Rachel Reeves, brit pénzügyminiszter, adóemelő intézkedéseket jelentett be: új terhek nagy értékű ingatlanokra, osztalékokra és megtakarításokra a szerdán bemutatott költségvetésben.
Az Egyesült Királyság pénzügyminisztere, Rachel Reeves szerdán a képviselők elé állt, hogy ismertesse a jelentős adóemeléseket tartalmazó költségvetési nyilatkozatot, miután a kormány független előrejelző szervezetének példátlan szivárgása részletezte az intézkedéseit.
A bevételek szempontjából a legnagyobb változás, hogy a kormány befagyasztja az adósávok küszöbeit, vagyis ahogy a bérek emelkednek, egyre többen kerülnek magasabb adókulcsok alá.
Az intézkedések között szerepel az értékes ingatlanokra kivetett luxusingatlan-adó, a tőkenyereségadó rendszerének módosítása, valamint a magánnyugdíjak adómentes kereteinek csökkentése.
Az OBR-ből kiszivárgott információk szerint, amiért a szervezet bocsánatot kért, a kormány 26 milliárd fontot (30 milliárd eurót) fog beszedni a 2029–30-as pénzügyi évben.
Az OBR „technikai hibával” magyarázta a kiszivárgást, mondván, „túl korán került fel ma reggel a honlapunkra”. Közölték, hogy az ügy részleteiről minden illetékes hatóságot, köztük a pénzügyminisztériumot is tájékoztatni fognak.
„A megviselt pénzügyminiszter, Rachel Reeves számára jó hír volt, hogy az OBR által felvázolt gazdasági helyzet és az úgynevezett pénzügyi „fekete lyuk”, amellyel szembesül, kevésbé rémisztő, mint ahogy sokan tartottak tőle, valószínűleg ez az oka annak, hogy elvetették a programot felborító jövedelemadó-emelést”, kommentálta Tom Selby, az AJ Bell közpolitikai igazgatója. Hozzátette: „a bejelentések után még mindig jelentős fájdalom vár több millió háztartásra”.
Legfontosabb bejelentések és piaci reakciók
Az OBR szerint a pénzügyminiszternek most 21,7 milliárd fontos költségvetési mozgástere lehet, vagyis olyan pénzügyi puffer, amely a váratlan kiadásokra szolgál; ez szemben áll a márciusban rendelkezésre álló 9,9 milliárddal. A kormány vállalja, hogy a 2029–30-as pénzügyi évre teljes egészében adóbevételekből finanszírozza a közszolgáltatásokat.
A puffer szükséges a pénzügyi piacok megnyugtatásához, és a befektetők reakciói alapján Reevesnek sikerült bizalmat keltenie. Hal Cook, a Hargreaves Lansdown vezető befektetési elemzője szerint az OBR előrejelzéseinek kiszivárgása „némi volatilitást” okozott a kötvénypiacon, de a beszéd után a tízéves hozam 4,45% alatt volt, ami „közel van az idei évben eddig látott sáv aljához”. A londoni vezető részvényindex, a FTSE 100 Reeves beszéde után 0,6%-os pluszban állt, miközben a font 0,2%-ot erősödött a dollárral szemben.
Jövedelemadó: nincs emelés, de többen fizetnek majd többet
A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a jövedelemadó-kulcsok nem emelkednek. Az adóküszöbök azonban 2031-ig befagyasztva maradnak, ami hároméves hosszabbítás, így a bérek növekedésével több munkavállaló kerül magasabb adósávokba.
Sarah Coles, a Hargreaves Lansdown személyes pénzügyekért felelős vezetője szerint a befagyasztás „hatékony, lopakodó adóként” működik, és azt is hozzátette, hogy egy évi 50 000 fontos jövedelmű ember 8 165 fonttal fizetne többet a vizsgált időszakban. Elmondása szerint a fiskális sodródás már több mint hatmillió embert vont be az adófizetők körébe, és 3,36 milliót tolt fel a magasabb vagy kiegészítő kulcsokba. „Ennek következtében ebben az évben 89 milliárd fonttal több jövedelemadót kellett befizetnünk, mint 2021–22-ben.”
Nyugdíjak: plafon a fizetésáldozattal történő befizetéseknél
A kormány korlátozza azt is, hogy a munkavállalók mennyit fizethetnek be nyugdíjra fizetésáldozat révén. 2029 áprilisától az ilyen módon teljesített befizetések éves felső határa 2 000 font lesz. A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy a lépés 2029–30-ban 4,7 milliárd, 2030–31-ben pedig 2,6 milliárd font bevételt hoz.
Helen Morrissey, a Hargreaves Lansdown nyugdíjelemzési vezetője arra figyelmeztetett, hogy a változás „óriási hatással lehet az emberek nyugdíjára”. Azt mondta, hogy egy 22 éves, évi 25 000 fontot kereső munkavállaló esetében az új korlátok mellett a várható nyugdíjmegtakarítás 283 000 fontról 226 000 fontra csökkenhet. „Olyan időszakban, amikor a nyugdíjak elegendősége ennyire fókuszban van, ellentmondásosnak tűnik akadályokat állítani a befizetések növelése elé” – tette hozzá.
