EventsEseményekPodcast
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Az euró mielőbbi bevezetését szeretnék a magyarok, bár tudják, hogy ez most lehetetlen

Forint és euróbankjegyek
Forint és euróbankjegyek Szerzői jogok MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor és AP Photo/Michael Probst
Szerzői jogok MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor és AP Photo/Michael Probst
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A magyar kormány távlati terveiben sem szerepel az euró bevezetése, holott egy pálfordulattal most már a jegybankelnök is azt mondja, hogy a közös európai valutával kellene felváltani az újra gyengélkedő magyar fizetőeszközt. Egy felmérés szerint a magyarok többsége is európárti.

HIRDETÉS

A megkérdezett magyarok 72 százaléka támogatja, hogy az euró váltsa fel a forintot. A válaszadók egynegyede ellenzi, harmincan pedig nem tudtak válaszolni a kérdésre.

„Személy szerint támogatja az elképzelést, hogy az euró váltsa fel a hazai valutát?”

A többi között ezt a kérdést tették fel hat országban egyidejűleg, egy április végén szervezett közvélemény-kutatásban, amelynek feldolgozott eredményét most tette közzé az Európai Bizottság az Eurobarometerben. Hatezer ember véleményére voltak kíváncsiak abban a hat uniós tagországban, ahol még nem az euró a hivatalos fizetőeszköz: Magyarországon kívül Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Svédországban. Dánia azért maradt ki a felmérésből, mert a 2000-ben rendezett népszavazáson a dánok 53:47 arányban elutasították az euró bevezetését, Koppenhága pedig ezzel mentességet kapott a valutaváltás alól. A csatlakozáskor ugyanis minden tagállamnak vállalnia kellett, hogy a négy szigorú, de az ország javát szolgáló feltétel teljesítésével idővel csatlakozik a közös európai valutarendszerhez.

Magyarországon – arányosan – 1008 embert kérdeztek ki. Tanulságos válaszaik összehasonlítása a hat ország átlagával. Ez alapján ugyanis másutt kevésbé támogatják az euró bevezetését: a hat ország átlaga szerint az igennel válaszolók aránya 58, az ellenzőké 40, a tanácstalanoké pedig 2 százalék.

Tavalyhoz képest Magyarországon 3 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az euró váltsa fel a nemzeti valutát.

A magyarok közül a hat ország átlagánál többen gondolják úgy, hogy az euró bevezetése pozitív hatásokkal járna. A kérdés így hangzott: „Az euró bevezetése az Ön országában előnyös vagy hátrányos következményekkel járna?”

A válaszadó magyarok 62 százaléka szerint előnyökkel (átlag: 53 százalék), 31 százalékuk szerint hátrányokkal (átlag: 43 százalék) járna az euró bevezetése. A tájékozatlanok aránya 7, illetve 4 százalék.

Magyarországon az előző felméréshez képest 2 százalékkal növekedett azoknak az aránya, akik szerint az euró bevezetése pozitív változásokkal járna.

Tájékozottság

A magyarok és az átlag egyaránt 83 százaléka használta már az eurót vagy fizetett vele, és ugyancsak egyformán 17 százalékának még sosem volt dolga az euróval.

Arra a kérdésre azonban eltérőek a válaszok, hogy ki mennyire tartja magát tájékozottnak az eurót illetőleg.

Az átlag 54 százalékával szemben a magyarok 60 százaléka jól informáltnak tartja magát, és az átlag 45 százalékához képest Magyarországon a megkérdezettek 39 százaléka gondolja úgy, hogy nem eléggé tájékozott a közös valuta kérdésében.

Elvárások

Az egyik kérdés kifejezetten az euró bevezetésének gyakorlatára vonatkozott. A feleletek azt hivatottak tükrözni, hogy az adott országban milyen elvárásokat tanúsítanak az euró bevezetésével kapcsolatban.

A „Személy szerint felkészült arra, hogy eurót használjon a hazai valuta helyett?” kérdésre a magyar válaszadók elsöprő többsége, 89 százaléka igennel válaszolt (átlag: 84 százalék), 9 százaléka pedig nemmel felelt (átlag: 15 százalék). A megkérdezettek 2 százaléka nem tudott válaszolni erre a felvetésre.

A magyarokat az átlagnál kevésbé aggasztja az euró bevezetését követő, esetleg visszaélésszerű drágítás. A megkérdezettek 62 százaléka válaszolt igennel a kérdésre (átlag: 68 százalék), 33 százalékuk pedig nemmel (átlag 30 százalék). A válaszadók 2-2 százaléka ebben a kérdésben sem volt biztos.

„Az euró bevezetésével az Ön országa elveszti az ellenőrzést a gazdaságpolitika irányítása felett?” – így szólt a következő kérdés. A magyarok valamivel több mint egynegyede, 27 százaléka szerint a közös valuta bevezetése az önálló gazdaságpolitika megnyirbálásával jár, túlnyomó többsége, 70 százaléka szerint azonban nem lesznek ilyen következmények.

A hat ország átlagában sokkal többen, a válaszadók 43 százaléka gondolja, hogy az euró megrövidíti az önálló gazdaságpolitikát, 53 százalék szerint nem. Négy-négy százalék erre a kérdésre sem tudott válaszolni.

Hasonló volt a válaszok aránya arra a kérdésre, hogy vajon „Az euró bevezetésével az Ön országa részben elveszti-e identitását?” A magyarok 26 százaléka így gondolja (átlag: 44 százalék), 72 százaléka szerint azonban az euró nem jár identitásvesztéssel (átlag: 54 százalék). Nem tudott válaszolni a magyarok 3, az átlag 2 százaléka.

