Az orosz Starlink-rivális újabb kudarcot szenvedett: egy teljes műholdcsomag nem jutott pályára, ám még részben működve is pontosíthatná az ukrajnai orosz csapásokat.
A háború több mint négy éve során Ukrajna ellen bevetett drónok és rakéták irányítására szánt, saját Starlink-változat kiépítésére irányuló Rassvet-program keretében Oroszország július 19-én pályára állított 16 műholdja közül egy sem érte el a tervezett pályát – közölte a Háborút Tanulmányozó Intézet (ISW) az N2YO élő műholdkövető rendszer adataira hivatkozva.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés szerint a műholdak többsége 300–400 kilométeres magasságban kering, „jóval elmarad a Rassvet-műholdak számára tervezett, 870 kilométeres üzemi magasságtól”.
Legalább két műhold láthatóan a Föld légkörébe való visszatérés felé tart.
Az alacsonyabb pályán keringő műholdakra nagyobb légellenállás hat, gyorsabban égetik el az üzemanyagot, és rövidebb az élettartamuk, mint a magasabban repülőkének, vagyis az érintett műholdak várhatóan akkor sem fognak annyi ideig működni, mint ahogy Oroszország tervezte, ha sikerül stabilizálni a pályájukat.
A műholdas internet mára kulcsfontosságúvá vált abban, ahogyan a két fél vívja ezt a háborút.
Az, hogy Ukrajna hozzáfér a Starlinkhez, lehetővé tette az ukrán erők számára felderítő és csapásmérő drónok működtetését, a tüzérség összehangolását, valamint a kapcsolat fenntartását azokban a térségekben, ahol az orosz csapások lerombolták a földi infrastruktúrát.
A tét korántsem elvont. Az ENSZ Ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (HRMMU) szerint Oroszország 2022 februárjában indított, teljes körű inváziója óta július végéig legalább 16 874 civil halt meg és 51 173 sérült meg.
A HRMMU augusztus 13-án közzétett jelentésében azt közölte, hogy 2026 júliusa volt a legtöbb áldozatot követelő hónap az ukrán civilek számára 2022 márciusa óta, legalább 437 halottal és 2610 sérülttel. A növekedést a légi bombázások és a siklóbombákkal végrehajtott támadások éles emelkedése okozta, miközben tovább folytatódtak a fronttól távoli városokat érő, nagy hatótávolságú rakéta- és dróntámadások.
A misszió havi jelentései áprilisban és májusban is sorozatos rekordot dokumentáltak a rövid hatótávolságú drónok által a front közelében okozott áldozatok számában.
Egy működőképes Rassvet-műholdrendszer lehetővé tenné Oroszország számára, hogy nagyobb távolságból és nagyobb pontossággal irányítsa csapásait, ezért a program sorozatos kudarcai jóval túlmutatnak a puszta technikai részleteken.
Problémás indítási mérleg
A március 24-én indított 16 Rassvet-műhold közül 12 érte el a tervezett, 550 kilométeres pályamagasságot, és továbbra is ott kering – áll a jelentésben.
Ezek a műholdak már most napi két összeköttetési időablakot biztosítanak az orosz erőknek a földi terminálokkal, amelyek Ukrajna felett összesen akár 90 percig is tarthatnak.
Úgy tűnik, Moszkva felgyorsítja a programot, hogy ellensúlyozza a Starlinkhez való hozzáférés elvesztését. Ukrajna védelmi minisztériuma február elején közölte, hogy az orosz erők által jogosulatlanul használt Starlink-terminálokat deaktiválták, miután Kijev és a SpaceX egy „fehérlistás” rendszerre állt át, amely a hálózatot csak ellenőrzött terminálokra korlátozza.
„Oroszország feltehetően nem volt felkészülve arra, hogy ilyen ütemben gyorsítsa fel a műholdrendszer kiépítését, és várhatóan további késedelmekkel kell szembenéznie” – áll az ISW jelentésében.
A fenyegetés azonban nem szűnt meg. Az ISW arra figyelmeztetett, hogy a már pályán lévő műholdak „lehetővé tehetik az orosz erők számára, hogy távvezérelt, pilóta nélküli rendszerekkel pontosabb csapásokat mérjenek Ukrajnára” azokban az időablakokban, amikor működik az összeköttetés – emlékeztetve arra, hogy Oroszországnak nincs szüksége teljesen működő konstellációra ahhoz, hogy további károkat okozzon, elég egy részben működő rendszer is.
undefined
Elmarad a kívánt léptéktől
A műholdakat fejlesztő orosz űrtechnológiai vállalat, a Bureau 1440 közölte, hogy „tucatnyi” további indítást tervez, hogy százával állíthasson pályára újabb műholdakat.
Szerhij Beszkresztnov, aki akkoriban Ukrajna védelmi miniszterének tanácsadója volt, május 31-én azt mondta, hogy Oroszországnak legalább 200–250 műholdra lenne szüksége pályán ahhoz, hogy folyamatos, stabil összeköttetést érjen el, és hogy Moszkva nagy valószínűséggel a közeljövőben nem fogja tudni elérni ezt a célt.
A jelentés szerint az orosz kapacitásszűk keresztmetszet oka, hogy az ország a Szojuz–2.1b hordozórakétára támaszkodik, amely „költséges és szűkösen rendelkezésre álló erőforrás”.
Az ország 2022 óta összesen csak hat–nyolc Szojuz–2.1b-indítást hajtott végre minden űr- és kereskedelmi küldetést együttvéve. Az ISW szerint ez a tempó legfeljebb „128 Rassvet-műholdat tenne lehetővé négy év alatt”, és csak akkor, ha minden indítás sikeres lenne, és egyet sem irányítanának más feladatra.
Eddig a pályára állított Rassvet-műholdaknak mindössze 37,5 százaléka érte el a tartósan fenntartható üzemi magasságot.
Ukrajna az ellátási láncot veszi célba
Az ukrán erők a program mögött álló infrastruktúrát is támadták, nyilvánvalóan annak érdekében, hogy lassítsanak egy olyan rendszert, amely kiterjesztené Oroszország képességét halálos csapások mérésére Ukrajnában.
Az ukrán erők augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka csapást mértek a Szojuz-típusú hordozórakétákat gyártó Progressz Űrrakéta Központra.
Augusztus 23-án újabb támadási kísérlet irányult a Pleseck űrrepülőtér ellen, két nappal azelőtt, hogy Oroszország egy Szojuz–2.1b hordozórakétát indított, amely a hírek szerint egy GLONASS–K1 műholdat vitt magával, az orosz GPS-alternatíva részét.
Mindkét Rassvet-műholdcsoportot Pleseckből indították, és a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán csapások „nemcsak Oroszország korlátozott hordozórakéta-készletét és gyártását, hanem a műholdak pályára állításához szükséges, szűkös indítási infrastruktúrát is veszélyeztetik” – olyan infrastruktúrát, amely sikeres működése esetén sokkal halálosabbá tenné Oroszország Ukrajna elleni háborúját.