Megtakarítások és osztalékok: adóemelések jönnek
Az osztalékadó 2026-tól 2 százalékponttal emelkedik. Az alapkulccsal adózók esetében a ráta 8,75%-ról 10,75%-ra nő, míg a magasabb kulccsal adózók 35,75%-ot fizetnek majd a jelenlegi 33,75% helyett.
Sarah Coles az intézkedést „adózási támadásnak az osztalékok ellen” nevezte, amely ellentétes azzal a törekvéssel, hogy ösztönözzék a brit vállalatokba irányuló befektetéseket. Megjegyezte, hogy a befektetők elrejthetik a portfóliójukat ISÁ-kban – bár ezek szabályai is változnak.
2027 áprilisától a készpénz ISA kerete 12 000 fontra csökken, bár az összesített éves keret 20 000 font marad. A fennmaradó 8 000 fontot olyan befektetésekbe kell helyezni, mint a részvények. A 65 éves és idősebb megtakarítók továbbra is a teljes 20 000 fontot tehetik készpénzbe.
Új tőzsdei bevezetések vonzása
A pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy az újonnan tőzsdére lépő vállalatok hároméves mentességet kapnak a stamp duty reserve tax alól, hogy növeljék az Egyesült Királyság vonzerejét az elsődleges nyilvános kibocsátások (IPO-k) számára.
Az elemzők azonban kételkednek abban, hogy a lépésnek nagy hatása lesz. Amisha Chohan, a Quilter Cheviot részvényelemzési vezetője szerint az intézményi befektetők jellemzően „öt évnél hosszabb időtávokban” gondolkodnak, így az ideiglenes kedvezmény kevésbé hatásos, hacsak nem válik tartóssá.
Hozzátette, hogy arra is törekedni kell, hogy a már tőzsdén jegyzett cégek ne költözzenek külföldre, és ne menjenek zártkörűvé. „A részvényekre kivetett bélyegilleték teljes eltörlése sokkal nagyobb kiszámíthatóságot hozna a brit piacokra, és több külföldi befektetést vonzana”, mondta.
Ingatlanokra kivetett adók
A kormány „luxusingatlan-adót” vezet be a 2 millió fontot meghaladó értékű ingatlanokra, amely 2028 áprilisától lép életbe. A 2 millió fontnál többet érő ingatlanok tulajdonosai évente 2 500 fontot fizetnek, az 5 millió fontra vagy afölé értékelt ingatlanoké pedig 7 500 fontot.
Mark Hughes, a Pure Property Finance ingatlanspecialistája így fogalmazott: „Bár ez a magasabb értékű ingatlanokat célozza, annak a veszélyét hordozza, hogy likviditási problémákat okoz azon tulajdonosoknak, akik vagyonosak, de készpénzben valójában nem rendelkeznek nagy mozgástérrel, ami értékesítéseket kényszeríthet ki és destabilizálhatja a piac felső szegmensét.”
A bérbeadók bérleti bevételeinek jövedelemadója 2027-től egységesen 2%-kal emelkedik. Coles szerint az új intézkedés elfordíthatja a befektetőket az ingatlanpiactól, és „rendkívül nehézzé teszi a helyzetet a bérlők számára is, akik már most is elszabadult bérleti díjakkal küzdenek, és újabb havi költségemelkedésre számíthatnak”.
Gazdasági kilátások
Az Egyesült Királyság gazdasága, a világ hatodik legnagyobbja, nem teljesít úgy, ahogy a pénzügyminiszter remélte, és sok bíráló kifogásolta Reeves tavalyi döntését, amellyel adókat rótt ki a vállalatokra. Bár az év első felében voltak jelei a javulásnak, amikor a G7 vezető ipari országai közül a leggyorsabb növekedést mutatta, azóta ismét megtorpant.
„A pénzügyminiszter kényes egyensúlyozás előtt áll: a fiskális stabilitást kell közvetítenie, miközben a növekedési programot is előmozdítja”, mondta Peter Arnold, az EY UK tanácsadó cég vezető közgazdásza.
Az OBR most arra számít, hogy a gazdaság a következő öt évben átlagosan 1,5%-kal bővül, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a márciusi előrejelzésnél.
Az OBR szerint a gyengébb GDP-növekedés, valamint a várhatóan magasabb infláció, bérek, adóbevételek és állami kiadások már az új intézkedések bevezetése előtt is kismértékben rontották a közpénzügyek helyzetét. Az előrejelzés szerint a nettó hitelfelvétel 6 milliárd fonttal lesz magasabb, miközben a folyó költségvetési többlet 2029–30-ban 4 milliárd fontra csökken.
A költségvetés 9 milliárd fontos, előrehozott kiadásnövelést és 26 milliárd fontos, későbbre ütemezett adóemelést tartalmaz. Az OBR szerint a kettő együtt megduplázza a folyó többletre vonatkozó előrejelzést 22 milliárd fontra 2029–30-ban, ugyanakkor az adósságot a márciusi prognózishoz képest mintegy a GDP 2%-ával magasabb szinten hagyja.