Új szövetségek, vállalások és finanszírozás segíthetnek a csendes-óceáni szigetállamok védelmében, a leromlott lápterületek helyreállításában és a globális élelmiszerpazarlás kezelésében.
Ahogy a COP31 a végéhez közeledik, ismét a címlapokra kerülnek azok a jól ismert feszültségek, amelyek évek óta árnyékot vetnek az ENSZ klímacsúcsaira.
A tervezett megállapodások terítéken vannak, az olyan olaj- és gáztermelő országok, mint Szaúd-Arábia igyekeztek gyengíteni a fosszilis energiahordozóktól való gyorsabb átállásra irányuló felhívásokat.
Eközben több mint 130 fejlődő országból álló koalíció azt követeli, hogy a gazdag államok gyorsabban csökkentsék saját kibocsátásukat, és több klímafinanszírozást vállaljanak támogatások formájában, ne hitelekben, hogy a fejlődő országok ne adósodjanak el.
A csúcs azonban nemcsak politikai vitáival került a figyelem középpontjába. A házigazda Törökország bemutatta „35 by 35” vállalását, amelynek célja, hogy a globális energiakeresletet ma mintegy 23 százalékban kielégítő villamos energia aránya 2035-re 35 százalékra nőjön.
Emellett számos kisebb siker is született a csúcs peremén, többek között a korallzátonyok védelmére irányuló erőfeszítések és olyan források, amelyek a csendes-óceáni szigetállamokat segítik a tengerszint emelkedésével való megbirkózásban.
Íme 23 példa arra, hogyan adott okot optimizmusra a COP31.
Élelmiszer-, mezőgazdasági és egészségügyi eredmények a COP31-en
23. Finanszírozás az élelmiszer-pazarlás visszaszorítására
Az IKEA Foundation (forrás: angol) egy 40 millió eurós, négy évre szóló kezdeményezést jelentett be, amelynek célja bevált megoldások felskálázása, például a hűtési lánc javítása, illetve az élelmiszer-hulladék szerves trágyává vagy takarmánnyá alakítása, hogy csökkentsék az élelmiszer-veszteséget, megelőzzék az ellátási láncban keletkező pazarlást, eltereljék az élelmiszert a hulladéklerakóktól, és újraosszák a felesleget.
22. Kezdeményezés az élelmiszer- és vízbizonytalanság ellen
Az FAO elindította a Turquoise Nexus Initiative (forrás: angol) programot, amely a vízhiánnyal és élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzdő országokat segíti az öntözőrendszerek javításában, az aszályokra való felkészülésben és víztakarékosabb növényfajták fejlesztésében.
21. Finanszírozás a klímaváltozással és egészséggel kapcsolatos kutatásokra
Az Európai Bizottság, a brit orvosi kutatóalapítvány, a Wellcome Trust és öt kontinens közpénzes finanszírozói létrehozták az első globális szövetséget (forrás: angol), amely kifejezetten a klímaváltozás és az emberi egészség kapcsolatát vizsgáló kutatások finanszírozásának szenteli magát.
20. Védelem a konfliktusok sújtotta embereknek
Németország International Climate Initiative (forrás: angol) programja projektenként 7-15 millió eurós támogatást jelentett be a klímaváltozás és a konfliktusok közötti összefüggések kezelésére, például a szűkössé váló vízkészletekért és termőföldekért folytatott versengés mérséklésére.
Tisztaenergia- és technológiai eredmények a COP31-en
19. Tisztaenergia-támogatás Afrikában
Olaszország és az UNDP 10 millió eurót vállal tisztaenergia-projektek (forrás: angol) támogatására Afrikában, amelyek között szerepelhet például biogáz bevezetése kenyai iskolákban és digitális villamosenergia-hálózatok kiépítése Ugandában.
18. Elismerések fenntartható épületeknek
Az International Sustainable Buildings Competition (forrás: angol) keretében a COP31 és az UNEP kilenc olyan projektet ismert el, amelyek mérhető kibocsátáscsökkentést hoznak, köztük egy bangladesi ruhagyárat, amely az üzemeltetési kibocsátásait 78 százalékkal, valamint egy ír egyetemi épületet, amely energiafogyasztását 40,5 százalékkal csökkentette.
17. Hozzáférés energiahatékony hűtéshez
Olaszország, Svájc és több jótékonysági szervezet több mint 15 millió eurót ígért az energiahatékony hűtéshez való hozzáférés javítására és a közösségek védelmére olyan régiókban, mint Délkelet-Ázsia, Dél-Ázsia és Afrika szarva, a szélsőséges hőség (forrás: angol) ellen.
16. Fellépés a klímával kapcsolatos félretájékoztatás ellen
Egy ENSZ által támogatott kezdeményezés ajánlásokat tett az MI által generált (forrás: angol) klímafélretájékoztatás kezelésére, valamint egy olyan chartát mutatott be, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy a hirdetők a klímával kapcsolatos dezinformációt finanszírozzák.
Klímafinanszírozási és alkalmazkodási eredmények a COP31-en
15. Források környezetvédelemre
Négy kormány, Belgium, Dánia, Németország és Dél-Korea több mint 180 millió eurót ígért a Global Environment Facility (forrás: angol) környezetvédelmet és klímaadaptációt támogató alapjainak.
