Kínában robbanásszerűen nőtt a megújuló energiák beépített kapacitása, miközben az energiatermelésben a szén részaránya az elmúlt években lassan csökkent.
Kína naperőművi kapacitása története során először meghaladta a széntüzelésű erőművekét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az idei év júliusának végére Kína beépített naperőművi kapacitása elérte az 1,286 milliárd kilowattot. Első ízben haladta meg a fotovoltaikus beépített kapacitás a széntüzelésű erőműveket, ezzel Kína legnagyobb áramtermelő kategóriájává vált” – közölte Kína Nemzeti Energiaügyi Hivatala (NEA).
Az energiahivatal szerint az ország széntüzelésű erőműveinek beépített kapacitása 1,285 milliárd kilowatt volt.
A NEA egy másik közleménye szerint a napenergia-termelés 2026 első hét hónapjában 15,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és 802,4 milliárd kilowattórára emelkedett.
Kína, a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója a világon, vállalta, hogy 2030-ra tetőzik szén-dioxid-kibocsátása, és 2060-ra karbonsemlegessé válik.
Az energiahivatal közleményeiben nem részletezte, mekkora volt a széntüzelésű erőművek összes energiatermelése az idei év első hét hónapjában.
A NEA szerint Kína beépített naperőművi kapacitása és áramtermelése „folyamatos, gyors növekedési pályán maradt”, és „egyre meghatározóbb szerepet” játszik az áramszolgáltatás biztonságában és az energiatranszformáció előmozdításában.
A szén évtizedek óta Kína legfontosabb energiatermelő forrása, és a bolygót felmelegítő kibocsátások egyik fő mozgatórugója.
Az ország széntüzelésű erőműveinek áramtermelése azonban 2025-ben csaknem két százalékkal csökkent, jóllehet a világ legnagyobb kibocsátójában nőtt az energiakereslet – derült ki az AFP hírügynökség által februárban áttekintett adatokból.
Ez volt az első visszaesés hat év óta, és egyes elemzők szerint most fordult elő először a feljegyzések szerint, hogy a szénalapú áramtermelés csökkent, miközben a villamosenergia-igény nőtt.
Kínában robbanásszerűen nőtt a megújuló energiát hasznosító létesítmények kapacitása, miközben az energiamixben a szén részaránya az utóbbi években fokozatosan csökken.
Az ország tavaly rekordnak számító 315 gigawattnyi naperőművi és 119 gigawattnyi szélerőművi kapacitást állított üzembe, ami a Kínai Villamosenergia Tanács adatai szerint az újonnan telepített áramtermelő kapacitás több mint 80 százalékát tette ki.
Hogyan viszonyul Európa Kínához az energiatermelés terén?
Az uniós országok lemaradásban vannak Kínához képest a megújuló energia terén, részben azért, mert Kína jóval korábban kezdte meg az átállást a tiszta energiára. Például 2023-ban Kína 180–230 gigawattnyi naperőművi kapacitást telepített, míg az összes európai ország együttvéve 58 gigawattot.
Kína tulajdonában vannak a tiszta technológiák alkatrészei és szabadalmai, ami jelentősen felgyorsítja és olcsóbbá teszi a beruházásokat, ráadásul a munkabérek is alacsonyabbak.
Kína villamosenergia-hálózata több forrásból származó energia kezelésében is hatékonyabb, miközben Európa hálózatát „elavultnak” nevezik. Megoldásként a hibridizációt javasolják.