Míg a Kínából az Egyesült Államokba irányuló export az év nagy részében visszaesett, más célállomásokra, többek között Délkelet-Ázsiába, Latin-Amerikába, Afrikába és az Európai Unióba irányuló szállítások száma ugrásszerűen megnőtt.
Novemberben ismét nőtt Kína exportja az előző havi váratlan visszaesés után. Az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok ugyanakkor csaknem 29 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, ami zsinórban a nyolcadik hónap két számjegyű csökkenését jelzi.
A hétfőn közzétett vámadatok szerint Kína összesített exportja novemberben dollárban számolva 5,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az összeg 330,3 milliárd dollárra (283,21 milliárd euróra) rúgott, meghaladva a közgazdászok várakozásait, és javulást jelezve az októberi, 1,1 százalékos visszaeséshez képest.
A vámadatok azt is mutatják, hogy az összesített export és import közötti rés tovább szélesedik: Kína kereskedelmi többlete az első 11 hónapban meghaladta az 1 billió dollárt, csaknem 1,08 billió dollárra (925,99 milliárd euróra) emelkedett. Ez éves bontásban rekord, és több mint a 2024 egészére mért 992 milliárd dolláros többlet a FactSet által összeállított hivatalos adatok szerint.
Miközben az év nagy részében csökkent az Egyesült Államokba irányuló kínai export, a szállítmányok más célterületekre, köztük Délkelet-Ázsiába, Latin-Amerikába, Afrikába és az Európai Unióba, megugrottak.
Kína importja novemberben 1,9 százalékkal nőtt, több mint 218,6 milliárd dollárra (187,38 milliárd euróra). Ez jobb az októberi 1 százalékos növekedésnél, noha az ingatlanszektor tartós visszaesése továbbra is visszafogja a fogyasztást és a vállalati beruházásokat.
Októberi kereskedelmi megállapodás
Az Egyesült Államok és Kína egyéves kereskedelmi fegyverszünetben állapodtak meg Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető október végén, Dél-Koreában tartott találkozóján. Az Egyesült Államok csökkentette a Kínára kivetett vámokat, Kína pedig megígérte, hogy leállítja a ritkaföldfémekhez kapcsolódó exportkorlátozásait.
„Valószínű, hogy a novemberi export még nem tükrözi teljes mértékben a vámcsökkentés hatását, amely a következő hónapokban érvényesülhet.” Ezt Lynn Song, az ING Bank Nagy-Kína régiójának vezető közgazdásza írta egy jelentésben.
Egy hivatalos felmérés szerint Kína feldolgozóipari tevékenysége novemberben már a nyolcadik egymást követő hónapban zsugorodott, és közgazdászok szerint még korai megállapítani, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi fegyverszünetet követően valóban élénkül-e a külső kereslet.
Mivel az export továbbra is erős, a közgazdászok arra számítanak, hogy Kína nagyjából teljesíti az idei, körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedési célt.
Lendület a növekedéshez
A kínai vezetők az októberi magas szintű találkozót követően a következő öt évre a fejlett gyártást jelölték meg fókuszként.
Hétfőn Hszi vezetésével éves gazdaságtervezési ülést tartottak, amelyen a 2026-os növekedési tervek kijelölése volt a cél, közölte az állami Hszinhua hírügynökség. A kínai vezetők megismételték, hogy fókuszban marad a „haladás a stabilitás biztosítása mellett”.
Chi Lo, a BNP Paribas Asset Management globális piaci stratégája szerint a stabil nemzetközi kereskedelmi környezet aligha tart sokáig, mivel az amerikai-kínai kapcsolatok az ideiglenes kereskedelmi fegyverszünet ellenére továbbra is „patthelyzetben” vannak.
Ennek ellenére egyes közgazdászok úgy vélik, hogy Kína a következő években tovább növeli részesedését az exportpiacon.
A Morgan Stanley előrejelzése szerint 2030-ra Kína részesedése a globális áruexportban 16,5 százalékra emelkedik a jelenlegi mintegy 15 százalékról, amit a fejlett gyártásban és a gyorsan növekvő ágazatokban, például az elektromos járművekben, a robotikában és az akkumulátorokban meglévő előnye hajt.
„A tartós kereskedelmi feszültségek, a protekcionizmus fennmaradása és a G20-gazdaságok aktív iparpolitikái ellenére úgy véljük, Kína nagyobb részesedést szerez a globális áruexport-piacon.” Ezt egy friss feljegyzésben Chetan Ahya, a Morgan Stanley vezető ázsiai közgazdásza írta.