A K-vízum része Kína erőfeszítéseinek, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz a globális tehetségek és a csúcstechnológia megszerzéséért folyó versenyben. Ez egybeesik az amerikai H-1B programjával kapcsolatos bizonytalanságokkal, ami Trump szigorított bevándorlási politikájának következménye.
Vaishnavi Srinivasagopalan, egy képzett indiai informatikus, aki Indiában és az Egyesült Államokban is dolgozott, Kínában keresett munkát. Peking új, tudományos és technológiai dolgozókat célzó K-vízumprogramja valóra válthatja ezt az álmát.
A "K-vízum Kína számára a H-1B-nek felel meg az Egyesült Államokban" - mondta Srinivasagopalan. "Ez egy jó lehetőség a hozzám hasonló emberek számára, hogy külföldön dolgozzanak".
A külföldi diákokkal és tudósokkal szembeni szigorúbb amerikai politika Trump alatt - így a külföldi szakmunkásoknak szóló H-1B vízum díjának 100 ezer dollárra történő emelése az új kérelmezők számára - arra késztet néhány szakembert és diákot, hogy máshová menjenek.
A K-vízum kiegészíti Kína meglévő vízumrendszereit, köztük a külföldi szakemberek számára kiadott R-vízumot, de lazább követelményekkel, például nem követeli meg, hogy a kérelmezőnek állásajánlattal kelljen rendelkeznie, mielőtt jelentkezik.
"Az Egyesült Államokban tanuló diákok remélték, hogy kapnak H-1B vízumot, de jelenleg ez problémát jelent" - mondta Bikash Kali Das, a kínai Szecsuáni Egyetem nemzetközi kapcsolatok mesterszakos indiai hallgatója.
Kína több külföldi technológiai szakembert akar
A hatalmon lévő Kommunista Párt prioritássá tette a fejlett technológiák terén a globális vezető szerep elérését, és hatalmas állami támogatásokat fizet az olyan területek kutatásának és fejlesztésének támogatására, mint a mesterséges intelligencia (AI), a félvezetők és a robotika.
- mondta Barbara Kelemen, a Dragonfly biztonsági hírszerző cég igazgatóhelyettese és Ázsia vezetője.
A kínai diplomások körében továbbra is magas a munkanélküliség, a tudományos és műszaki területeken pedig nagy a verseny a munkahelyekért. De van egy készséghiány, amelyet Kína vezetése alig vár, hogy pótoljon.
Kína évtizedek óta elveszíti a legjobb tehetségeket a fejlett országok felé, mivel sokan az Egyesült Államokban és Európában maradtak és dolgoztak tanulmányaik befejezése után. Az agyelszívás még nem fordult vissza teljesen.
- Sok kínai szülő továbbra is fejlettnek tartja a nyugati oktatást, és szívesen küldi külföldre gyermekét - mondta Alfred Wu, a Szingapúri Nemzeti Egyetem docense. Az elmúlt években mégis egyre több szakember, MI-szakértők, tudósok és mérnökök költöztek Kínába az Egyesült Államokból, köztük sok kínai-amerikai.
Sok indiai és délkelet-ázsiai szakmunkás már érdeklődött a K-vízum iránt - mondta Edward Hu, a Newland Chase tanácsadó cég sanghaji bevándorlási igazgatója.
Versenyhelyzet: nyomás alatt a helyi fiatalok
Mivel a 16 és 24 év közötti kínaiak munkanélküliségi rátája a diákok nélkül közel 18 százalék, a több külföldi szakember bevonzására irányuló kampány kérdéseket vet fel.
"A jelenlegi munkaerőpiacon már most is nagy a verseny" - mondta Zhou Xinying, a kelet-kínai Zhejiang Egyetem 24 éves, viselkedéstudományi posztgraduális hallgatója.
Míg a külföldi szakemberek segíthetnek új technológiákat és különböző nemzetközi perspektívákat behozni, Zhou szerint "néhány kínai fiatal álláskereső nyomást érezhet a K-vízum-politika bevezetése miatt".
Kyle Huang, egy 26 éves szoftvermérnök, aki a déli Kanton városában él, elmondta, hogy a tudományos és technológiai területeken dolgozó társai attól tartanak, az új vízumrendszer "veszélyeztetheti a helyi munkalehetőségeket".
Az államilag támogatott Shanghai Observer című hírportál nemrégiben közzétett kommentárja lekicsinyelte ezeket az aggodalmakat, mondván, a külföldi szakemberek behozása a gazdaság javát fogja szolgálni. Ahogy Kína fejlődik az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia és a csúcstechnológiát képviselő félvezetők, "szakadék és eltérés" van a képzett álláskeresők és a szakképzett munkaerő iránti kereslet között - áll a közleményben.
"Minél összetettebb a globális környezet, Kína annál inkább kinyújtja karjait" - írta a lap.
"Pekingnek hangsúlyoznia kell, hogy a kiválasztott külföldi tehetségek hogyan teremthetnek, nem pedig elvesznek helyi munkahelyeket" - mondta Michael Feller, a Geopolitical Strategy tanácsadó cég vezető stratégája.
Kína hátrányai még az új vízumokkal együtt is
A toborzási és bevándorlási szakemberek szerint a külföldi munkavállalóknak különböző akadályokkal kell szembenézniük Kínában. Az egyik a nyelvi akadály. Ugyancsak hátrányt jelent a kormányzó Kommunista Párt internetes cenzúrája, amely "Nagy Tűzfal" néven ismert.
A mintegy 1,4 milliárd lakosú Kínában 2023-ban becslések szerint mindössze 711 000 külföldi munkavállaló tartózkodott.
Az USA még mindig vezet a kutatások területén, és előnye, hogy széles körben használja az angol nyelvet. Emellett sokak számára még mindig viszonylag egyértelműbb az út a letelepedéshez - mondta David Stepat, a Dezan Shira & Associates tanácsadó cég szingapúri országigazgatója.
Nikhil Swaminathan, egy H1-B vízummal rendelkező indiai, aki egy amerikai nonprofit szervezetnél dolgozik, miután ott végezte el az egyetemet, érdeklődik a kínai K-vízum iránt, de szkeptikus.
"Megfontoltam volna. Kína nagyszerű hely a technológiai területen dolgozni, ha nem lenne ilyen nehéz az India és Kína közötti kapcsolat" - mondta.
Ha választhatnak, sok álláskereső valószínűleg továbbra is a Kínán kívüli vezető globális vállalatoknál szeretne elhelyezkedni.
"Az Egyesült Államok valószínűleg nagyobb kockázatnak van kitéve, hogy a leendő H-1B kérelmezőket más nyugati gazdaságok, köztük az Egyesült Királyság és az Európai Unió szívja el, mint Kína" - véli Michael Feller.
"Lehet, hogy az USA szabotálja önmagát, de ezt sokkal versenyképesebb pozícióból teszi, ami a tehetségek számára való vonzerejét illeti. Kínának sokkal többet kell tennie annál, mint hogy kényelmes vízumlehetőségeket kínáljon, hogy a legjobbakat bevonzza" - mondta a szakember.