Civilszervezetek szerint a népvándorlás tartós jelenség, ezért a válság megoldásához strukturális politikára van szükség, nem elég az aktuális vészhelyzetet kezelni.
HIRDETÉSVajon milyen egy menedékkérő egy napja? Ebbe nyerhetnek bepillantást a davosi világgazdasági fórum résztvevői, ha hajlandók részt venni egy különös kísérletben.
A játék egy órán át tart. A tábor őreit, a katonákat korábbi menekültek és civilszervezetek munkatársai alakítják, Crossroads Alapítvány szervezésében.
A kísérlet nem is lehetne időszerűbb. Az ENSZ adatai szerint tavaly drámaian megemelkedett a menekültek száma a világban, csaknem 60 millióra, főként a szíriai háború következtében. Több mint egymillió menedékkérő és migráns érkezett Európába tavaly, és semmi jele annak, hogy 2016-ban csökkenne ez a szám.
Az Európai Unió megosztott. A tagállamok heves vitákat folytatnak arról, hogy miképpen kezeljék a válságot, és hogy hány menekültet képes befogadni Európa.
Winnie Byanyima, az Oxfam ügyvezető igazgatója úgy véli, az európai országokat bátorítani kell, hogy több felelősséget vállaljanak a menekültek ügyében. És azt is fel kellene ismerniük, hogy részben ők maguk is felelősek a helyzetért, okozói a problémának.
Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy amíg a probléma gyökerét nem vágják el, addig a menekültválság sem ér véget. Sőt: a helyzet még ennél is rosszabbra fordulhat.
Jean–Maria Guehenno, az International Crisis Group elnök-vezérigazgatója szerint Európának látnia kell, hogy ez a népvándorlás tartós jelenség. Éppen ezért a menekültválság megoldásához valódi, strukturális politikára van szükség, nem elég pusztán az aktuális vészhelyzetet kezelni.
A menekültek áradata tovább özönlik a kontinensre, miközben még mindig nem egyértelmű, vajon képes lesz-e az Európai Unió egységesen és elég gyorsan reagálni a határain kialakult, évtizedek óta nem látott humanitárius válságra.