Koronavírus, ukrajnai háború, energetikai sokk, infláció - Európa gazdaságát válságok sorozata rázta meg az elmúlt öt évben. Hogyan tudja fellendíteni a növekedést, jó úton halad-e zöld megállapodás, szükség van-e a kereskedelmi kapcsolatok újrarendezésére Kínával? Részletek a Real Economy-ban.
A világjárvány és az ukrajnai háború az elmúlt öt évben meghatározta az EU politikáját. A hatalmas, 800 milliárd eurós NextGenerationEU-alap történelmi jelentőségű gazdasági válasz volt. A járvány utáni fellendülés, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítása érdekében a tagállamok először bocsátottak ki közös adósságot.
A covid azonban arra is kényszerítette az Európai Uniót, hogy ideiglenesen felhagyjon a költségvetési korlátokkal. Azóta számos tagállam rekordszintű GDP-arányos adósságot halmozott fel, amit a 2022-es energiaválság és a magas infláció csak tovább súlyosbított. A közelmúltban megreformált kiadási szabályok célja, hogy ezeket fokozatosan visszaszorítsák.
Mivel azonban a pánik utáni alapok 2026-ban szintén lejárnak, a nagy kérdés most az, hogy lesz-e Európának elegendő pénze a beruházásokhoz és a jövőre vonatkozó versenyhez?
Egyszeri megoldás volt, vagy lesz még ilyen?
A koronavírus okozta válság alatt az EU először bocsátott ki közös adósságot. Ez a történelmi lépés a NextGenerationEU nevű alap formájában volt a leglátványosabb. Hogyan vélekednek az európai parlamenti képviselők egy ilyen pénzügyi eszközről? Sikeres tervnek tartják-e a jövőre nézve, vagy inkább gazdasági tabunak? És hogyan látja ezt az EU gazdasági ügyeiért felelős uniós biztos?
Stéphanie Yon-Courtin, EP-képviselő, Renew Europe: "Soha nem gondoltuk volna, hogy a takarékos és a költekező országok közötti háborúban először meg tudunk állapodni egy közös adósságról, ez történelmi jelentőségű".
Philippe Lamberts, EP-képviselő, a Zöldek társelnöke: "A NextGenerationEU-t prototípusnak tekintem. És fontos, hogy a prototípus jól működjön, hogy aztán állandóvá tudjuk tenni".
Margarida Marques, EP-képviselő, Szocialisták és Demokraták: "A NextGenerationEU után új beruházási mechanizmust kell létrehozni a klímaváltozással, a digitális átállással, a szociális jogok európai pillérével és a védelemmel kapcsolatos beruházásokhoz".
Michiel Hoogeveen, EP képviselő, Európai Konzervatívok és Reformerek: "Jelenleg, ha vannak magasan eladósodott országok, de képesek belenyúlni Pandora új szelencéjébe, ami az európai közös adósság, az egy teljesen új pályát hoz létre a pénzügyek terén, és szerintünk ez hiba, nem kellene erre az útra lépnünk."
Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos: "Hogyan vehetnénk részt a tiszta technológiákért folytatott globális versenyben, a versenyképesség kihívásaiban egyetlen euró közös finanszírozás nélkül? Szerintem ez őszintén szólva lehetetlen."
Költségvetési korlátok
A nemrégiben felülvizsgált költségvetési szabályok célja a világjárvány alatt felhalmozott adósság csökkentése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy visszatérnek a régi küszöbértékekhez, vagyis az éves GDP alapján számolt 3%-os hiányhoz, illetve a 60%-os adóssághoz, emellett ugyanakkor a tagállamok nagyobb rugalmasságot kaptak az adósságcsökkentés módját illetően.
De lesz-e elég pénz olyan dolgokra, mint a zöld átállás, különösen, ha a járvány utáni finanszírozás 2026-ban megszűnik?
Manfred Weber, EP-képviselő, az Európai Néppárt elnöke: "Az adósságoldalon sokat küzdünk ezzel. Senki sem tudja ebben a pillanatban, hogyan fizessük a kamatokat. Ezért az adósság kevesebb befektetési lehetőséget jelent a következő generáció számára. Gazdasági növekedésre van szükségünk, ez Európa erőssége, hogy gazdaságilag erősek vagyunk, és újra kell indítanunk a motort".
Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos: "Összességében nem mondhatjuk, hogy az EU és az euróövezet problémája az, hogy túl magas az adósságunk, ez az egyes tagállamok problémája, ezzel foglalkoznunk kell, vannak közös szabályaink, ugyanakkor globális szinten kell versenyeznünk".
Philippe Lamberts, EP-képviselő, a Zöldek társelnöke: "Ha azt akarjuk, hogy a zöld átmenethez, a digitalizációhoz, a védelemhez és az összes többihez szükséges beruházások megvalósuljanak, akkor kölcsönökre lesz szükségünk, mert nem mindent lehet majd megszorításokból vagy új adókból finanszírozni, sőt, ezek egy részét nemzeti kölcsönökből, egy részét pedig az Európai Unióval közös kölcsönökből kell finanszírozni."
Jeromin Zettelmeyer, a Bruegel gazdasági elemzőintézet igazgatója: "Az az elképzelés, hogy az állami beruházásokat uniós szinten kell támogatni, szerintem meg kell, hogy álljon, mert ha nem, akkor valószínűleg lemondhatunk a zöld megállapodásról."
Kereskedelmi feszültségek Kínával
Az EU szerint Peking a kulcsfontosságú ágazatok támogatásával korlátozza a saját piacaihoz való hozzáférést. A Bizottság politikája egyelőre a Kínától való "elhatárolódás", de vajon változhat-e ez?
Stéphanie Yon-Courtin, EP-képviselő, Renew Europe: "Mindenki számára előnyös helyzetet kell teremteni. Mindenekelőtt az Európai Uniónak fel kell hagynia a naivitással. Kereskedelmi partnerek közötti kapcsolatra van szükség, és természetesen továbbra is együtt kell működnünk a partnerekkel, amíg azok elfogadják a szabályainkat".
Michiel Hoogeveen, EP képviselő, Európai Konzervatívok és Reformerek: "Próbáljunk meg beszélni a kínaiakkal arról, hogyan tudnánk megállapodni, és el kellene fogadnunk, hogy az egyik ország versenyképesebb az elektromos járművek, napelemek vagy szélturbinák építésében. Ha a kínaiak hajlandóak fizetni az energetikai átállásunkért, akkor mindenképpen más területekre összpontosíthatjuk erőforrásainkat."
Margarida Marques, EP-képviselő, Szocialisták és Demokraták: "Ahhoz, hogy versenyezni tudjunk más gazdasági területekkel, egy gazdasági tömbnek kell lennünk, és ehhez biztosítanunk kell, hogy a belső piac ebbe az irányba működjön."
Philippe Lamberts, EP-képviselő, a Zöldek társelnöke: "Az első dolog, hogy ne legyünk naivak. Úgy értem, Kína protekcionista, az USA protekcionista, így jobb, ha mi azt mondjuk, hogy nem korlátozzuk a piacunkra való bejutást, különben ők is korlátozni fogják a piacukra való bejutást."
Manfred Weber, EP-képviselő, az Európai Néppárt elnöke: "Meg kell tartanunk a gazdasági kapcsolatokat, de újra egyensúlyba kell hoznunk azokat, és egy ilyen stratégiai csatában a kínaiakkal, készen kell állnunk arra, hogy megvédjük a piacainkat".
Gazdasági kilátások
És végül, tekintettel azokra a hatalmas kihívásokra, amelyekkel Európa a közelmúltban megbirkózott, milyenek a jelenlegi gazdasági kilátások?
Jeromin Zettelmeyer, a Bruegel gazdasági elemzőintézet igazgatója: "Az infláció csökken. Az EKB arra számít, hogy hamarabb visszatér a célértékhez, és arra is, hogy lazítanak, valamikor a következő negyedévben. Tehát van egy olyan érzés, hogy a nyáron fordulat következik be, és a fő hajtóerő itt az, hogy a reáljövedelmek helyreállnak, az infláció csökken, a bérek felzárkóznak."
Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos: "A világjárványra adott reakció példátlan volt - a SURE mechanizmus, a NextGenerationEU. A háborúra adott reakció szintén példátlan volt. Az egység a szankciókkal, a politikai reakcióval, az orosz gázról való leválással kapcsolatban. De ha 2024-ben felgyorsul a növekedés, akkor azt hiszem, arra a következtetésre jutunk, hogy ezt a két nagy válságot megfelelő módon tudtuk kezelni."
Talán mindannyiunknak megbocsátható, ha abban reménykedünk, hogy a következő választási ciklus kevésbé lesz viharos, mint az előző.