Miközben a kínai export az USA-ba az év nagy részében visszaesett, más célpontokra megugrottak a szállítmányok: Délkelet-Ázsiába, Latin-Amerikába, Afrikába és az EU-ba.
Novemberben ismét nőtt Kína exportja az előző havi váratlan visszaesés után. Az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok ugyanakkor csaknem 29 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, ami zsinórban a nyolcadik hónap két számjegyű csökkenését jelzi.
A hétfőn közzétett vámadatok szerint Kína összesített exportja novemberben dollárban számolva 5,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az összeg 330,3 milliárd dollárra (283,21 milliárd euróra) rúgott, meghaladva a közgazdászok várakozásait, és javulást jelezve az októberi, 1,1 százalékos visszaeséshez képest.
A vámadatok azt is mutatják, hogy az összesített export és import közötti rés tovább szélesedik: Kína kereskedelmi többlete az első 11 hónapban meghaladta az 1 billió dollárt, csaknem 1,08 billió dollárra (925,99 milliárd euróra) emelkedett. Ez éves bontásban rekord, és több mint a 2024 egészére mért 992 milliárd dolláros többlet a FactSet által összeállított hivatalos adatok szerint.
Miközben az év nagy részében csökkent az Egyesült Államokba irányuló kínai export, a szállítmányok más célterületekre, köztük Délkelet-Ázsiába, Latin-Amerikába, Afrikába és az Európai Unióba, megugrottak.
Kína importja novemberben 1,9 százalékkal nőtt, több mint 218,6 milliárd dollárra (187,38 milliárd euróra). Ez jobb az októberi 1 százalékos növekedésnél, noha az ingatlanszektor tartós visszaesése továbbra is visszafogja a fogyasztást és a vállalati beruházásokat.
Októberi kereskedelmi megállapodás
Az Egyesült Államok és Kína egyéves kereskedelmi fegyverszünetben állapodtak meg Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető október végén, Dél-Koreában tartott találkozóján. Az Egyesült Államok csökkentette a Kínára kivetett vámokat, Kína pedig megígérte, hogy leállítja a ritkaföldfémekhez kapcsolódó exportkorlátozásait.
„Valószínű, hogy a novemberi export még nem tükrözi teljes mértékben a vámcsökkentés hatását, amely a következő hónapokban érvényesülhet.” Ezt Lynn Song, az ING Bank Nagy-Kína régiójának vezető közgazdásza írta egy jelentésben.
Egy hivatalos felmérés szerint Kína feldolgozóipari tevékenysége novemberben már a nyolcadik egymást követő hónapban zsugorodott, és közgazdászok szerint még korai megállapítani, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi fegyverszünetet követően valóban élénkül-e a külső kereslet.
Mivel az export továbbra is erős, a közgazdászok általában arra számítanak, hogy Kína nagyjából teljesíti az idei, körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedési célt.
Lendület a növekedéshez
A kínai vezetők az októberi magas szintű találkozót követően a következő öt évre a fejlett gyártást jelölték meg fókuszként.
Hétfőn Hszi vezetésével éves gazdaságtervezési ülést tartottak, amelyen a 2026-os növekedési tervek kijelölése volt a cél, közölte az állami Hszinhua hírügynökség. A kínai vezetők megismételték, hogy a „haladás a stabilitás biztosítása mellett” marad a fókusz.
Chi Lo, a BNP Paribas Asset Management globális piaci stratégája szerint a stabil nemzetközi kereskedelmi környezet aligha tart sokáig, mivel az amerikai-kínai kapcsolatok az ideiglenes kereskedelmi fegyverszünet ellenére továbbra is „patthelyzetben” vannak.
Ennek ellenére egyes közgazdászok úgy vélik, hogy Kína a következő években tovább növeli részesedését az exportpiacon.
A Morgan Stanley előrejelzése szerint 2030-ra Kína részesedése a globális áruexportban 16,5 százalékra emelkedik a jelenlegi mintegy 15 százalékról, amit a fejlett gyártásban és a gyorsan növekvő ágazatokban, például az elektromos járművekben, a robotikában és az akkumulátorokban meglévő előnye hajt.
„A tartós kereskedelmi feszültségek, a protekcionizmus fennmaradása és a G20-gazdaságok aktív iparpolitikái ellenére úgy véljük, Kína nagyobb részesedést szerez a globális áruexport-piacon.” Ezt egy friss feljegyzésben Chetan Ahya, a Morgan Stanley vezető ázsiai közgazdásza írta.