gyártott elektromos autók körüli, régóta húzódó vita megoldása érdekében. Brüsszel vámokkal sújtotta Kínát, hogy ellensúlyozza a Peking által nyújtott jelentős, a kínai gyártóknak nyújtott állami támogatások pénzügyi hatásait.
A vámok 2024 októberében történt bevezetése óta mindkét fél tárgyalásokat folytat egy olyan rendszerről, amelynek keretében a kínai gyártók kötelezettséget vállalnának arra, hogy emelik az elektromos autóik árát, hogy tisztességesebb versenyt biztosítsanak európai társaikkal.
Hónapokig tartó tárgyalások után a Bizottság hétfőn közzétett egy iránymutató dokumentumot, amely lehetővé teszi a kínai gyártók számára, hogy új ajánlatokat nyújtsanak be az úgynevezett árvállalásokra vonatkozóan, beleértve a "jövőbeli uniós befektetésekre" vonatkozó információkat.
"A beadványokat alapos belső elemzésnek vetik alá, mielőtt további lépéseket lehetne tenni" - közölte a Bizottság egy rövid sajtóközleményben, hozzátéve, hogy "minden egyes árra vonatkozó kötelezettségvállalási ajánlatra ugyanazok a jogi kritériumok vonatkoznak, az Európai Bizottság pedig minden egyes értékelést objektív és tisztességes módon, a megkülönböztetésmentesség elvét követve és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban fog elvégezni."
A kínai kereskedelmi minisztérium régóta aránytalannak, indokolatlannak és mesterségesen titulálta az uniós vámokat, de a jelenlegi javaslatot pozitívan értékelte, az iránymutatásokat pedig fontos áttörésnek nevezte.
"Az előrelépés teljes mértékben tükrözi a párbeszéd szellemét, egyben a Kína és az EU közötti konzultációk eredményeit. A példa mutatja, hogy Kína és az EU egyaránt képes és hajlandó a nézeteltérések megfelelő, konzultáción alapuló rendezésére" - fogalmazott Peking.
"Ez nemcsak a Kína-EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészséges fejlődésének biztosításához, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend megőrzéséhez is hozzájárul."
A BYD, a Geely és a SAIC azon kínai autógyártók közé tartozik, amelyekre jelenleg extra vámok vonatkoznak, amikor BEV-jeiket az európai piacon értékesítik. A vámok márkánként változnak, és a 10%-os alapvámon felül kerülnek kivetésre.
Ha a Bizottság jóváhagyna egy gyártóra vonatkozó árvállalást, a megfelelő vámot megszüntetnék. A jóváhagyás azonban korántsem garantált: Brüsszel figyelmeztetett, hogy bármilyen rendszernek hitelesen kellene ellensúlyoznia a támogatások hatásait, amelyek sokrétűnek és az egész iparágat áthatónak tekinthetők.
"A minimum importárat (minimum importár) olyan szinten kell megállapítani, amely alkalmas a támogatás káros hatásainak megszüntetésére" - áll a dokumentumban.
A BEV-ek körüli saga 2024-ben újradefiniálta az EU és Kína közötti kapcsolatokat, mivel a tagállamok élesen megosztottak a vámokkal kapcsolatban a pekingi megtorló fenyegetések árnyékában.
Ritka esetben Németország, amelynek hazai autóipara mélyen kötődik a kínai piachoz, a végső döntés meghozatalakor a szavazatokkal felülkerekedett.
A Bizottság akkoriban határozottan kiállt a vámok mellett, azzal érvelve, hogy erőteljes fellépés nélkül az uniós autógyártók azt kockáztatják, hogy fenntarthatatlan és behozhatatlan veszteségeket szenvednek el, és kiszorulnak a nettó zéró mobilitásért folytatott versenyből, ami fájdalmas következményekkel járna 2,5 millió közvetlen és 10,3 millió közvetett munkahelyre az egész blokkban.
Ennek ellenére a kínai BEV-ek továbbra is egyre nagyobb piaci részesedést szereztek Európában és világszerte, a BYD pedig nemrégiben megelőzte a Teslát, mint vezető márka.