A Fehér Ház nyilvánosságra hozta venezuelai olajmegállapodásának feltételeit, megnevezte a központi magáncéget, és megerősítette Washington többségi ellenőrzését több mint 65 milliárd hordó felett, miközben Trump elnök szerint az USA „mindet” elviszi.
Néhány nappal azután, hogy bejelentette a történelem legnagyobb olajüzletének nevezett megállapodást, a Trump-kormány nyilvánosságra hozta a részleteket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Fehér Ház hétfő este kiadott tájékoztatója megnevezte az Észak-amerikai Blue Energy Partners (NABEP) társaságot az ügylet központi üzemeltetőjeként, első ízben feltárta a tulajdonosi struktúrát, és részletezte, mit kap cserébe Washington.
Venezuela ideiglenes vezetése 100 évre szóló koncessziót adott a NABEP-nek 17 olajmezőre; a megállapodást Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Pete Hegseth hadügyminiszter írta alá.
A venezuelai készletek messze meghaladják az amerikaiakat: a koncessziók által lefedett 65 milliárd hordó a teljes Egyesült Államok területén található mintegy 46 milliárd hordóval áll szemben.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn az Ovális Irodában „hihetetlen, parlagon heverő értéknek” nevezte a készleteket, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „mindet el fogja hozni. Ki fogjuk hozni azt az olajat”.
Az elnök megismételte azt is, hogy az amerikai olajóriások sorban állnak, hogy részt vehessenek a venezuelai olajmezők átvételében.
„Az Exxon bevonul, a Chevron bevonul, jönnek a nagy olajvállalataink, és mindenki licitál” – fogalmazott Trump.
Mit kap Washington
Az ügyletbe való bevonásért cserébe a NABEP 35 százalékos tulajdonrészt adott vállalati anyacégében az amerikai hadügyminisztérium Stratégiai Tőkebefektetési Hivatalának; a Fehér Ház szerint ez akár több száz milliárd dollárt ér, anélkül hogy az adófizetőknek egy centjükbe kerülne.
Az amerikai külügyminisztérium emellett jogot kap arra, hogy a NABEP jelenlegi és jövőbeli mezőinek termeléséből 20 százalékot az előállítási költségen vásároljon meg – részben a Stratégiai Kőolajtartalék feltöltésére –, továbbá elővásárlási jogot a fennmaradó 80 százalékra.
Washington vétójoggal rendelkezik az igazgatósági kinevezések felett, az igazgatók többségének amerikai állampolgárnak kell lennie, és a megállapodásra az amerikai jog és bíróságok vonatkoznak.
A NABEP vállalta, hogy legfeljebb 100 milliárd dollárt (86 milliárd eurót) fektet be a venezuelai olajipari infrastruktúrába, és várhatóan mintegy 200 milliárd dollárt (172 milliárd eurót) fizet járulékok és adók formájában 25 év alatt.
A mezők többségét korábban orosz vagy kínai vállalatok működtették; a Fehér Ház ezt a Monroe-doktrína újbóli érvényesítésének állítja be.
Aláírások várhatók, kérdések maradnak nyitva
További energetikai szerződéseket is várhatóan ezen a héten írnak alá, ám beszámolók szerint maga a megállapodás is nyugtalanságot kelt azoknál az olajóriásoknál, amelyekről Trump azt állítja, hogy sorban állnak.
A NABEP felett Alejandro Betancourt venezuelai üzletember gyakorol ellenőrzést, akit az Egyesült Államokban és Európában is vizsgáltak korábbi ügyletei miatt a venezuelai kormánnyal, de soha nem emeltek ellene vádat, és tagadja, hogy bármi jogsértőt tett volna.
A saját szerződéseikről tárgyaló olajóriások állítólag garanciákat követelnek arra, hogy nem kell vele egy igazgatóságban helyet foglalniuk.
Az Exxon és a ConocoPhillips egyaránt 2007-ben vonult ki Venezuelából, miután vagyonukat államosították, és mindkét vállalat szerint a jogbiztonságra és a szerződések sérthetetlenségére vonatkozó követelményeik továbbra sem teljesülnek.
Volt amerikai energetikai tanácsadók politikai kockázatra figyelmeztetnek, mivel egy jövőbeli caracasi vagy washingtoni kormány felülvizsgálhatja a feltételeket. A NABEP állítólag naponta 170–200 ezer hordót termel, ezzel a Chevron mögött a második legnagyobb magánüzemeltető.
Betancourt szerint Venezuela „bőséges természeti erőforrásokkal, dolgos emberekkel és kiaknázatlan potenciállal megáldott ország”, és az üzlet „felszabadítja ezt a potenciált, ami óriási hasznot hoz majd a venezuelaiaknak és az amerikaiaknak egyaránt”.
Venezuela ügyvezető elnöke, Delcy Rodríguez szintén támogatja az egyezményt az ágazat modernizálásának lehetőségeként, és a bírálatok ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy az ország semmit nem ad fel szuverenitásából.
A Capitolium törvényhozói hétfőn közölték, hogy további információkat kérnek a megállapodásról, amelyet a Kongresszus bevonása nélkül tárgyaltak le.
Hogy az olajóriások osztják-e a Trump-kormány magabiztosságát, várhatóan néhány napon belül kiderül, amikor aláírják a szerződéseket.