Felkészültség

Feltehetően a reményeiket fogalmazták meg azok a magyarok, akik úgy vélik, hogy Magyarország készen áll az euró bevezetésére. A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett így, a hat ország átlaga 26 százalék.

HIRDETÉS

Annak a 69 százaléknak van igaza, akik szerint Magyarország még nem áll készen az euró bevezetésére (átlag: 70 százalék).

A közös valuta bevezetése szigorú feltételekhez kötött

Az euróövezeti csatlakozás négy gazdasági kritériuma hivatott biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euróövezet monetáris rendszerébe.

  1. Az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Magyarországon ezzel szemben messze a legmagasabb a pénzromlás mértéke az Unióban, májusban 21,5 százalékos volt a KSH szerint.
  2. Az ország nem állhat túlzotthiány-eljárás alatt. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, miközben Magyarországon a hiány az első negyedévben elérte a 9,8 százalékot, az államadósság pedig az engedélyezett 60 helyett 75 százalék feletti.
  3. A harmadik mérce, hogy a jelentkező tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól. A forint árfolyama lebegő, nagy kilengésekkel, így Magyarország még nem kopogtatott az ajtón.
  4. Az utolsó gazdasági feltétel, hogy a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. A magas infláció miatt magasak a kamatok, így Magyarország ennek a követelménynek sem tesz eleget.

Magyarország számára a legkeményebb dió a költségvetési hiánycél teljesítése. Ennél lényegesebb azonban a politikai szándék hiánya, amely nélkül az euró bevezetésének még csak a céldátuma sem látszik.

Orbán Viktor miniszterelnök utoljára 2013-ban legyintett Tokióban. Nem aktuális kérdés az eurózónához való csatlakozás Magyarország számára – jelentette ki. 

Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről

– mondta, és hozzátette: „Ha egyáltalán lesz még euró”.

HIRDETÉS

Kötelező bevezetnünk az eurót – jelentette ki nemrég egy váratlan fordulattal Orbántól eltérően a jegybank elnöke.

„A mi álláspontunk az, hogy ha elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének közel 90 százalékát, akkor már érettek leszünk az euróra” – mondta Matolcsy György, aki a fejlettségi szint elérését határtalan derűlátással 2030-ra jósolja.

A magyarok többsége ennél türelmetlenebb. A kérdésre, hogy „Személyes véleménye szerint mikor kellene bevezetni az eurót az Ön országában?”, a megkérdezettek 41 százaléka úgy válaszolt „mielőbb” (átlag: 29 százalék). A válaszadók 35 százaléka szerint bizonyos idő elteltével (átlag: 32 százalék), 13 százalék szerint minél később (átlag: 16 százalék), a magyarok csupán 9 százaléka szerint pedig „soha” (átlag: 21 százalék). A megkérdezettek 2-2 százaléka erre a kérdésre sem tudott válasz adni.

A válaszokból kiderül, hogy a magyarok meggyőző többsége azért előbb-utóbb bevezetné az eurót, ami a kormánypolitikáról alkotott véleményükről is árulkodik.

A céldátumok

A magyarok vélhetően azért tartják fontosnak az euró bevezetését, mert a hat valuta közül a forint a legsérülékenyebb, következésképpen ennek ingadozik leginkább az árfolyama. Egy hosszabb időszakban, 2010 januárjától a mai napig valamivel több mint 60 százalékot tesz ki ez a kilengés az euróhoz képest.

HIRDETÉS

A nyitónapon, 2010. január 4-én egy euró 269,85 forintba került. A magyar valuta tavaly október 13-án volt a leggyengébb, amikor egy euró már 430,65 forintot ért. A forint a napokban újra gyengélkedik – elsősorban a költségvetési hiány, illetve amiatt, hogy szinte biztosra vehető: az idén már nem érkezik pénz Brüsszelből.

A csomagban vizsgált valuták közül egynek sem volt ilyen árfolyamingadozása, a bolgár leva 1,96-os árfolyama pedig ebben a több mint 13 éves időszakban szigorúan kötődik a közös európai valutához.

Bulgária már jövőre párhuzamos fizetőeszközként vezetné be az eurót, az eurózónához történő hivatalos csatlakozását, ezzel pedig az első cirill betűs euró bevezetését azonban egy évvel halasztaná. Szófia a céldátumot 2024-ről 2025. január 1-jére módosította.

Románia rövidítene az eredeti, 2029-es céldátumon, és már 2026-ban bevezetné az eurót.

Csehország tavaly a négy csatlakozási feltételből kettőt teljesített, de – Magyarországhoz hasonlóan – nincs kormányzati elképzelés az euró bevezetéséről. A közgazdászok aggodalommal fogadták Petr Fiala bejelentését.

HIRDETÉS

A közeljövőben nem tervezi az euró bevezetését a hatalmon levő lengyel kormány sem. Árrobbanást váltana ki – ezzel érvelt Mateusz Morawiecki miniszterelnök.

Az euró bevezetésének a támogatottsága 2009 óta az idén a legmagasabb Svédországban, meghaladta a 30 százalékot, a lakosság több mint fele azonban még mindig idegenkedik tőle.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A magyarok bő kétharmada maradni akar az Unióban és bevezetné az eurót

Késes támadás Németországban, halálos áldozat is van

Az EP jóváhagyta az euró horvátországi bevezetését