14. A csendes-óceáni szigetállamok védelme a tengerszint emelkedésétől
Az Asian Development Bank (forrás: angol) olyan programot indított, amely mintegy 1 milliárd euró előteremtését célozza 14 csendes-óceáni szigetország védelmére a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárás hatásaival szemben.
13. Lendület a korai előrejelző rendszereknek
Kanada legfeljebb 6,5 millió eurót jelentett be a Climate Risk and Early Warning Systems (forrás: angol) kezdeményezés számára, amely a leginkább veszélyeztetett országokat segíti a szélsőséges időjárásra való felkészülésben.
12. A Földközi-tenger megtisztítása
Az EU által finanszírozott, Interreg NEXT MED (forrás: angol) nevű program hivatalosan 49, összesen több mint 120 millió euró értékű projektet indított 15 mediterrán országban, köztük Olaszországban, Spanyolországban, Egyiptomban és Libanonban, amelyek többek között a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, a tiszta energia és a hulladékcsökkentés kérdéseivel foglalkoznak.
Óceánokkal, természettel és biodiverzitással kapcsolatos eredmények a COP31-en
11. Ghána kibocsátáscsökkentéseinek elismerése
Ghána 6,57 millió szén-dioxid-kreditet (forrás: angol) kapott az erdőirtásból és az erdők leromlásából származó kibocsátások csökkentéséért. A várhatóan mintegy 40 millió eurót érő krediteket az Architecture for REDD+ Transactions (ART) keretében, a TREES szabvány alapján bocsátották ki. Ghána az első afrikai ország, amely ilyen krediteket kapott.
10. Remény a leromlott tőzeglápok számára
A Peatland Breakthrough (forrás: angol) nevű új kezdeményezés célja 30 millió hektárnyi leromlott tőzegláp helyreállítása, valamint mintegy 90 milliárd euró előteremtése természetvédelmi és klímaügyi intézkedésekre.
9. Alap a korallzátonyok védelmére
Az ENSZ által támogatott Global Fund for Coral Reefs több mint 27 millió eurót jelentett be korallzátony-védelmi (forrás: angol) projektekre 22 fejlődő országban, köztük Mexikóban, Belize-ben, Guatemalában, Hondurasban, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Tanzániában.
8. Zöld kezdeményezések a tengereken
Huszonhét ország koalíciója elindította a Blue NDC Implementation Taskforce (forrás: angol)-ot, amely finanszírozást és műszaki támogatást kíván biztosítani olyan projektekhez, mint a tisztább tengeri hajózás, a tengeri megújuló energia és a tengervédelmi programok. Az EU csatlakozott a Franciaország és Brazília által vezetett Blue NDC Challenge (forrás: angol) kezdeményezéshez is, amely abban segíti az országokat, hogy a klímaterveikben szereplő óceáni vállalásokat a gyakorlatban is megvalósítsák.
7. Milliók a part menti területek védelmére
Kanada mintegy 9 millió euró összegű finanszírozási vállalást ítélt oda 2030-ig az Ocean Risk and Resilience Action Alliance (forrás: angol) számára olyan projektek finanszírozására, amelyek az óceánokat és a part menti közösségeket védik a klímaváltozás hatásaitól.
6. Finanszírozás helyi környezetvédelmi kezdeményezésekre
Németország új pályázati kört nyitott, amelyben 60 000-200 000 eurós támogatást kínál fejlődő országok helyi szervezeteinek, amelyek a kibocsátások csökkentésén dolgoznak, a biodiverzitás védelmén, és segítik a közösségeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
5. Támogatás a kis léptékű halászoknak
Az Európai Bizottság bemutatta „From Water to Market (forrás: angol)” kezdeményezését, amely a kis léptékű halászatot, a part menti megélhetéseket és az élelmezésbiztonságot támogatja a Földközi-tenger térségében.
4. Biodiverzitási intézkedések
Norvégia mintegy 4,5 millió eurós finanszírozást jelentett be, hogy segítse a fejlődő országokat nemzeti biodiverzitási akcióterveik (forrás: angol) végrehajtásában.
Klímavállalások és elszámoltathatósági eredmények a COP 31-en
3. A Párizsi Megállapodás második globális értékelése
A konferencia során zajló feszült tárgyalások ellenére a Párizsi Megállapodás részes felei elindították a második Global Stocktake (forrás: angol) folyamatot, egy két évig tartó értékelést, amely a világ előrehaladását vizsgálja az egyezmény klímacéljainak teljesítése felé.
2. Metánszivárgások nyomon követése
Az UNEP közölte, hogy műholdas megfigyelőrendszere segített megállítani öt nagy metánszivárgást (forrás: angol) Kanadában, Irakban, Kazahsztánban és Mexikóban június óta, és ezzel hozzávetőleg 125 000 tonna metán kibocsátását előzte meg. Eddig azonban a 159 országból kilenc (forrás: angol), amely a Globális Metánvállalás mögött áll, támogatta azt az új nyilatkozatot, amely megerősíti céljukat, hogy 2030-ig legalább 30 százalékkal csökkentsék a globális metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest.
1. A fosszilis tüzelőanyagok kivezetése
A COP31 idején Finnország egy nemzeti ütemterv közzétételével megerősítette, hogy elkötelezett a TAFF mellett, Franciaország, Németország és Hollandia példáját követve. Dánia, Portugália, Luxemburg és Spanyolország később bejelentették saját nemzeti terveiket.